Tréfa, móka, közröhej?
7 perc olvasás 
Megkezdődtek az érettségik. A magyar érettségikkel, ahogy az illik. Az iskolák diákjai most kerülnek szembe egy olyan megmérettetéssel, mely az eddigi tanulmányaikat teszi mérlegre. De még mennyire, hogy mérlegre, és nem is akármilyenre. Márpedig a mérlegek mindig fontos szerepet töltöttek be az emberiség történetében. Amióta valamelyik ősünk kitalálta, hogy egy fellógatott vízszintes pálcával két tárgy tömege összehasonlítható, azóta méricskélünk. Tárgyakat, igazságot, tudást. Mikor mit.
Megkezdődtek az érettségik. A magyar érettségikkel, ahogy az illik. Az iskolák diákjai most kerülnek szembe egy olyan megmérettetéssel, mely az eddigi tanulmányaikat teszi mérlegre. De még mennyire, hogy mérlegre, és nem is akármilyenre. Márpedig a mérlegek mindig fontos szerepet töltöttek be az emberiség történetében. Amióta valamelyik ősünk kitalálta, hogy egy fellógatott vízszintes pálcával két tárgy tömege összehasonlítható, azóta méricskélünk. Tárgyakat, igazságot, tudást. Mikor mit.
Ilyen képzetes pálca lehet az érettségi is. S ahogy az aranyrög méricskélése során nem mindegy milyen görbe a pálca, és mennyire pontos a mérleg, az érettségi esetében sem lenne mindegy, hogy mit is mér, és mennyire jól. Az érettségi kapcsán ez régóta a vita tárgya, mely vita lelohasztásának a különben eléggé szerepvesztésben levő kétszintű érettségi bevezetése mit sem használt. Sok szempontból nem igazán tudjuk megmondani, csak azt, hogy évről évre sok diák kipipálja a megjelenést, és tudomásul veszi, hogy van ilyen. Sajnos, ahogy nem mindig tudjuk megmondani, hogy mit is mérünk, úgy azt sem tudjuk megmondani, hogy mit jelent a mérésen való elbukás.
Ahogy azt korábban némileg körbejártuk (http://euroastra.info/node/22367 ), az érettségi sajnos tényleg csak egy kipipálandó státuszszimbólum, míg a bukás egy megsemmisítő stigma csupán. Nem is teljesen függetlenül egymástól. Elvégre, ha egy szintvonaltalan és fajsúlytalan érettségi vizsgán is sikerül megbukni, akkor az a bukás joggal lehet stigmatizáló. Erre az oktatáspolitika oldaláról több válasz adható. Az egyik kétségtelenül az, hogy az elvárt színvonal emelésével kikényszeríteni a valós mérleget.
Mérleget vonni tudásból és mérleget vonni szociális érettségből. Felvállalva azt, hogy támadások céltáblájává válik az illetékes oktatáspolitikus, és az elitista vád lesz a legenyhébb, amit a fejére olvasnak. Azonban ahhoz, hogy az össztársadalmi érettlenség felé haladást elkerüljük, mégis van egy határ, amit célszerű lenne meghúzni. Mert a másik út kétségtelenül könnyebb, és rövid távon politikailag is egyszerűbb. Folyamatosan engedni az elvárt tudásszintből. Ami lefele mindaddig folytatható, amíg az érettségi már csak azt fogja mérni, hogy az ilyen bizonyítvánnyal rendelkező nagy valószínűséggel hámozva fogja enni a banánt. Igaz, a szavazócédulát talán még el fogja tudni látni pár nagy „X"-el az így társadalmilag érettnek nyilvánított állampolgár.
A fenti gondolat természetesen sarkított, és bárkitől, akit a szándékos sarkítás sértett, előre is elnézést kér a sorokat lejegyző. Azonban az, hogy az érettségi mára szinte semmilyen garanciát nem jelent a valós tudásszintre nézve eléggé közkeletű vélelem. A hivatalos véleményeket hallgatva alaptalan vélelem. Ha egy állásbörzén szétnézünk, akkor eléggé megalapozott vélelem. S úgy tűnik, az idei magyar érettségi ismét egy, ebbe az irányba tett gulliveri lépés. Nem teoretikusan, hanem az érintettek által megfogalmazottan is. Ahogy az érettségi után egy játék (http://larkinor.index.hu/ ) fórumán olvashattuk: „ MI KÖZE ENNEK A 4 (nekem 5) ÉV ALATT TANULT IRODALOM-NYELVTANHOZ??? A Jó Büdös Semmi. Ez kifejezetten egy modern társadalmi kép: Rugdossuk át a hülyét, mert tanulni úgyse fog, anélkül is megél, de rontja a statisztikánkat az Unión belül. Én meg ott álltam, 4 év komplett anyagával a fejemben, betűre felmondtam volna még a Biblia elemzését is, és meg voltam lőve. Semmit nem számított, hogy az ember mennyit tanul, készül, semmit." Ez a vélemény összecseng azzal, amit a http://www.boon.hu -n némileg árnyaltabban úgy fogalmaztak meg a diákok, hogy „Egy földesista [Földes Ferenc Gimnázium -a szerk megjegyzése] számára ciki lenne, ha a teljes időt, a 240 percet kihasználná."
Ha pedig az, aki benne van a mindennapok iskolájában úgy érzi, hogy a nagy semmit méri az érettségi, miként vélekedjen az, akinek majd az érettségi bizonyítvány feliratú asztalbillegéstelenítő papírt a munkaerőpiacon kell majd minősíteni. S ha ennek alapján megy, mert ennek alapján is megy az egyetemi felvétel, mit kap a felsőoktatás beépített tudásként? S mit kap az ország pár év múlva? A mostani politikai megfelelési kényszer ott, és akkor fog visszaütni, úgy, hogy a technológiai, és alkalmassági lemaradás adja a másikat.
Simay Endre István
Linkek:
http://larkinordb.index.hu/cgi-bin/forum_tema.pl?melyik=LÖK avagy a LÖKött klán
Az idézett fórumbeírás teljes szövege:
(slamo 2009-05-04 18:54:09)
„
A tényeknél maradva:)
Az első rész, a szövegértés, egy 10 számozott bekezdésre (3-4 soronként törték) osztott Mikszáth idézet, a Jókai Emlékkönyve prológusából. Nah a szövegértési feladatokban MINDEN le volt írva, hogy hol találjuk, hányadik bekezdésben, és ha az ember nem teljesen vak, vagy diszkalkulatív röhögve megírhatta hibátlanra. Nekem kellett hozzá kerek 20 perc, de csak azért, mert szépen kellett írnom, az meg csak nagyon lassan megy.
(itt lehet szerezni 30 pontot, amiből a második feladatban max 18-at vonhatnak le, tehát ez a feladat CSAK azért van, hogy betonkettes meglegyen)
"Spiró György „irodalomolvasás és az írás mai helyzetéről" kifejtett véleménye"
Na ez volt az az érvelés, amit még a hülye is meg tudott csinálni, és a majdnem bukó fél suli is megírta belőle a 4 oldalt. A témának természetesen KÖZE SINCS a magyar tantárgy 4 éves anyagaihoz, és ha a Spiró véleményét (ahol megemlíti fél sorban Jókait) nem számítjuk, semmilyen irodalom-ismeret nem volt szükséges, mert a feladat még egy rohadt irodalmi alátámasztást sem követel. Mi volt a követelmény? Hogy legyen benne az olvasás élvezete és értéke, így vagy úgy. RÖHEJES
"értelmezhették Lázár Ervin „Csapda" című novelláját"
Nem tudom, ki olvasta a novellát, jómagam a leghülyébb szemeket meresztettem, hogy hogy lehet ilyet betenni érettségire. A novella arról szól, hogy Al Capone hülyéskedik a kocsmában. Irodalmi igaz? ÉS most elemezzük le 4 oldalban, hogy minden egyes vendégnek közli, hogy rálépett a fekete kőre, tehát csapdában van, és ő majd kiszabadítja, és az egyik vendég nem hajlandó ezt játszani, és elrontja a murit. WTF????
És persze a kedvencem, a Petőfi és Vörösmarty bordal. Előre kijelentem, én végig a verselemzésre készültem. Semmi máshoz nincs tehetségem, erre beletrafálok egy ilyenbe. Azt hittem kiesik a szemem, amikor kiadnak két ilyen verset. Mert ugye köztudott, hogy Petőfi nagy iszákos volt, és Vörösmarty is csak a fejét támasztotta a pulton. Nem tudom elhinni, hogy ilyet adnak.
MI KÖZE ENNEK A 4 (nekem 5) ÉV ALATT TANULT IRODALOM-NYELVTANHOZ??? A Jó Büdös Semmi. Ez kifejezetten egy modern társadalmi kép: Rugdossuk át a hülyét, mert tanulni úgyse fog, anélkül is megél, de rontja a statisztikánkat az Unión belül. Én meg ott álltam, 4 év komplett anyagával a fejemben, betűre felmondtam volna még a Biblia elemzését is, és meg voltam lőve. Semmit nem számított, hogy az ember mennyit tanul, készül, semmit. Hasból kellett egy olyan érvelést írnom, amihez abszolút semmi tehetségem, és a témának is köze nem volt a tudásomhoz. Végül is azért sikerült (még így is!!) rekordidő alatt megírnom, mert el tudtam vinni egy olyan irányba, ami már tudáshoz méltó volt. Nem hiszem, hogy rajtam kívül bárki akár egyetlen irodalmi példát hozott volna fel, én meg bele tudtam írni 14-et, mert sikerült olyan irányba terelnem.
Előre félek a történelemtől…
Képesek kiadni a szerb nemzetiségi forradalmakat, mint tavaly…"
-sy
