Trendforduló Kínában?

2016 elején a pénzügyi piacokon megélénkülő volatilitás és instabilitás egyik fő oka a kínai gazdaság alacsonyabb ütemű növekedésével kapcsolatos aggodalom volt. Az olaj árának folyamatos esését, illetve a keresleti oldal lanyhulását is részben Kínára fogták. Ha csak az európai sajtó vezető híreit olvastuk, akkor az lehetett a benyomásunk, hogy Kína éppen egy visszaesés előtt áll – de egyre több jel utal arra, hogy erről szó sincs.

2016 elején a pénzügyi piacokon megélénkülő volatilitás és instabilitás egyik fő oka a kínai gazdaság alacsonyabb ütemű növekedésével kapcsolatos aggodalom volt. Az olaj árának folyamatos esését, illetve a keresleti oldal lanyhulását is részben Kínára fogták. Ha csak az európai sajtó vezető híreit olvastuk, akkor az lehetett a benyomásunk, hogy Kína éppen egy visszaesés előtt áll – de egyre több jel utal arra, hogy erről szó sincs.

Vitathatatlan, hogy a kínai gazdaság növekedési üteme lassult, azonban amíg a kínai GDP 6,6 százalékos ütemben bővült (2016 második negyedéves adat), addig az euróövezet mindössze 1,5 százalékos növekedést produkált. Ha figyelembe vesszük az alacsony, sőt, helyenként negatív gazdasági növekedési mutatókat a többi feltörekvő országban (például Oroszországban és Brazíliában), akkor már szabad szemmel is jól látható, hogy Kína messze felülteljesít mindenkit.

Az olajárak alacsony szintje, ami közel egy éven keresztül a piac mumusa volt, 2016 elején is komoly piaci volatilitást generált, és egyértelműen visszafogta a nyersanyag-exportőrök teljesítményét, de Kínának annál inkább jól jött. Az alacsonyabb olajárral a kínai gazdaság sok ezer milliárd dollárt dollárt takarított meg.

Amellett, hogy a lassan javuló makrogazdasági mutatók is pozitívabb képet mutatnak, még maradtak kockázatok: a kínai vezetők a G20-as csúcstalálkozó megnyitóján külön hangsúlyozták a világgazdaság bizonytalanságait. Az elkövetkező hónapok megerősíthetik, hogy valóban trendfordulót látunk-e. Kína komoly fegyvertényt hajtott végre a renminbi leértékelésével, miközben stabilizálta a devizatartalékait – 2015-ben még ez is komoly aggodalomra adott okot a befektetők körében. Ugyancsak elhalványult a hitelbombától való félelem, és csökkentek a kamatfelárak, ami egyébként a feltörekvő piacok általánosan pozitívabb megítélésének is az eredménye.

Ezek a tényezők, továbbá az enyhén javuló gazdasági aktivitási mutatók arra utalnak, hogy a kínai gazdaság egy új, pozitívabb szakaszba lépett, bár egyelőre még óvatosan kell kezelni a kedvező jeleket. A fellendülés útja természetesen kockázatokkal szegélyezett – egy jelentősebb csőd, vagy egyéb hitelezési esemény felszíthatja a kínai eszközökkel szembeni bizalmatlanságot, a globális kockázatviselési hajlandóság esetleges mérséklődése pedig komoly hatással lehet a kínai piacokra, és ismét bizonytalanságba taszíthatja a renminbit.

Ugyanakkor a pozitív jelek egyre hangsúlyosabbá válnak. A strukturális reformok (beleértve az állami tulajdonú vállalatok átalakítását is), amelyeken olyan keményen dolgozott Kína, hamarosan meghozhatják gyümölcsüket. A sanghaji és a shenzeni tőkepiacok nemzetközi megnyitása több más tényezővel együtt nagyban hozzájárul a kínai tőkepiacok élénkítéséhez, és friss külföldi tőkét hozhat be az országba, ami elengedhetetlenül szükséges Kína jövőbeli prosperálásához.

 Simon Fasdal, Saxo Bank