Udvardi ErzsébetUdvardi ErzsébetA Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nevében Erdő Péter bíboros Pro Cultura Christiana-díjat adott át Udvardi Erzsébet festőművésznek 2009. március 3-án. A kitüntetéssel a testület tiszteletét kívánja kifejezni Udvardi Erzsébetnek elkötelezett művészi munkájáért, amelyet áthat a keresztény hit és a Katolikus Egyházhoz való gyermeki ragaszkodás.

Udvardi ErzsébetUdvardi ErzsébetA Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nevében Erdő Péter bíboros Pro Cultura Christiana-díjat adott át Udvardi Erzsébet festőművésznek 2009. március 3-án. A kitüntetéssel a testület tiszteletét kívánja kifejezni Udvardi Erzsébetnek elkötelezett művészi munkájáért, amelyet áthat a keresztény hit és a Katolikus Egyházhoz való gyermeki ragaszkodás.

Udvardi Erzsébet Baján született 1929-ben, pedagógus családban. A középiskola utolsó évében Rudnay Gyula bajai szabadiskolájának növendéke volt. 1948-1953 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél osztályában tanult, a főiskola befejezése után pedig a fővárosi Leöwey Klára Tanítóképzőben rajzot és művészettörténetet tanított. Műveivel 1953 óta folyamatosan szerepel hazai és külföldi, egyéni és kollektív tárlatokon.

Udvardi Erzsébet elismert, megbecsült alkotó. Munkácsy-díjas, érdemes és kiváló művész, megkapta a Magyar Művészetért-díjat és a német Szent Fortunatus Lovagrend nagydíját is. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjével tüntették ki 1995-ben, 1999-ben az ember és a természet egységének kifejező képi ábrázolásáért Kossuth-díjat kapott, 2002-ben pedig elnyerte a Magyar Örökség-díjat.

Alkotásai közül a legtöbb Badacsonytomajon és környékén található. A tomaji Szent Imre-plébániatemplomban a szenvedéstörténetről három táblaképe látható: Az utolsó vacsora, a Getszemáni éjszaka és a Feltámadás. A badacsonyörsi Szent Antal-kápolna alkotásai 1975-76-ban készültek Lékai László akkori plébános felkérésére, az ábrahámhegyi Szent László-kápolnába pedig 1957-ben került az Ikonosztázia magyar szentekkel című alkotása. Hazánk számos templomában és középületében láthatók még Udvardi-művek, így Veszprémben, Keszthelyen, Lesencefalun, Tapolcán, a sümegi ferences rendházban és Balatonakarattyán is.

Udvardi Erzsébet képei a tiszta ragyogásról beszélnek, aminek forrása nem az ember, hanem a Teremtő. Alkotásain – a biblikus ihletettségűeken és az „evilágiakon" is – átsejlik az élet forrásába, Krisztusba vetett hit.

A Pro Cultura Christiana-díj átadásával a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a művésznőt közelgő nyolcvanadik születésnapja alkalmából is köszöntötte.

(MKPK)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük