Új állandó kiállítás nyílt Nagycenken, a Széchényi-kastélyban
5 perc olvasás
Széchenyi István születésének 225. évfordulóján új állandó kiállítással tiszteleg a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum „a legnagyobb magyar" életműve előtt. A szeptember 21-én, nemzeti történelmünk egyik legnagyobb alakjának születésnapján megnyílt tárlat címe: „Megint, s megint szüntelen" – Széchenyi napjai. A megnyitó ünnepségen avatták fel és áldották meg a Széchényi-család megújult kastélykápolnáját is.
Széchenyi István születésének 225. évfordulóján új állandó kiállítással tiszteleg a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum „a legnagyobb magyar" életműve előtt. A szeptember 21-én, nemzeti történelmünk egyik legnagyobb alakjának születésnapján megnyílt tárlat címe: „Megint, s megint szüntelen" – Széchenyi napjai. A megnyitó ünnepségen avatták fel és áldották meg a Széchényi-család megújult kastélykápolnáját is.
Az új kiállítás Széchenyi életének egy elképzelt napjába sűrítve mutatja be a gróf szerteágazó tevékenységét. Ezen gazdasági és társadalmi modernizációs kezdeményezések jelentős része kapcsolódik a vízhez. Széchenyi nevéhez fűződik többek között az, hogy az Első Dunai Gőzhajózási Társaság Óbudán építette fel hajógyárát. A gróf a kereskedelmi lehetőségek kihasználása érdekében sürgette a dunai hajózás akadályainak elhárítását. Az al-dunai Vaskapu-szoros hajózhatóságát javító műszaki munkálatokat Széchenyi István királyi biztosként felügyelte. A víz legyőzendő akadályként jelent meg a gróf leghíresebb vállalkozása, a Lánchíd építése során is. Azt viszont kevesen tudják, hogy Széchenyi szeretett úszni, napjainak szerves részét képezte a sport, amely fizikai és szellemi erőnlétének fenntartását szolgálta. Széchenyi rendszeresen látogatta a Dunában létesített uszodákat és a Fertő tavi fürdőt, az evezős sport pest-budai meghonosítása pedig egyenesen neki köszönhető.
Széchenyi napjainak nagy hányadában különféle társadalmi szervezetekben tevékenykedett. A nyilvánosság a Magyar Tudós Társaság (Akadémia) alapításáról ismerhette meg, kezdeti közéleti tevékenysége pedig a modern társas életnek mintát adó Kaszinó létrehozásához kötődik.
Széchenyi rengeteget utazott annak érdekében, hogy meghonosíthassa hazánkban a külföldön már ismert találmányokat és szokásokat. Angliai látogatásának hatására karolta föl az angol telivér lovak magyarországi tenyésztését. A tenyésztők rendszeres találkozása, lovaik versenyeztetés útján történő összemérése, a tapasztalatok cseréje az állattenyésztés és általában a gazdaság fejlesztését szolgálta. A gróf kíváncsisága, tudásvágya napi tevékenységének és életének egyik fontos alakítója volt. Széchenyi attól sem riadt vissza, hogy olajtól szutykosan tanórákat vegyen a gépészektől, vagy gázfejlesztő készüléket csempésszen, hogy támogathassa a Magyarországon addig nem létező gőzhajózást, vasutat és hídépítést. Alaposan meg akarta ismerni a dolgokat, amelyek érdekelték: könyveket olvasott és szakemberekkel konzultált.
Széchenyi István egy új szárnyat építtetett az örökölt 18. századi családi nagycenki rezidenciába, ahol azokat a családi lakosztályokat rendezte be, amelyekben a 44 éves korában nőül vett Seilern Crescence grófnővel is lakott. A gróf otthonát az angol lordok lakhelyeinek mintájára alakította ki: a fényűzés helyett a modern komfortra és kényelemre fordított nagyobb gondot. A „vízrejtek", a vízöblítéses illemhely felszerelésre például előbb került sor Cenken, mint a bécsi császári palotában.
Kifejezetten modern polgári vonásokat mutat Széchenyi időhöz való viszonya, a magára parancsolt szigorú időfegyelem. Nappalait többnyire a hiperaktív tevékenység jellemezte: „Ha néha zsebkönyvét, hova napi teendőit pontosan feljegyezte, áttekintettem vele, szédülni éreztem fejemet a végzendők halmaza felett. Pedig ő szigorúan számolt önmagával a teljesítés felett és legszigorúbb önmaga iránt volt a végrehajtásban" – jegyezte fel komornoka, akinek órájával másodpercre pontosan egyezett Széchenyi ketyegője.
A „Megint, s megint szüntelen" – Széchenyi napjai című kiállításon egy olyan ember életét ismerheti meg a közönség, aki egyrészt kimagasodik kora szereplői közül, másrészt számtalan dologban hasonlít ránk, a ma emberére. Különleges, egyedi, és nagyon is hétköznapian emberi, kételyeivel, aggodalmaival, vágyaival és terveivel.
A kiállítás-megnyitó ünnepségen felavatták és megáldották a helyreállított kastélykápolnát is, amely az épületegyüttes keleti szárnyában található. Gróf Széchenyi István nagyszülei, Széchényi Antal és Barkóczy Zsuzsanna 1741-ben költöztek Cenkre, ahol 1750 körül kezdték el a kastély-együttes és a barokk kert létesítését. Kiskóss Mihály Széchényi Antal feletti emlékbeszédében hangzott el, hogy a cenki kastélyban elsőként a kápolna készült el. Ez a kápolna a Szent Kereszt titulust kapta, és két évszázadon át volt a Széchényi-család házi kápolnája. A kastély 1960-as évek végi felújításakor a kápolnát megszüntették, terét kettéosztották, közösségi, illetve szociális tereket hoztak létre. A mostani felújítással a kápolna visszakapta eredeti funkcióját és térszerkezetét.
Németh Krisztina
