2024.június.20. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Új tudományág született Budapesten

5 perc olvasás
kardio 7

kardio 1 Azt már évezredek óta tudjuk – és bizonyára rengetegen tapasztalják napjainkban is, hogy az időjárás hatással van az egészségi állapotunkra. Már ötezer évvel ezelőttről is fennmaradtak olyan orvosi előírások, melyek figyelembe vették az időjárási változásokat! Ismerünk ilyen feljegyzéseket az ősi Kínából, csakúgy, mint az arab Avicennától, a kérdéssel Hippokratész is foglalkozott. Az amerikai hadseregnél 1820-ban Fleming rendelt el meteorológiai megfigyeléseket. Magyarországon az első jelentős orvosmeteorológiai feljegyzéseket egy Borsod vármegyei főorvos, Benkő Sámuel készítette, nagyjából ugyanebben az időben. A Nemzetközi Biometeorológiai Társaság 1956-ban alakult meg Párizsban.

kardio 2Vannak, akik jó előre megérzik a hideg- vagy a melegfrontok közeledését, fáj a fejük, ingerlékenyek vagy éppen fáradtabbak, aluszékonyabbak lesznek. Nekik ilyenkor autót vezetni sem tanácsos. Szerencsére, orvosmeteorológiai figyelmeztetést ma már több forrásból is kaphatunk. Ám mint annyi más területen, a fejlődésnek itt sincs vége. A Semmelweis Egyetem szakemberei a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán 2017 és 2021 között 7230 akut szív- és- érrendszeri problémával kezelt beteg adatait elemezték. Arra keresték a választ, hogy a légköri paramétereknek együttesen milyen szerepe lehet a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában, mely betegcsoportok a legveszélyeztetettebbek a különböző időjárási és légszennyezési tényezőkkel szemben. kardio 3 Az éghajlatváltozás kardiovaszkuláris betegségekre gyakorolt hatásának vizsgálata egy világszinten újnak számító tudományág, a kardiometeorológia kialakulását eredményezte. A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának kutatója, a kardiometeorológia megalkotója, dr. Boussoussou Nora, vezetésével működő kutatócsoport tagjai egy speciális matematikai módszer segítségével vetették össze az akut szív–és érrendszeri betegséggel kórházba kerültek számát, a betegek életkorát, nemét, és egyéb szív–és érrendszeri problémákra hajlamosító rizikótényezőit (például magas vérnyomás, cukorbetegség, korábbi szív- és érrendszeri megbetegedések), illetve a vizsgált ötéves periódus meteorológiai és légszennyezettségi adatait napi lebontásban.

kardio 4 Megállapították, hogy a cukorbetegek, az 55 évnél idősebbek és a férfiak a legérzékenyebbek a szív- és érrendszeri betegségeket kiváltó légköri jelenségek változásaira. Az Európai Kardiológiai Társaság éves kongresszusán és a nemrég Londonban is bemutatott eredmények szerint főleg a diabéteszes betegek lehetnek leginkább veszélyben. A hőmérsékletingadozás (5°C≤) és az emelkedett ózonkoncentráció (90 µg/m³≤) együttesen szignifikáns összefüggést mutatott a cukorbetegek szív- és érrendszeri problémáinak esetszám emelkedésével. Hasonló kölcsönhatást mutattak ki a férfiaknál előforduló szív- és érrendszeri betegségek arányának növekedésében is. Megfigyelték, hogy az 55 évesnél idősebbek jobban kitettek a hőmérsékletingadozás következtében előforduló kardiovaszkuláris betegségeknek, mint a fiatalabbak. kardio 5 Dr. Boussoussou Nora kiemelte: A Lancet folyóirat Egészség és Éghajlatváltozás Bizottsága a klímaváltozást a 21. század legnagyobb egészségügyi kihívásának nevezte. Az ezáltal kialakuló kedvezőtlen légköri helyzetek az előrejelzések szerint leginkább az akut szív- és érrendszeri megbetegedések számát növelhetik, ezért a megelőzés, illetve ellátás szempontjából rendkívül fontos a befolyásoló időjárási tényezők és a veszélyeztetett betegcsoportok minél pontosabb azonosítása. Minden olyan szív- és érrendszeri változással járó állapotot, mely egyértelműen kapcsolatba hozható az atmoszferikus paraméterek változásával, kardiometeorológia-szindrómaként határozhatunk meg. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak az extrém időjárási körülmények, a hőhullámok, a viharok, a légköri frontok, az áradások, és jelenleg 3,6 milliárd ember van közvetlenül kitéve a globális felmelegedés következményeinek. A WHO előrejelzése alapján 2030 és 2050 között évente 250 ezerrel emelkedhet az éghajlatváltozásból adódó halálozások (pl. szív-és érrendszeri megbetegedések, alultápláltság, fertőző betegségek) száma világszerte. kardio 6A kardiometeorológia, mint új tudományterület azt vizsgálja, hogy a szív- és érrendszeri betegségek számát hogyan emelik a légköri paraméterek és a klímaváltozás. Mindemellett olyan prevenciós stratégiák kidolgozásával is foglalkozik, melyek megelőzhetik ezen rizikófaktorokat jelentő környezeti tényezők negatív hatásait. Különlegessége, hogy míg a korábbi tanulmányok többsége csupán egy-egy időjárási és légszennyezési tényező különálló szerepét vette górcső alá, addig a Semmelweis Egyetemen a különböző faktorok együttes egészségügyi hatásaira fókuszálnak. Célunk egy olyan komplex egészségügyi riasztási rendszer kiépítése is, melyben a várható időjárás alapján a legkiszolgáltatottabb betegcsoportok és a kórházak ellátórendszerei is fel tudnak készülni egy esetleges egészségügyi veszélyhelyzetre, a szív- és érrendszeri betegek megnövekedett számára – foglalta össze a kutatás lényegét Boussoussou doktornő.

(Fotók: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem, Mitter Mátyás, Luminosity Media, iStock – dragana991)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.