Újabb lépések Szerbia Európához való csatlakozásában – az Európai Parlament ratifikálja a Stabilitási és Társulási Megállapodást
3 perc olvasásAz Európai Parlament 2011. január 18-i plenáris ülésén az Európai Közösség és Szerbia között kötendő stabilizációs és társulási megállapodásról rendeztek vitát. Schöpflin György EP képviselő szerint az elmúlt években tett lépésekkel Szerbia az európai integráció mellett kötelezte el magát. Gál Kinga kiemelte, hogy a témában készített európai parlamenti jelentésben a kisebbségi jogok megfelelő hangsúlyt kapnak, továbbá a vajdasági magyar közösség számára fontos szempontok is bekerültek.
Az Európai Parlament 2011. január 18-i plenáris ülésén az Európai Közösség és Szerbia között kötendő stabilizációs és társulási megállapodásról rendeztek vitát. Schöpflin György EP képviselő szerint az elmúlt években tett lépésekkel Szerbia az európai integráció mellett kötelezte el magát. Gál Kinga kiemelte, hogy a témában készített európai parlamenti jelentésben a kisebbségi jogok megfelelő hangsúlyt kapnak, továbbá a vajdasági magyar közösség számára fontos szempontok is bekerültek.
Megrendítő és tragikus történelmet élt át Szerbia az elmúlt két évtizedben: a kommunizmus végső szakaszát, Jugoszlávia összeomlását, háborúkat, Szlobodan Milosevics uralmát, az 1999-es bombázást, valamint a maffia és a bűnözés elburjánzását – értékelte az elmúlt két évtizedet Schöpflin György. A fideszes európai parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy éppen az elmúlt időszak turbulenciái után figyelemre méltó eredmény Szerbia Európa melletti elkötelezettsége és jelzés Európa számára, hogy Szerbia stabilitási tényezővé vált a régióban.
Schöpflin azonban további két problémára is felhívta a figyelmet, nevezetesen Ratko Mladics letartóztatására és a Hágai Törvényszéknek való kiadatására, valamint a Koszovó függetlenségével való megbékélésre. A politikus ugyanakkor kiemelte, hogy az említett kérdésekkel kapcsolatban két pszichológiai akadály leküzdésével áll szemben a szerb társadalom: Mladics támogatottsága magas, a területi veszteség pedig meglehetősen fájdalmas volt.
Schöpflin szerint a szerb kormányzat számára további feladatok várnak még a közigazgatás, az igazságszolgáltatás és a múlttal való szembenézés területén. Az elkötelezettség, az irány megfelelő, a feladatok pedig ismertek, így Szerbia már idén ősszel megkaphatja az avis-t (a Bizottság véleményét), ezt követően pedig a tagjelölti státuszt – érvelt Schöpflin. A néppárti EP-képviselő szerint az Európa felé vezető út nem könnyű, de Európa egésze gazdagodik egy stabil, demokratikus Szerbiával.
Gál Kinga fideszes politikus a vitában örömét fejezte ki, hogy a Koppenhágai kritériumok által említett kisebbségi jogok megfelelő hangsúlyt kapnak a jelentésben, ugyanakkor hangsúlyozta, Szerbiának további tennivalói vannak e területen. Mind a Vajdaság statútum, mind pedig a nemzeti tanácsokról szóló törvény annyit ér, amennyi belőlük a gyakorlatban érvényesülni tud, ezért további konkrét lépéseket kell tenni, többek között az alkalmazáshoz szükséges megfelelő pénzügyi eszközök biztosítása.
Gál Kinga eredménynek tekinti, hogy a szerdán megszavazásra kerülő jelentésben szerepelnek azok a szempontok is, amelyek fontosak lehetnek a vajdasági magyar közösségnek a csatlakozási folyamat során.
