Ujhelyi Sándor: Oroszország – a „bezzeg” piac

Mostanság, ha két üzletember találkozik, és szóba kerül az orosz piac, akkor egyértelmű megállapításra jutnak, miszerint is „bezzeg" régen mindent el lehetett adni az oroszoknak. És ezzel vége, ma azt sem tudják, merre induljanak. Pedig az orosz piac mára fontosabbá válhat, a gazdasági válságból való kiútkeresés miatt, mint valaha.

Mostanság, ha két üzletember találkozik, és szóba kerül az orosz piac, akkor egyértelmű megállapításra jutnak, miszerint is „bezzeg" régen mindent el lehetett adni az oroszoknak. És ezzel vége, ma azt sem tudják, merre induljanak. Pedig az orosz piac mára fontosabbá válhat, a gazdasági válságból való kiútkeresés miatt, mint valaha.

Miért is? Anno a szovjet piac az alap külkereskedelmi piacnak számított, mint ma mondjuk Németország. Gyakorlatilag a rubel elszámolási rendszerben mindent el lehetett adni, pontosabban mivel Magyarország az energiahordozókban igen szegény, ezért az energia „éhsége" miatt, mindig is magas volt az import, amit valamivel ellentételezni kellett. A másik ok az volt, hogy a KGST termeltetési felosztása miatt több termék előállítója Magyarország volt (pl. buszok), így a globalizáció, bár gyermekcipőben, de korábban is létezett már.

A mai kapcsolatépítésnek, a kisvállalkozói exporttevékenységnek éppen a globalizáció a legfőbb akadálya. Miközben öröm, hogy pl. a magyar NOKIA gyár évi egymilliárd euróért ad el mobiltelefonokat, eközben a KKV szektor tagjai önálló megjelenésre szinte képtelenek.

Mi ennek az oka? A magyar cégek eddig azt hitték, hogy ami nálunk már senkinek nem kell, az tőlünk keletre eladható. De komoly probléma a piacismeret hiánya, kapcsolatok hiánya, nem megfelelő nyelvtudás, tőkehiány, cégen belüli belső személyes ellentétek, helyi sajátosságok ismeretének hiánya, nem megfelelő szakmai és emberi hozzáállás, felsőbbrendűségi érzés, szakmai ismeretek hiánya, lassú döntéshozatal, nem elég hatékonyan működik az állami kereskedelmi képviselet, stb. Sokáig sorolhatnánk az okokat, elemezve, keresve a megoldást. De egyáltalán érdemes? Mit tud ma nyújtani az orosz piac? És kinek?

A szabolcsi jonatán alma és az Ikarus busz ideje már lejárt. Helyette viszont új termékek és szolgáltatások ideje jött el. Ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünket az orosz piacon, nézzük meg, mire van szükségük. Ugyanis itt van az első hiba, amikor is a piac felmérése helyett erőszakosan el akarjuk adni a saját termékünket, miközben a piacot az nem érdekli.

Ma a lakásokba épített távfűtés-hőmennyiségmérőt nem nagyon lehet eladni, mert még mindig négyzetméter arányosan fizetnek a távfűtésért. De megérne egy komoly szakmai lobbizást, mivel Oroszországban is kezdik belátni, hogy meg kell szüntetni a végtelen pazarlást az energiahordozókkal. A foltos apró jonatán alma mára eladhatatlan, de más minőségi fajtákból, a földrajzi adottságok miatt, mindig is importálni fognak. (Mi sem tudunk banánt, mandarint termelni!) Ugyanígy a bor is sokáig importcikk lesz Oroszországban.

Az orosz mezőgazdaság mind a mai napig nem megfelelően működik, szakmai befektetőknek igazi paradicsom lehet. Termelési rendszerek, gépesítés, feldolgozóipar – ezekhez komoly orosz állami támogatást is lehet igényelni.

Miközben Oroszország energia-hordozókban nagyhatalom, a hatalmas földrajzi méretek miatt vannak olyan területek, ahol a megújuló energiaforrások rendkívül fontosakká váltak. Egyes területeken, az elektromos energián a szállítási veszteség 90 %!

A szocializmusból örökölt lakásállomány, infrastruktúra, közintézmények állapota összehasonlíthatatlan a magyar állapotokkal. Míg nálunk az ötvenes-hatvanas évek házai lakható, minőségi épületek, addig Oroszországban azon kor lakásai szinte lakhatatlanok, ritka a minőségi ivóvíz, nagyvárosokban rendszeres az áramszünet a túlterheltség miatt, a fűtőművek nem bírják a megnövekedett terhelést stb. A városok folyamatos gigászi méretű fejlődése miatt a közműellátottság kritikán aluli, az utakról nem is beszélve. Megfelelő szabadalmakkal, szakmai irányítással projektek tucatjai szerezhetőek meg.

Megfelelő kapcsolatok kialakulása után nem elhanyagolható az orosz tőke megjelenése a magyar KKV-k területén is. A külföldi befektetésre szánt orosz magántőke nem „türelmetlen" és nem „telhetetlen", nem akar hatalmas hozadékot, fő követelmény a biztonságos, stabil üzlet. Sokszor a jó befektetési ajánlatok hiánya az oka, hogy miért „csak ennyi" orosz magántőke jött az országba.

Beszélhetünk még a gyógyászatról, egészségügyről, környezetvédelemről, – az ötleteket sorolhatnánk sokáig, de vajon a magyar vállalkozók készek arra, hogy visszahódítsák az orosz piacot, ezzel kitörve a gazdasági válság béklyójából?

A pénzügyi akadályok leküzdésére több megoldás is van. Évek óta jól működik az EXIM-MEHIB duó, a mai kormány által javasolt Kereskedőház felállítása is megoldás lehet, magánjavaslatunk pedig a magyar-orosz állami kockázati befektetési alap létrehozása. De biztos, hogy csak a pénzen múlik minden? A fejekben minden rendben van?

Bízunk abban, hogy a mostani V. Magyar-orosz Nemzetközi Gazdasági Fórum és Üzletember-találkozó segít azon magyar cégeknek, akik keresik a megjelenési lehetőségüket az orosz piacon, illetve azon cégeknek, akik magyarországi fejlődésükhöz orosz partnert keresnek.

(A szerző a Vállalkozók Klubja Egyesület elnöke)