Újjászületett a Margitszigeti Szabadtéri Színpad

2013. július 2-án a Budapesti Fesztiválzenekar Szabadság napi koncertjével megkezdte évadát az árvíz miatt júniusban kényszerűen zárva tartott Margitszigeti Szabadtéri Színpad.

2013. július 2-án a Budapesti Fesztiválzenekar Szabadság napi koncertjével megkezdte évadát az árvíz miatt júniusban kényszerűen zárva tartott Margitszigeti Szabadtéri Színpad.

Az ünnepi koncert közönsége először pillanthatta meg a jelentős felújítási munkák után az impozáns színpadtetőt, és az új nézőtéri székekben foglalhatott helyet.

A nagyarányú érdeklődére való tekintettel – előzetesen a nézőtéri helyek elkeltek – kivetítőkkel és széksorokkal ízlésesen berendezték a Víztorony patkó alakú udvarát, sőt a főbejárat előtti réten is székek és kivetítő várta Budapest közönségét.

Hosszú sorokban érkeztek a budapestiek, a tömegközlekedés a megszokottnál lényegesen jobb volt, igaz az Árpád hídi behajtónál lassú tempóban araszoltak parkoláshoz a gépkocsik. Már a buszmegállókban lehetett hallani a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium fúvószenekarát, akik a főbejárat mellett elhelyezkedve zeneszóval fogadták a koncert közönségét.

Az ünnepi program kezdetét a Víztorony teraszáról felharsanó zeneművészetisek fanfárja jelezte, majd külön tisztelettel köszöntötték Budapest új díszpolgárait, (lásd: http://euroastra.hu/node/72263) és a díjazottakat bemutató kisfilmeket tekinthettük meg.

1991. június 19-én hagyta el hazánkat az utolsó szovjet katona. 47 év után ezen a napon mondhattuk először, hogy hazánkban nem állomásozik megszálló hadsereg.

Ennek emlékére döntött úgy a Fővárosi Közgyűlés 2011-ben, hogy ezt a napot díszpolgári címek átadásával ünnepli. Június 19-én az Új Városháza dísztermében Tarlós István főpolgármester adta át a 2013-mas év budapesti díszpolgárainak kitüntetéseit.

Tarlós István megnyitó, üdvözlő szavai után nagy taps köszöntötte Halász Judit színművészt, aki korábbi elfoglaltsága miatt, most, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon vette át kitüntetését.

A koncert befejeztével a nézősereg még időben odaérhetett a néhány nappal korábban átadott, felújított és újjávarázsolt margitszigeti szökőkúthoz. Az impozáns fények és a vízsugarak egyedülálló vízképi látványa mellett a megszólaló Shadow, Rolling Stones és Creedence Clearwater Revival zeneszámok sokak fiatalságát idézve kellemes hangulatot teremtett.

Méltó befejezés egy szép estéhez.

És néhány nap elteltével ismét a Margitszigeten voltam, mert nyílt napra csábított a Szabadtéri Színpad. A főbejáratnál Miklós Csabi móri borász borkülönlegességével, a Margitszigeti Nagyszínpad ünnepi habzóborával, a Parádé 75-tel fogadtak minden érdeklődőt.

Mindenhová szabad bejárás volt, a kedves látogató most felmehetett ingyen a Víztoronyba, megcsodálhatta a kilátóból a várost, letekinthetett a megújult nézőtérre és megnézhette a Margitsziget történeti fotográfiák tükrében  kiállítást.

Gajdó Tamás fáradhatatlanul vitte és óránként bemutatta több, meghatározott létszámú turnusban, a Színház a lombok alatt címmel a színpad történetének első korszakát bemutató kiállítás érdekességeit, majd a színfalak mögé kalauzolta őket, sőt a színpadon az esti előadás díszletei között fotózkodhattak. 

„A kedvelt kirándulóhelyet, a festői szépségű Margitszigetet már a huszadik század elején birtokba akarták venni a színházteremtők. A Népszava 1906. májusában arról tudósított, hogy Forgács Antal nyári színkört tervezett építtetni. E tervezgetés után csak egy évtizeddel később, 1918. május 18-án nyitotta meg kapuit a Margitszigati Színkör. Bródy István igazgató vállalkozása hamar megbukott, s az épületet 1919. november 19-én lebontották. A Margitszigeten az első szabadtéri előadást 1924. június 28-án rendezték meg. Innocent Ernő Modern Játékok elnevezésű vállalkozása Walter Hasenclever Antigoné című drámáját mutatta be Rékai András rendezésében."

Ez csak a kezdet, tovább nem mesélem, remélem felkeltettem az érdeklődést és elmegy a kedves Olvasó a Margitszigetre, hogy megtudja a színház további történetét.

A szabadtéri színpad oldal bejáratánál igazi és egyedülálló látványosság várta a gyerekeket, felnőtteket. Mintegy 90 méter hosszan kiépített pályán lóvasútazhattunk, (a Vasúttörténeti Park tulajdona) és század eleji igazi fapados hangulatban érezhettük magunkat. A lóvasút csigalépcsőjén az emeletre haladva igencsak szűkösen fértem el, majdnem beszorulva arra gondoltam, őseink itt csak sovány alkattal utazhattak.  

„A BKVT 294 pályaszámú lóvasúti kocsit fennmaradt eredeti dokumentumok és alkatrészek alapján 2002-ben építette Szombathelyen a MÁV Vasjármű Járműjavító és Gyártó KFT. A rekonstrukció alapjául szolgáló emeletes lóvasúti kocsik önsúlya 2500-3200 kg volt, teljes terhelésük maximum 8 tonna lehetett. A korabeli pályákon a kocsi 15 kilométer/óra sebességgel „roboghatott". A rekonstruált lóvasúti kocsi önsúlya 4980 kg. A kocsi vázszerkezet az eredeti kivitelnek megfelelően fából készült. A csapágyak az eredeti forma megtartásával a kocsi vontatásának megkönnyítésére görgőscsapágyazással készültek.

Magyarországon 1827. augusztus 20-án a kőbányai lebegővasúton indult meg a ló vontatta kötöttpályás közlekedés (Kőbánya és a Kerepesi út között), de ez mindössze egy évig üzemelt és csak teherszállításra használták. A második, immár rendszeres személyszállításra épült lóvasút Pozsony és Nagyszombat között nyílt 1837-ben, amelyet később árépítettek gőzvontatásúra. A városi tömegközlekedésben a lóvontatású személyszállítás később kezdődött: 1866. július 30-án indította el a gr. Károlyi Sándor alapított Pesti Közúti Vaspálya Társaság az első utasokat szállító lóvasutat a pesti Szénapiac (a mai Kálvin tér) és az újpesti lóvasúti indóház (ma Újpest-Városkapu metrómegálló) között 9.5 kilométer hosszú pályán, végig a Kiskörúton és a Váci úton."

Ha hinni lehet a pletykáknak, ez a lóvasút máskor is fog működni, itt a Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad mellett.

Tehát érdemes figyelmi a honlapjukat.

http://www.szabadter.hu

Lantai József