Két fázisban teljesen újraszabályozná az Európai Unió forrásait az EP által nagy többséggel megszavazott, 2014-tõl bevezetendõ új mechanizmus. A fõ cél: visszatérni a saját EU-forrásokhoz – a tagállami befizetések helyett. Egyelõre nincs szó EU-adó bevezetésérõl, a briteknek járó visszatérítést és az egyéb ?különalkukat" azonban eltörölnék.

Az Alain Lamassoure (néppárti, francia) által jegyzett jelentés újra saját forrásaiból kívánja finanszírozni az Unió mûködését. Eredetileg ?az 1957. március 25-ei Római Szerzõdés értelmében az Európai Gazdasági Közösséget csak egy átmeneti idõszakban kellett volna finanszírozniuk a tagállami hozzájárulásoknak, amit a saját források rendszerére történõ átállásnak kellett volna követnie" – magyarázza a jelentés indokolása. ?Ez az átállás végül 1970. április 21-22-én történt meg, amikor az Európai Tanács arról állapodott meg Luxembourgban, hogy megszünteti a tagállami hozzájárulásokat és két valódi saját forráson – mezõgazdasági lefölözéseken és vámokon – alapuló új rendszert vezet be, amelyet egy harmadik, a hozzáadottérték-adón (HÉA) alapuló forrás egészít ki". Mára azonban ott tartunk, hogy 70 százalékban a tagállami befizetésekbõl mûködik az Unió, ami ellentétes a közösséget létrehozó Római Szerzõdéssel. A képviselõk az eredeti elgondoláshoz kívánnak visszatérni, az új mechanizmust pedig két fázisban vezetnék be.

Átláthatatlan különalkuk, brit visszatérítés

A jelenlegi gyakorlat egyik nagy hibája a jelentés szerint, hogy az átláthatatlan különalkuknak köszönhetõen szinte követhetetlen, mely tagállam mekkora mértékben járul hozzá az Unió mûködéséhez. Ráadásul az olykor ?megalázó" alkudozások miatt egyáltalán nem biztosított az igazságos teherviselés. A jelentés többször említi példaként a Nagy-Britanniának járó visszatérítést (rebate), melynek köszönhetõen a nyolcvanas évek közepétõl a britek az Uniónak befizetett összeg jó részét kompenzációként visszakapják. Az új rendszer kategorikusan kizárna minden hasonló eljárást.

A mostani rendszer másik nagy hibája a képviselõk szerint, hogy az egyes tagállamok esetleg csak a saját érdekükben lévõ politikákat hajlandóak finanszírozni. A jelentés problémaként említi azt is, hogy a polgárok számára teljességgel átláthatatlan és érthetetlen a mostani szabályozás. Az új mechanizmus azonban nem eredményezheti a jelenlegi EU-költségvetés nagyságrendi változását – mondja ki a szöveg.

A reform elsõ fázisa: a nemzeti hozzájárulások rendszerének javítása

Az ideiglenes és átmeneti elsõ fázis a képviselõk szerint a nemzeti hozzájárulások jelenlegi rendszerének javításához vezetne. A szöveg hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tökéletesített rendszert a lehetõ legegyszerûbb formában jelenítsék meg annak érdekében, hogy az európai polgárok számára érthetõ és átlátható legyen.

Ám a jelentés ?rámutat arra, hogy a jelenlegi rendszernek a javasolt kétlépéses megközelítés elsõ szakaszában kialakított javított változatát ideiglenesnek és átmenetinek kell tekinteni, mivel a tagállami hozzájárulások rendszerének alapvetõ hiányosságai miatt ez politikailag tarthatatlan".

A reform második fázisa: a saját források új rendszere

?A meglévõ mechanizmusok helyettesítése érdekében a közösségi bevételek reformjának célját az Európai Unió valódi saját forrása megteremtésének kellene jelentenie" – írja a jelentés. A képviselõk szerint nemcsak a bevételek, hanem a kiadások szerkezeti reformját is meg kell valósítani, de a dokumentum szerint ?rövid távon még nem érkezett el az ideje egy új, valódi európai adónak".

Új szavazási módszert szorgalmaznak a lengyelek

Alaposan felforgathatja a jövõbeni alkotmányos tárgyalásokat Lengyelország, mely egybehangzó sajtójelentések szerint arra készül, hogy a kettõs többség helyett egy teljesen új voksolási rendszerre tegyen javaslatot.

Alternatív szavazati rendszerre készül javaslatot tenni Lengyelország: az alkotmánytervezetben foglalt kettõs többség elve helyett (amely szerint a Miniszterek Tanácsában a döntések jóváhagyáshoz a tagállamok 55 százaléka – azaz 15 tagország -, s az általuk képviselt népesség 65 százaléka szükségeltetik), Varsó az úgynevezett Penrose-rendszert favorizálná. A brit matematikus nevéhez köthetõ szisztéma lényege, hogy a minõsített többségi szavazásoknál az egyes országok szavazati súlyát polgáraik számának négyzetgyökével arányosan állapítanák meg. Ha ezt a módszert vesszük alapul, akkor a 82 milliós Németország 9, míg a 38 milliós Lengyelország 6 vokssal rendelkezne. A lengyelek elképzelése szerint a minõsített többséghez legalább 14 tagállam jóváhagyására, és a szavazatok 62 százalékára volna szükség.

A Gazeta Wyborcza a napokban már arról cikkezett, hogy az alkotmányos vitára kijelölt lengyel tárgyalók, Marek Cichocki és Ewa Osniecka-Tamecka már jóvá is hagyták a tervet – három hónappal a júniusi EU-csúcs elõtt, amelynek egyik legnagyobb tétje, hogy végleges menetrenddel álljon elõ az alkotmányos vita majdani lebonyolításáról. ?Ha más országok nem akarnak vitát folytatni a javaslatunkról, akkor a végsõ eszközhöz nyúlunk" – idézte a lengyel lap Osniecka-Tameckát, s szavai sokak szerint azt sugallják, hogy Varsó kész akár az egész alkotmányos vita megvétózására. Marek Cichocki mindehhez még hozzátette azt is, hogy álláspontjuk szerint az új voksolási terv ?történelmi engedmény" (rebate) lenne a lengyelek számára, akik önhibájukon kívül ötven évig nem vehettek részt az EU-integrációban. A lengyel tárgyalók egyébként abban bíznak, hogy a franciák, a britek, a hollandok, a románok és a csehek támogatását is maguk mögött tudhatják majd.