'János volt a nevem,Janus lettem, amint a Múzsa megkoszorúzta fejem."

2008. Október 21-én újratemették Janus Pannonius humanista költőt (1434-1472) a pécsi Bazilika altemplomában. Az eseményre mintegy négyszáz meghívott vendég érkezett. A humanista költő, egykori pécsi püspök földi maradványait hétfőn ravatalozták fel a Székesegyházban.

  'János volt a nevem,Janus lettem, amint a Múzsa megkoszorúzta fejem."

2008. Október 21-én újratemették Janus Pannonius humanista költőt (1434-1472) a pécsi Bazilika altemplomában. Az eseményre mintegy négyszáz meghívott vendég érkezett. A humanista költő, egykori pécsi püspök földi maradványait hétfőn ravatalozták fel a Székesegyházban.

A gyász-szertartás előtt, 10 órakor emlékkonferenciát tartottak a pécsi Dómmúzeumban, melyen régészek, történészek, a költő korának kutatói tartottak előadást. A program mandulafa-ültetéssel folytatódott az északi városfal mentén.

A temetést a Bazilikában 15 órakor kezdődő szentmise után, az altemplomban tartották. Janus Pannoniust Dulánszky Nándor püspök mellett helyezték végső nyugalomra. A síremléket Rétfalvi Sándor szobrászművész készítette.

Janus Pannonius síremlékén ornamentikás keretben egy táblán jelenik meg az a felirat, amely a sírhelyet jelöli. A szöveg latin nyelvű. A tábla alól fehér carrarai márványba faragott, nyugodt vonalú reneszánsz szellemben faragott drapéria lóg alá a járó szintig. A tábla felső szélén a középpontban Janus Pannonius bronz portréja látható, szimbolikusan megjelenített püspöksüveggel a fején. A süvegen a névváltoztatásról szóló írásának idézete szerepel. „János volt a nevem / Janus lettem, amint a Múzsa megkoszorúzta fejem."

A nagy magyar humanista püspök életútjáról

Csezmiczei János, korának európai hírnevű tudósa, latin költő, későbbi püspök, költői neve: Janus Pannonius, született: 1434. augusztus 29-én Szlavóniában, Csezmicze (Bjelovar közelében). Apja Pál köznemes, litterátus műveltségű, anyja Zrednai Borbála, Vitéz János váradi püspök húga, testvérei: Mihály, Péter, Ilona. Tanulmányait a váradi székesegyházi iskolában kezdte. Hatéves korában apja elhalván, a gyermek neveléséről Vitéz János gondoskodott; 13 éves korában Olaszországba küldte, ahol Ferrarában 11 évet töltött a híres Guarini házánál, kinek legkitűnőbb tanítványa. A görög és latin nyelvet tökéletesen beszélte. Amikor Hunyadi Mátyás a magyar trónra került, Janust hazahívták rokonai, egyenesen az udvarba, ahol a királyné kancellárja, majd királyi kancellár, azaz az udvari hivatalok vezetője lett. Mátyás uralkodásának korai éveiben a király legfőbb tanácsosává – Mátyás után az ország második emberévé és a politikai élet jelentős irányítójává vált. Mátyás hamarosan (1461) pécsi püspökké nevezte ki.

Kárpáti Gábor régész véleménye szerint: ez volt Janus Pannonius karrierjének csúcsa, pár év múlva azonban kegyvesztetté vált: amikor Mátyás békét kötött a török szultánnal, Vitéz János egész köre úgy érezte, hogy politikai elképzelésük csődbe jutott, a király elárulta a Hunyadi-hagyományt. Vitéz János és Janus Pannonius szembefordult a királlyal, Hunyadi egykori vezérkarával, a hajdani törökverő vezérekkel összeesküdtek megbuktatására. Mátyás azonban résen volt, rajtuk ütött, így Janus 1471 novemberében a felvidéki Léva mellől püspökségébe menekült, majd 1472. március 15-én elhagyta Pécset és Itália felé vette útját. Az évek óta tüdőbajban szenvedő humanista költő útközben tüdőgyulladást kapott és a Zágráb feletti Medvevárában meghalt. Janus Pannoniust ott temették el a Remete nevű pálos kolostorban, később azonban egy híve exhumáltatta és Pécsre vitette. Kátrányos koporsóban rejtegették több évig, míg Mátyás a püspököt megillető tisztességes temetést el nem rendelte.

Janus Pannonius kétszeri temetéséről

Halála után a humanista költő-püspököt Zágráb megyében a remetei pálos kolostorban temették el. Majd néhány évvel később exhumálták és titokban Pécsre szállították. A káptalan nem merte eltemettetni, féltek Mátyás király haragjától, ezért szurokkal bevont koporsóját egy pécsi kápolnában helyezték el. Később Mátyás Pécsett járt – megtekintette a tetemet, majd eltemettette „nagy pompával". Ernuszt Zsigmond püspök idején 1494-ben a káptalan oklevelet állíttatott ki, ebben említették síremlékét, melyen verse és halála napja volt olvasható, mely szerint kő szarkofágban temették el. Pontos helyét nem ismerték. Sambucus (Zsámboki János) szerint síremléke a Szent János kápolnában állt. Verseit Mátyás király Váradi Péterrel gyűjtette össze a Corvina könyvtár számára.

Sírjára fűtésrekonstrukció következtében bukkantak

1991 márciusában fűtésrekonstrukció következtében bukkantak a sírra, a pécsi altemplomban, amikor a nyugati főfal mentén árkot húztak. Kárpáti Gábor régész ekkor középkori sírokat tárt fel. A 6. sz. sír a felső oltár alatt, a déli pillér alapfalától 10-20 cm-re található, melyben 168 cm hosszú vázat találtak, kezében II. Pál ólombulláját tartja, alatta szurkos nyomok. Ezt a halottat szurkos koporsóban temették el, pápai bullával a kezében. Az azonosítást követően bizonyosságot nyert, Janus Pannonius sírját tárták fel!

Mi adta a döntő bizonyítékot? – kérdezhetné bárki. A döntő bizonyíték a sírmellékletként megtalált pápai bulla volt, amit Kárpáti Gábor úgy értékelt, mintha a humanista költő személyi igazolványát találták volna meg. Ehhez hasonló pápai bullát Nagyváradon, Szent László sírjában találtak csupán, Magyarország mai területén sírmellékletként még sehol! Így különös jelentése van: jelzés, igazolás a halott kilétéről.

Mint ismeretes, Janus Pannonius II. Pál bulláját személyesen vehette át Rómában, amikor 1464-ben ott járt. Feladata a pápa köszöntése volt, valamint próbálta megszerezni II. Pál támogatását egy törökellenes hadjárat tervéhez.

Döntő bizonyítékok

Az antropológiai vizsgálatokat K. Zoffmann Zsuzsanna végezte. Ennek eredményeként egy felnőtt, kb. 40-46 éves, magas termetű vékony férfi sírjára bukkantak, agykoponyája rövid, széles és magas, homloka nagyon rövid középszéles, enyhén hajlott tarkó, széles, lefelé keskenyedő arc.

A patológiás vizsgálatot Dr. Marcsik Antónia végezte. Ennek eredménye a mészhiányos csontozat, főleg a csigolyák, 8-as hátcsigolyán borsónyi bemélyedés gyulladás jeleivel, 3-5 hátcsigolyánál izületi gyulladás nyoma észlelhető, 6-8 hátcsigolya alapján gerincferdülés állapítható meg, a keresztcsonton nagyobb bemélyedések, bordákon mellhártyagyulladás nyoma látható, lábcsontjain csonthártyagyulladás- , mindkét karcsonton pedig porcdaganat nyoma fedezhető fel. Diagnózis: az erős sorvadást mutató csontokat a szervezet egészét érintő fertőző megbetegedés alakíthatta ki, a csontokon található kóros elváltozások alapján kezdeti stádiumú csonttuberculosis állapítható meg. Janus Pannoniusról tudjuk, hogy életében súlyos tüdő tuberculosisban szenvedett.

Janus Pannonius műve díszkiadásban

A Pécsi Püspökség kiadásában jelent meg „Janus Pannonius: Sylva Panegyrica ad Guarinum Veronensem… vagyis Janus Pannonius pécsi püspök dicsőítő éneke veronai mesteréhez, Guarinóhoz című kötetének reprint kiadása. Az eredeti példányt 1518-ban Basel-ban adták ki. Jelenleg a Klimo Könyvtárban őrzik. A neves veronai mester, Guarino da Verona dícsérete mellett addig kiadatlan költemények is bekerültek a nyomdába. A püspöki könyvtár „legfiatalabb" darabjának kiadója az a Johannes Frobenius bázeli nyomdász volt, aki a nagy humanista, Rotterdami Erasmus munkáit is kiadta. A most megjelenő kiadás tartalmazza az eredeti latin szöveget és külön kötetben a magyar fordítást. A kötet díszkiadásban, reneszánsz mintázatot magán viselő bőr-kötésben, 200 számozott példányban látott napvilágot.

Szintén a Pécsi Püspökség adott ki egy ismertető füzetet, mely tartalmazza Janus Pannonius rövid életrajzát, az 1991-es sírfeltárást, az antropológiai jelentést, valamint néhány Janus verset.

Az újratemetést több rendezvény kísérte: a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának mandulafa-ültetési akciója keretében 500 mandulafát ültettek önkéntesek, közéleti szereplők, tudósok és művészek, felidézve a humanista költő Egy dunántúli mandulafáról címet viselő ismert epigrammáját, melynek reménybeli „virágzásaként" újraéledhet Janus Pannonius költészetének ismerete és szeretete.

Frigyesy Ágnes (FUSZ)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük