Az Európai Parlament felszólította a Bizottságot, álljon elő a pénzpiaci stabilitást elősegítő jogszabályjavaslatokkal.

 

Az Európai Parlament felszólította a Bizottságot, álljon elő a pénzpiaci stabilitást elősegítő jogszabályjavaslatokkal.

Az Európai Parlament szeptember 23-ai ülésén kézfelemeléssel fogadták el Klaus-Heiner Lehne (néppárti, német) jelentését az intézményi befektetők átláthatóságáról, és (562-86-25 arányban) a Poul Nyrup Rasmussen (szocialista, dán) által jegyzett szöveget, amely a fedezeti alapokkal foglalkozik.

A Rasmussen-jelentés arra kéri a Bizottságot, hogy 2008 végéig nyújtson be olyan jogalkotási javaslatot, „amely lefedi az összes lényeges szereplőt és pénzpiaci résztvevőt, azon belül a fedezeti alapokat és a magántőke-befektetési alapokat".

Az Európai Parlament szerint az elfogadandó jogszabálynak a következők szabályozására kell irányulnia:

Tőkekövetelmények – a befektetési vállalkozásoknak, ezen belül a közkereseti társaságoknak és a betéti társaságoknak, a biztosítóknak, a hitelintézeteknek, a hagyományos alapoknak tőkekövetelményeknek kell megfelelniük. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a megfelelő tőkekövetelmények minden pénzintézet esetében kockázati, nem pedig jogalanyi alapúak legyenek.

Értékpapírosítás és kezdeményező intézmények – a tőkekövetelményekre vonatkozó bizottsági javaslatoknak elő kell írniuk a kezdeményező intézmények számára, hogy az általuk értékpapírosított hitelek bizonyos részét tartsák vissza mérlegükben, vagy e bizonyos rész visszatartását feltételezve kiszámított tőkekövetelményeket kell megszabniuk a kezdeményező intézmény számára, vagy más eszközökkel biztosítaniuk kell a befektetők és a kezdeményező intézmények érdekeinek egymáshoz igazítását.

Hitelminősítő ügynökségek uniós felügyelete – a Bizottságnak a hitelminősítés területén a verseny elősegítése és a piacra jutás lehetővé tétele érdekében is ki kell alakítania a hitelminősítő ügynökségek, eljárásaik és megfelelőségük uniós felügyeletének mechanizmusát.

Értékelés – a Bizottságnak az illetékes nemzetközi testületek munkájával összhangban elvi alapú jogalkotási intézkedéseket kell hoznia a nem likvid pénzügyi eszközök értékelése tekintetében annak érdekében, hogy a befektetők és a pénzügyi piacok stabilitása nagyobb védelemben részesüljön.

Elsődleges ügynökök – a struktúra összetettségéhez és átláthatatlanságához, valamint az összes termékkel és szereplővel folytatott ügyleteik révén őket érintő kockázati kitettség jellegéhez igazodva fokozni kell az elsődleges ügynöki tevékenységet folytató intézményre vonatkozó átláthatósági követelményeket.

Kockázati tőke és a KKV-ágazat – a Bizottságnak jogalkotási javaslatot kell előterjesztenie a kockázati tőkére és a magántőke-befektetési alapokra vonatkozó uniós szintű harmonizált keretrendszer kialakítása és különösen a lisszaboni menetrendnek megfelelően a KKV-ágazat számára az ilyen tőkéhez való, határokon átnyúló hozzáférés biztosítása érdekében. E célból a Bizottságnak késedelem nélkül végre kell hajtania a kockázatitőke-alapok határokon átívelő befektetéseit korlátozó akadályok felszámolásáról szóló közleményében megfogalmazott politikai javaslatokat.

Zártkörű kibocsátási rendszer – a Bizottságnak jogalkotási javaslatot kell benyújtania a zártkörű kibocsátások európai rendszerének létrehozása érdekében, amely lehetővé teszi a befektetési termékek, ezen belül az alternatív befektetési eszközök határokon átnyúló terjesztését a jól tájékozott befektetők megfelelő csoportjai számára.

Magántőke-befektetés és az alkalmazottak védelme – a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a 2001/23/EK irányelv mindig ugyanazokat a jogokat biztosítsa a munkavállalók számára – ideértve a tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogot -, amikor valamely befektető – a magántőke-befektetési alapokat és a fedezeti alapokat is beleértve – átruházza az érintett vállalkozás vagy üzleti tevékenység feletti ellenőrzést.

Nyugdíjrendszerek – az 1990-es évek közepe óta egyre több nyugdíjalap és biztosítóintézet vesz részt a fedezeti alapokban és a magántőke-befektetési alapokban, és ezen alapok csődje kedvezőtlenül hatna a nyugdíjrendszerek tagjainak nyugdíjjogosultságára. A Bizottság a 2003/41/EK irányelv felülvizsgálatával biztosítsa, hogy a foglalkoztatottak vagy a foglalkoztatottak képviselői közvetlenül vagy megbízottak útján tájékoztatást kapjanak nyugdíjaik befektetésének módjáról és a kapcsolódó kockázatokról.

Magántőke-befektetések tőkeáttétele – a Bizottságnak a tőkéről szóló 77/91/EGK irányelv felülvizsgálata során biztosítania kell, hogy minden módosítás megfeleljen a következő alapelveknek: rendelkezésre áll a kockázatnak megfelelő tőke, ésszerűen elvárható, hogy a tőkeáttétel szintje mind a magántőke-befektetési alap/vállalkozás, mind a célvállalat számára fenntartható, egyes magánbefektetőkkel szemben vagy különböző befektetési alapok vagy hasonló stratégiát folytató vállalkozások között nincs tisztességtelen megkülönböztetés.

Tőkefelélés – a Bizottságnak szükség esetén a hatályos nemzeti és közösségi jogalkotási lehetőségek felülvizsgálata alapján uniós szinten összehangolt kiegészítő intézkedéseket kell javasolnia a célvállalatokban található vagyon túlzott „kimazsolázásának" elkerülése érdekében.

Összeférhetetlenségi intézkedések – A Bizottságnak szabályokat kell bevezetnie a befektetési vállalatok által ügyfeleiknek nyújtott szolgáltatások eredményes szétválasztásának biztosítása érdekében.

Hitelminősítő ügynökségek – a hitelminősítő ügynökségektől meg kell követelni a tájékoztatás fokozását, az aszimmetrikus tájékoztatás és a bizonytalanság felszámolását és enyhítését, valamint a működésükkel kapcsolatos összeférhetetlenségek közzétételét az ügyletközpontú pénzügyi rendszer lerombolása nélkül.

Piacra jutás és piaci koncentráció – a Bizottság versenypolitikai főigazgatóságának a fedezeti alapokat és a magántőke-befektetési alapokat érintő nemzetközi helyzet fényében el kell indítania a piaci koncentráció hatásainak, valamint a meghatározó szereplők által a pénzügyi szolgáltatások ágazatára gyakorolt hatásának általános áttekintését. Fel kell mérnie, hogy az összes piaci szereplő alkalmazza-e a Közösség versenyszabályait, van-e jogellenes piaci koncentráció, vagy szükséges lenne-e megszüntetni az új belépők előtti korlátokat, valamint szükséges lenne-e megszüntetni a már piacon lévő szereplőket és a jelenlegi piaci struktúrákat előnyben részesítő jogszabályokat ott, ahol korlátozott a verseny.

A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó hatályos jogszabályok – A Bizottságnak el kell végeznie a pénzügyi piacokra vonatkozó jelenlegi közösségi jogszabályok vizsgálatát a fedezeti alapok és a magántőke-befektetési alapokra vonatkozó szabályozás hiányosságainak feltárása érdekében, és e vizsgálat eredményei alapján jogalkotási javaslatot vagy javaslatokat kell benyújtania a parlamentnek a meglévő irányelvek szükséges módosításaira vonatkozóan a fedezeti alapok, a magántőke-befektetési alapok és más fontos piaci szereplők jobb szabályozása érdekében.

A Lehne-jelentésben az Európai Parlament felkéri a Bizottságot, javasoljon olyan irányelveket, „amelyek garantálják az átláthatóság általános szintjét, valamint azt, hogy kezelik a fedezeti alapokkal és a magántőke-befektetési alapokkal kapcsolatos kérdéseket".

Eszerint „az új jogszabályoknak elő kell írniuk a részvényesek számára, hogy tájékoztassák a kibocsátókat a részvények megszerzéséből vagy elidegenítéséből eredő szavazati jogaik arányáról, amennyiben ez az arány elér, meghalad egy meghatározott – a 2004/109/EK irányelvben említett 5 százalék helyett 3 százalékról induló – arányt, illetve az alá esik".

Az EP szerint a jogszabályoknak arra is kötelezniük kell a fedezeti alapokat és a magántőke-befektetési alapokat, hogy hozzák nyilvánosságra és fejtsék ki befektetési politikájukat és a kapcsolódó kockázatokat.

Az Európai Parlament továbbá arra kéri a Bizottságot, állapítson meg olyan szabályokat, amelyek megtiltják a magántőke-befektetési alapoknak a vállalatok kifosztását (az úgynevezett „vagyonkimazsolázást", azaz a vállalat eszközeinek egyéb célok finanszírozására való felhasználását).

Jelentéstevő: Poul Nyrup Rasmussen (PES, DA)

Jelentés: (A6- /2008) – Fedezeti alapok és magántőke

Fedezeti alapok és magántőke

Gazdasági és Monetáris Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. szeptember 22., hétfő

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Poul Nyrup Rasmussen

Jelentés: Klaus-Heiner Lehne (A6-0296/2008) – Az intézményi befektetők átláthatósága

az intézményi befektetők átláthatóságáról – a Bizottsághoz intézett ajánlásokkal

Jogi Bizottság

A vélemény előadója: Sharon Bowles, gazdasági és monetáris ügyek bizottsága

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. szeptember 22., hétfő

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Klaus-Heiner Lehne

Szaharov-díj: kínai, fehérorosz és kongói jelöltek

A kínai Hu Csia, a fehérorosz Aljakszandr Kozulin és a kongói Abbot Apollinaire Muholongu Malu Malu az Európai Parlament emberi jogi díjának idei döntősei. Az EP külügyi, valamint fejlesztési bizottságának hétfő esti döntése alapján egyikük veheti át decemberben a parlament elismerését. A győztest október közepén választja ki az EP vezető testülete, az elnökök értekezlete.

A három jelölt:

Hu Csia „Kína és Tibet elhallgattatott hangjai nevében". A polgári jogokkal, környezetvédelemmel és az AIDS-szel kapcsolatos tanácsadással is foglalkozó emberi jogi aktivistát és feleségét, Ceng Csin-jant már tavaly is jelölték a Szaharov-díjra. Hu Csiát nem sokkal az Európai Parlament emberi jogi albizottságával folytatott, 2007. november 27-ei telefonkonferencia után letartóztatták, 2008. április 3-án pedig három és fél éves börtönbüntetésre ítélték.

Aljakszandr Kozulint – aki indult volna a 2006-os fehérorosz elnökválasztáson – a kampány során több alkalommal megverték, fogva tartották, végül öt és fél év börtönbüntetésre ítélték. A börtönben Aljakszandr Lukasenko uralma elleni tiltakozásként éhségsztrájkot folytatott, kegyelmet nem kért, és elutasította, hogy elhagyja országát.

Abbot Apollinaire Muholongu Malu Malu katolikus pap, a kongói Észak-Kivut támogató mozgalom tagja. 2003 óta a Független Választási Bizottság elnöke. Az ő feladata volt a Kongói Demokratikus Köztársaság demokratikus választásainak megszervezése. A főként Malu Malunak köszönhető gomai megállapodás új szakasz kezdetét jelezte az észak-kongói béke és stabilitás felé vezető úton.

Húszéves a Szaharov-díj

Az Andrej Szaharov szovjet-orosz fizikusról és ellenzékiről elnevezett emberi jogi díjat először 1988-ban ítélte oda az Európai Parlament. A húsz éves évforduló alkalmából december 16-ára minden korábbi díjazottat Strasbourgba vár az EP. Az idei elismerést december 17-én adják át.

Az eddigi Szaharov-díjasok

1988 Nelson Mandela és Anatolij Marcsenko (posztumusz)

1989 Alexander Dubček 

1990 Aung Szan Szú Csi

1991 Adem Demaçi

1992 Las Madres de la Plaza de Mayo

1993 Oslobodjenje

1994 Taslima Nasreen

1995 Leyla Zana

1996 Vei Csing-seng

1997 Salima Ghezali

1998 Ibrahim Rugova

1999 José Alejandro Xanana Gusmão 

2000 ¡Basta Ya!

2001 Izzat Ghazzawi, Nurit Peled-Elhanan és Dom Zacarias Kamwenho

2002 Oswaldo José Payá Sardiñas

2003 Az ENSZ és főtitkára Kofi Annan

2004 Fehérorosz Újságíró-szövetség

2005 Asszonyok Fehérben, Hauwa Ibrahim, Riporterek Határok Nélkül

2006 Aljakszandr Milinkevics

2007 Szalih Mahmúd Oszman 

Egész Európában bűncselekmény lenne a terrorcselekményre való felbujtás – Szigorúbb adatvédelmi szabályokat akar az EP

Az Európai Bizottság javaslata három új bűncselekményt vezetne be: a terrorista bűncselekmény elkövetése érdekében folytatott nyilvános izgatást, a terroristák toborzását és a terroristák kiképzését. Az EP az izgatás helyett a felbujtás fogalmát alkalmazná, és ragaszkodik ahhoz, hogy „a terrorizmus elleni harc nem korlátozhatja a szólásszabadságot". A parlament ezen túl további garanciákat építene a személyes adatok védelmének uniós szabályozásába.

Az Európai Unió a New York-i támadásokat követően fogadta el a terrorizmus elleni harcról szóló 2002/475/IB kerethatározatot, amely a terrorista bűncselekmények különböző tagállami meghatározásait kívánta közelíteni egymáshoz. Hogy az EU és tagállamai hatékonyabban szállhassanak szembe a modern terrorizmussal és annak új működési módjaival, az Európai Bizottság javasolta a 2002-es kerethatározat felülvizsgálatát és hozzáigazítását az Európa Tanács 2005-ös terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményéhez. Eszerint a terrorizmus fogalmába beillesztenének néhány specifikus előkészületi cselekményt is: a terrorista bűncselekmény elkövetése érdekében folytatott nyilvános izgatást, a terroristák toborzását és a terroristák kiképzését.

Roselyne Lefrançois (szocialista, francia) által jegyzett, kedden 556 igen, 90 nem, 19 tartózkodó vokssal elfogadott parlamenti jelentés szerint szükség lenne a „terrorista bűncselekmény elkövetésére való nyilvános izgatás" fogalmának finomítására. A képviselők az izgatás szót felbujtásra cserélnék, és szigorúbban határolnák körül a vád alá vonható magatartásokat.

A parlament a szövegbe olyan új rendelkezéseket illesztene, amelyek emlékeztetik a tagállamokat egyfelől arra, hogy tiszteletben kell tartaniuk az EU alapjogi chartáját, valamint a vélemény- és a társulási szabadságot, másfelől pedig arra, hogy a bűncselekményi minősítéseknek arányosaknak kell lenniük a „jogos célokkal és egy demokratikus társadalomban való szükségességükkel", emellett ki kell zárniuk az „önkényesség, a megkülönböztető vagy fajgyűlölő bánásmód minden formáját".

Szigorúbb adatvédelmi szabályok a rendőrségi és igazságügyi együttműködésben

2005 decemberében fogadták el a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása keretében feldolgozott adatok megőrzéséről szóló irányelvet. Ekkor a tagállami kormányokat képviselő Tanács kiállt a személyes adatoknak a harmadik pillér keretén belüli védelméről szóló kerethatározat gyors elfogadása mellett is.

Később azonban a Tanácsban patthelyzet alakult ki. Európai Parlament közben többször is kifejtette véleményét a majdani kerethatározatról. 2007. június 7-ei véleményében az Európai Parlament „rendkívül sajnálja, hogy nem alakult ki egyetértés a Tanácsban a kerethatározat hatályának kiterjesztéséről, és felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a kerethatározat értékelését és felülvizsgálatát követően javasolják hatálya kiterjesztését a nemzeti szinten feldolgozott adatokra és legkésőbb három évvel a hatálybalépését követően az adatvédelmi előírások koherenciájának biztosítása érdekében az Európai Unióban".

Mivel a Tanács 2007. december 11-én ettől eltérő politikai megállapodásra jutott, konzultációs eljárásban újra ez EP véleményét kérte. A parlament most, szeptember 23-án, 600 igen, 21 nem és 9 tartózkodó szavazattal fogadott el jelentést.

Az EP jelentéstevője, Martine Roure (szocialista, francia) szerint a javaslatban „az adatvédelem szintje minimális, valamint komoly hiányosságok is megfigyelhetők".

A képviselők feltétlenül biztosítanák az arányosság és a célhoz kötöttség elvét. A különleges adatkategóriák feldolgozásának inkább kivételnek, semmit normának kell lenniük, és kizárólag jogszabályban szigorúan és pontosan meghatározott esetekben lehetnének engedélyezhetők – véli az EP.

A harmadik országok részére történő adattovábbításról nem az adatot továbbító tagállamnak, hanem független hatóságnak kellene döntenie. A nemzeti adatvédelmi hatóságok szerepét ki kell terjeszteni oly módon, hogy ugyanúgy konzultáljanak velük a rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében a személyes adatok védelmét érintő intézkedésekről, amint az az első pillér esetében a 95/46/EK irányelv 28. cikkének (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően történik – áll a jelentésben.

Jelentéstevő: Martine Roure (PES, FR)

Jeentés: (A6-0322/2008) – A személyes adatok védelme

Javaslat – A Tanács kerethatározata a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2008. szeptember 23., kedd

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Martine Roure

Jelentéstevő: Roselyne Lefrançois (PES, FR)

Jelentés (A6-0323/2008) – Javaslat a Tanács kerethatározata a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB kerethatározat módosításáról

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2008. szeptember 23., kedd

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Roselyne Lefrançois

Elfogadták Szájer József újabb jelentéseit az uniós jogszabályok végrehajtásának ellenőrzéséről

Az EU-jogszabályok végrehajtását kísérő „komitológia" demokratikusabbá tétele a célja annak a jogszabálycsomagnak, amelynek parlamenti felelőse Szájer József. Az általa jegyzett jelentések az „ellenőrzéssel történő szabályozási eljárás" bevezetésével foglalkoznak. Ezek közül most hetet fogadott el az Európai Parlament.

Az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott uniós jogszabályok végrehajtása az Európai Bizottság feladata. A végrehajtást ugyanakkor a tagállamok delegáltjainak részvételével működő bizottságok felügyelik. Ezt a rendszert, illetve az ehhez kapcsolódó eljárásokat hívják komitológiának.

A Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárásokat az 1999/468/EK tanácsi határozatot állapította meg. Ezt a 2006/512/EK határozat módosította. Eszerint az Európai Parlament – az EU demokratikus módon megválasztott, népképviseleti intézménye – nagyobb szerepet kapott a végrehajtás ellenőrzésében, ezáltal is csökkentve az unió „demokratikus deficitjét".

Ellenőrzéssel történő szabályozás

A határozat bevezette az „ellenőrzéssel történő szabályozási eljárást" (angolul: regulatory procedure with scrutiny). Ezt azon általános hatályú intézkedéseknél lehet alkalmazni, „amelyek az együttdöntéssel elfogadott alap-jogiaktusok nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve néhány ilyen elem törlését vagy a jogi aktus új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését".

Ez az új eljárás az Európai Parlamentnek lényegében vétójogot ad arra az esetre, ha az Európai Bizottság végrehajtási intézkedéseivel átlépné a végrehajtandó jogszabály eredeti kereteit.

Az új eljárás bevezetése miatt most számos uniós jogszabályt módosítani kell, illetve „hozzá kell igazítani" az új rendszerhez. A Bizottság 225 ilyen jogszabályt „talált". Ezeket több, ún. „omnibusz-csomagba" sorolták. A most tárgyalandó csomagokban mintegy hatvan jogszabály szerepel.

Még Lisszabon előtt

A Bizottság által javasolt módosítások európai parlamenti felelőse Szájer József (néppárti). Ő azt javasolta, minél gyorsabban fogadják el a kiigazításokat, hogy az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást már a lisszaboni szerződés hatályba lépése előtt alkalmazni lehessen a meglévő jogszabályoknál.

A jelentések hétfő esti ismertetésekor Szájer József azt mondta, „érdekes módon éppen azok nem támogatják ma a lisszaboni szerződést, akiknek leginkább szolgálná az érdekeit mindez a változtatás, azok, akik meggyőződhetnének arról, hogy a lisszaboni szerződés éppen hogy hatékonyabb ellenőrzést biztosít a végrehajtó hatalom, az Európai Bizottság és az úgynevezett európai bürokrácia felett".

A képviselő azt mondta, az uniós jogszabályok végrehajtásakor „rengeteg esetben azonnali reagálásra van szükség, amikor a bonyolult európai mechanizmus, törvényalkotási, jogalkotási mechanizmus, a Tanács és a parlament nem tud összeülni, és gyors reakcióra van szükség, és ebben az esetben nincs más lehetőség, mint az, hogy a gyors, hatékony cselekvés érdekében a Bizottságot hatalmazzuk fel ezekben az ügyekben. Ez történik most is.  Szájer szerint a jelentések arról szólnak, hogy az EP és „a Bizottság között 2006-ban kötött megállapodás keretében az Európai Parlamentnek a hatáskörei arra is kiterjednek, hogy a Bizottság végrehajtói, jogalkotói hatáskörében teljesített aktusai fölött ellenőrzést kapjon". A politikus hozzátette: erre eddig csak az egyik jogalkotónak, a Tanácsnak volt meg a lehetősége".

Hét jelentés

A jogszabályoknak az új komitológiai határozathoz történő hozzáigazításával foglalkozó véleményadó jelentésen (Ezt 624 igen, 25 nem, 10 tartózkodó vokssal fogadták el), valamint az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelő kiigazításokkal foglalkozó, együttdöntésben tárgyalt jogszabályon (kézfelemeléssel fogadták el) túl az Európai Parlament öt másik Szájer-jelentésről is szavazott. Ezek az új szabályokhoz igazítják az alábbi témákkal foglalkozó uniós jogszabályokat (igen-nem-tartózkodás):

  • A természetes ásványvizek kinyerése és forgalmazása (628-14-22)
  • A gyógyszerekhez hozzáadható színezőanyagok (638-16-16)
  • Különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek (635-15-18)
  • A gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálata (639-10-21)
  • Az élelmiszerek és az élelmiszer-összetevők előállítása során felhasznált extrakciós oldószerek (634-13-29)

A véleményadó jelentésben az EP „felkéri a Bizottságot, hogy az EK-szerződés vonatkozó cikkeinek megfelelően nyújtson be a parlamenthez jogalkotási javaslatokat a komitológiai kiigazítás teljessé tétele érdekében, és kéri, hogy ezeket a javaslatokat intézményközi egyeztetések alapján készítsék el".

A képviselők arra is felkérik a Bizottságot, „hogy amennyiben a jogszabályok kiigazítására szolgáló jelenlegi folyamat nem fejeződik be a lisszaboni szerződés hatályba lépése előtt, nyújtsa be a megfelelő jogalkotási javaslatokat az addig ki nem igazított jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkében foglalt új rendszerhez történő igazítása érdekében".

A jelentés szerint „ezek a kérések tiszteletben tartják a szubszidiaritás elvét és az állampolgárok alapvető jogait".

Jelentéstevő: Szájer József (EPP-ED, HU)

Jelentés: (A6-345/2008) a Bizottságnak címzett ajánlásokkal a jogszabályoknak az új komitológiai határozathoz való igazításáról

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008., szeptember 22., hétfő

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Jelentés: (A6-0100/2008) – Egyes jogi aktusok a 2006/512/EK határozattal módosított 1999/468/EK tanácsi határozat szerinti kiigazítása

Jelentés: (A6-0298/2008) – A természetes ásványvizek kinyerése és forgalmazása (átdolgozás)

Jelentés: (A6-0280/2008) – A gyógyszerekhez hozzáadható színezőanyagok (átdolgozás)

Jelentés: (A6-0295/2008) – Különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek (átdolgozás)

Jelentés: (A6-0299/2008) – A gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálata (átdolgozás)

Jelentés: (A6-0284/2008) -Az élelmiszerek és az élelmiszer-összetevők előállítása során felhasznált extrakciós oldószerek (átdolgozás)

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Szavazás: 2008. szeptember 23., kedd

Hegyi Gyula jelentése a szivacsos agyvelőbántalomról szóló rendelet felülvizsgálatáról

Egy új bizottsági végrehajtás-ellenőrzési mechanizmus bevezetése miatt módosítják a fertőző szivacsos agyvelőbántalommal foglalkozó uniós rendeletet.

Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás bevezetése miatt vált szükségessé a fertőző szivacsos agyvelőbántalommal foglalkozó 999/2001/EK rendelet felülvizsgálata.

A környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakbizottság által előterjesztett, Hegyi Gyula (szocialista) által jegyzett jelentést végül hat, technikai jellegű módosítással, kézfelemeléssel fogadta el az Európai Parlament.

A jelentés indokolása szerint „a fertőző szivacsos agyvelőbántalom komoly veszélyt jelent egészségünkre: halálos fertőző betegség, amely a fertőzött húsban található speciális protein révén terjed, és az emberi agy károsodását okozza". A jelentéstevő hozzáteszi: „a szigorú európai jogszabályoknak köszönhetően csökkent a járvány".

Hegyi szerint „a Bizottság javaslata jó irányba tart, ám módosításra szorul. Rendkívül óvatosan kell eljárnunk annak biztosítására, hogy az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás ne okozza a fertőző szivacsos agyvelőbántalom elleni intézkedések lelassulását. A tagállamok számára megengedett eltérések során meg kell előzni a jogszabályokban rejlő kibúvók lehetőségét. Nagyon fontos az Európai Parlament e folyamatban betöltött szerepe, mivel a parlament munkája és dokumentumai is átláthatóak. A fertőző szivacsos agyvelőbántalommal kapcsolatos hírhedt botrányokat követően ez az átláthatóság az európai nyilvánosságot joggal megilleti."

Jelentéstevő: Hegyi Gyula (PES, HU)

Jelentés (A6-0279/2008) – az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 999/2001/EK rendeletnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök tekintetében történő módosításáról

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Szavazás: 2008. szeptember 23., kedd

Jogalkotási figyelő

Hegyi Gyula

Perger István /EU Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük