ÚRI MURI — Zenés színdarab két részben

Móricz Zsigmond a Nyugat-nemzedék egyik legjobb és legolvasottabb prózaírója volt. Hét krajcár című novelláskötete avatta közkedvelt íróvá. Az Úri muri című realista regénye 1928-ban jelent meg. A műben a parasztságtól alig különböző vidéki kisnemesség haláltáncát írta meg, akárcsak a nagy orosz realista írók, például Csehov. Kegyetlen társadalomrajz az állandóan mulatozó, részeges, semmirekellő vidéki vezető rétegről a magyar ugaron. Hősei mindenkit lenéznek, főleg a munkát, amiből megélhetnének. Mindent megengedhetnek maguknak – úgy vélik.

Móricz Zsigmond a Nyugat-nemzedék egyik legjobb és legolvasottabb prózaírója volt. Hét krajcár című novelláskötete avatta közkedvelt íróvá. Az Úri muri című realista regénye 1928-ban jelent meg. A műben a parasztságtól alig különböző vidéki kisnemesség haláltáncát írta meg, akárcsak a nagy orosz realista írók, például Csehov. Kegyetlen társadalomrajz az állandóan mulatozó, részeges, semmirekellő vidéki vezető rétegről a magyar ugaron. Hősei mindenkit lenéznek, főleg a munkát, amiből megélhetnének. Mindent megengedhetnek maguknak – úgy vélik.

A Nemzeti Színházban Merényi Anna és Perczel Enikő dramaturgok készítettek a regényből színpadra való előadást. Kovács Márton zeneszerző pedig a mulatozó dzsentrikhez illő hangulatot hol cigányzenei aláfestéssel, hol a lelkek húrjainak jelzésével. Diószegi László koreográfiája fergeteges csárdásokkal illusztrálta a látványt. Bezerédi Zoltán rendező a kornak megfelelő vidéki hangulatot varázsol a nézőközönség számára, amiben Menczel Róbert díszletei segítették.

A cselekményből: a vidéki elit hol másutt jönne össze, mint a kocsmában. Lassanként érkeznek a szereplők: Csörheő Csuli, a pusztuló, paraszttá vált dzsentri (Stohl András), Lekenczey Muki (Kulka János), Zsellyei Balogh Ábel, az első világháborúban levitézlett ezredes (Lukáts Andor), Borbíró Gyula (Hollósy Frigyes), „Igazmondó" Pista (Hevér Gábor), azután Dobokai, Malmosy, Kudora és Fancsali, majd Borbély Zsiga patikus, valódi méregkeverő (Újvári Zoltán). A készséges pincér (Előd Álmos) hozzászokott ehhez a társasághoz, mindenben kiszolgálja az urakat, ha kell, cigányasszonyokat rendel a mulatozáshoz, ha kell húsz tojásból hoz rántottát, és rendületlenül itatja a vendégeit. Megjelennek a színen a kubikusok is, akikkel Csuli ocsmányul alkudozik, hiszen a munka számára meglehetősen lenézett foglalkozás.

Szakmáry Zoltán (László Zsolt játssza) leheletnyit kilóg a mulatozók sorából, mert mintagazdaságot létesített a faluban. Ugyan állandó tőkehiánya és a segítő környezet hiánya miatt gazdasága a tönk szélén áll, adósságokat halmoz fel, lelketlenül várakoztatja a hitelezőit, s inkább szórakozik a többiekkel. Abban bízik, hogy gazdag felesége, aki nem él egy fedél alatt vele, meg le is nézi őt, aláírja a váltóit. Az asszony (Schell Judit) megérkezik a városból két gyermekükkel, látja a korhely bandát, így már a régi szerelem sem tartja vissza attól, hogy szívét megkeményítse, így nem írja alá a váltókat. Amikor megtudja, hogy a férje ráadásul a cselédlánnyal (Martinovics Dorina) él együtt, végképp magára hagyja, gyerekeivel visszamegy a városba. A szolgálólány is elhagyja Zoltán bácsit. Végül Szakmáry felgyújtja a gazdaságot, és főbe lövi magát. Hatásos befejezés, számára úgysincs más hátra!

A nagy szórakozás a feledést szolgálja, Csuli disznói pusztulnak valami kórság miatt, a többieknek sincs veszteni valójuk, hát tovább isznak. Nemcsak a vidék drámája ez, hanem egyben az egész magyar úri világé. Látjuk, hogy a haladó reformkori köznemesség utódai miként pazarolták el magukat az új gazdasági környezetben. Ha valaki aktualitást keres a darabban, megtalálja.

Feltétlenül ki kell emelni néhány színészi játékot és a színpadi süllyesztőkkel előállított színváltozások szellemességét. Csörgheő Csulit Stohl András ragyogó színészi adottságait felhasználva mutatja be. Egy pillanatig nem kétkedünk alakja valódiságában, olyan ellenszenves tudott lenni a szerepben. Szakmáry Zoltán becsületessége csupa álca, László Zsolt kiválóan állítja elénk. A leghitelesebb és legszimpatikusabb szereplő a mindig őszinte kis cselédlány, Rozi, akit Martinovics Dorina alakít. És hát – mint mindig – Kulka János! Megérdemelték a vastapsot!

http://www.nemzetiszinhaz.hu/eloadasok/

DOBI ILDIKÓ