Utazás Cimbalomországba

Több szempontból is szokatlan, ám roppant sikeres Újévköszöntő Koncerttel várta vendégeit a budapesti Szlovák Intézet. Meglepő volt a hangszerválasztás; a koncertpódiumokon ritkán szereplő cimbalom, és tetézte a meglepetést, hogy mindjárt négy szólalt meg belőle! A nagytermet teljesen megtöltő közönség az előadás során megismerkedhetett a hangszerek fajtáival és történetükkel is.

Az est háziasszonya és útikalauza e sokak számára ismeretlen vidéken Herencsár Viktória DLA volt. Róla nem túlzás azt állítani, hogy világszerte ismert cimbalomművész és -tanár. Ő a Cimbalom Világszövetség alapítója, jelenlegi elnöke, az 1997-ben alapított Besztercebányai Művészeti Akadémia docense. Az alapítással egyidejűleg elindult ott a cimbalom művészképzés, mely fontos esemény volt nem csak Szlovákiában, de világviszonylatban is. A cimbalmon tanulóknak korábban ugyanis nem volt lehetőségük művészeti képzésre még Magyarországon sem. A koncert első számát – két XVIII. századi német pásztortáncot – is ő mutatta be két korábbi tanítványa, Martin Budinsky és Jan Sufliarsky kíséretében. Ma már mindketten tanárok. A kisebbik cimbalom különösen érdekes, mert ilyen hangszeren játszottak Magyarországon a 19. század végéig, sőt ilyenen játszottak Erkel Ferenc Bánk bán c. operájában a bemutatón 1861-ben és még utána is sok évig. Nem volt kevésbé érdekes a műsor második száma sem. Szintén egy XVIII. századi kompozíció következett, Carlo Monza olasz zeneszerző cimbalomra – olasz nevén saltérióra – és basszus kíséretre írt G-dúr szonátája, melynek csak két tétele maradt fent, az Andantino és a Tempo di Minuetto. Ezúttal a mester, Herencsár Viktória kísérte belorusz tanítványát. A művet az ugyancsak aprócska és pedál nélküli belorusz cimbalmon, a különös ütőformát igénylő cimbalkyn a 21 éves Lizaveta Hlazava adta elő. Ő Júlia Pravdikova tanítványa volt Belorussziában. Megismerve a magyar típusú hangszert elhatározta, hogy ilyen hangszeren is szeretne megtanulni, így kezdett el tanulni a Besztercebányai Művészeti Akadémián, melynek most első éves hallgatója.  Az idei év is tartogat számunkra évfordulókat.  Allaga Géza, az első magyar operett szerzője, gordonkaművész, cimbalomtanár halálának 110. évfordulójára emlékezünk. Nagy szerepet játszott a cimbalom történetében. Blaha Lujza állandó cimbalomkísérője volt. Ő alapozta meg a cimbalom oktatását, rengeteg zeneművel gyarapította a hangszer irodalmát. Nem csak a cimbalom terén alkotott zenetörténeti jelentőségű műveket. Dalai nagy sikert arattak, még a korabeli roma zenekarok is felvették repertoárjukba, melyek később, mint magyar nóta szerepeltek a romazenészek műsorán. A 19. századnak megfelelő romantikus stílusú zeneművei is népszerűek voltak. Az Újévköszöntőn a „Koncert darab két cimbalomra” hangzott el, Martin Budinsky és Herencsár Viktória előadásában. A romantika egyik híres hegedűművésze, Niccolo Paganini halálának 240. évfordulója 2022-ben volt. Az általa rögtönzött kompozíciók, melyeket a művész kottába is foglalt, nagy hatással voltak nem csak a 19. század zeneszerzőire, például Liszt Ferencre és Állaga Gézára, hanem a mai napig kedvelt darabjai a hegedű repertoárnak és átiratok formájában más hangszereknek is. Cimbalmon Martin Budinsky adta elő Paganini 24. capriccióját, melynek átiratát Valeriu Luta moldáviai cimbalomtanár készített. A 19. század népszerű zenei műfaja volt a rapszódia, mely csapongó ritmusával, egyedi dallamvilágával a mai napig kedvelt világszerte. Bartók Béla Rapszódiájának érdekessége, hogy ez egy Bartók által gyűjtött szlovák népdal feldolgozása. A zongorára írt, Gyermekeknek sorozat IV. kötetében található, ugyancsak Martin Budinsky és Herencsár Viktória játszotta.  A rapszódia népszerű műfaja a zeneszerzőknek nem csak Magyarországon, de más országokban is. Még kínai zeneszerző is komponált Rapszódia címmel zeneművet a kínai cimbalom, a yangqin számára. Ám az esten nem ezt hallhatta a közönség, hanem egy ukrán kortárs zeneszerző, Bogdán Kotiuk cimbalomra írott, Második Rapszódia című szóló darabját, melyet a Besztercebányai Művészeti Akadémia első évfolyamán tanuló, húszéves, ukrán Andrii Kovstuniák adott elő. Több éve tanult már cimbalmozni Szlovákiában Mykhaylo Zakhariya-nál a Kassai Konzervatóriumban. A műsorszám külön érdekessége volt, hogy a darab a csehországi Brnoban működő cimbalomgyár által Herencsár Viktória számára tervezett VIKTÓRIA márkajelzésű hangszeren hangzott el. Nem hiányzott a változatos műsorból az énekszám sem. A Szlovák Intézet látogatói már több alkalommal találkozhattak koncerteken Galda Leventével, Szlovákiában rádió- és TV-műsorokban is népszerű. Idehaza a 2021-es A DAL versenyből, az Eredő című slágerével vált országosan ismertté. Mikulás Schneider-Trnavsky, a budapesti Konzervatóriumban tanult, Szlovákiában népzenei ihletésű kompozícióiról híres, de készített ötszáz dalt tartalmazó katolikus énekeskönyvet is. Idén lesz halálának 65. évfordulója. Dalai közül az újévi hangulathoz igen csak kapcsolódik az, amelynek címe: Hej, uz som vsetko prepil!, vagyis Hej, már mindent megittam! Ezt énekelte Galda Levente, cimbalmon Viktória kísérte.

Az elmúlt évben volt a Cimbalom Világszövetség 16. kongresszusa Csehországban, ahol megválasztották a következő kongresszus helyszínét. A választás Dél-Koreára esett. A koreai hangulat bemutatására, az egyik leghíresebb dal cimbalomra készítette feldolgozása következett. Címe: Arirang. A szót nem lehet lefordítani. Mindent jelent, ami a legszebb, legjobb, legtökéletesebb, a legek legje. Koreában mindent így neveznek, ami a legjobb. így van például Arirang Tv, Arirang Színház, Arirang műsor, Arirang zenész, Arirang tudós és még sok egyéb. Most ezzel a zeneművel kívánt a közönségnek Herencsár Viktória egy Arirang évet. Utána egy lengyel zsidó cimbalmos, Jankel Rabbi, Páros Táncát játszotta. Végül pedig közös zenélés következett, a Viktória által írt Újévi dalt az összes résztvevő együtt adta elő.