Üzemzavar a hullámvasúton — Az Állatkert lefolytatta a vizsgálatot
Szombat délután üzemzavar volt a hullámvasúton. Bár az utasok nem voltak veszélyben, az Állatkert vezetése lefolytatta a szükséges vizsgálatot és több intézkedést is elrendelt a hasonló esetek előfordulásának megakadályozása érdekében.
Szombat délután üzemzavar volt a hullámvasúton. Bár az utasok nem voltak veszélyben, az Állatkert vezetése lefolytatta a szükséges vizsgálatot és több intézkedést is elrendelt a hasonló esetek előfordulásának megakadályozása érdekében.
A Fővárosi Állat- és Növénykert által tavaly óta üzemeltetett Holnemvolt Park egyik játéküzemén, az 1922 óta működő hullámvasúton szombaton délután üzemzavar történt. Az üzemzavarral kapcsolatban még szombat délután megkezdtek egy műszaki felülvizsgálatot, és vasárnap újra indították a játéküzemet. A Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója az utóbbi napokban a látogatói észrevételek és az ügyben érintett dolgozók információi alapján vizsgálatot folytatott le, ami a következő eredménnyel zárult:
Az üzemzavar jellege: A hullámvasút egyik szerelvénye utasokkal, de fékező nélkül indult el a pályán. A 980 méter hosszú pálya utolsó, jobb oldali pályaívén az íves pályaszakaszokon (kanyarokban) szükséges fékezés hiánya miatt két kerékpár (összesen nyolc kerékpár van a 14 méter hosszú szerelvényen) lefutott a sínről. Mivel a pálya kialakítása olyan, hogy ilyen esetekben az alépítmény nem engedi a forgózsámolyt 11 centiméternél nagyobb mértékben oldalirányban elmozdulni, sőt, meg is akasztja azt, e biztonsági megoldás miatt a szerelvény azonnal lefékeződött és megállt. Ezután a szerelvényen tartózkodó utasok a vasút kezelőinek irányításával a pálya mellett kiépített gyalogjárdán hagyhatták el az üzemzavar helyszínét.
Az üzemzavar okai: Az üzemzavar közvetlen kiváltó oka az volt, hogy az üzemeltetési rendet megsértették. A fékező elmondása szerint ugyan figyelmeztette arra a beszálló peronra beengedett utasokat, hogy ne üljenek be a forgalomból néhány percre kiálló szerelvénybe, de az utasok ezt vagy nem hallották, vagy nem vették figyelembe. A fékező a még üres szerelvényt hagyta felügyelet nélkül néhány percre (csak a peronra az utasokat beengedő munkatárs maradt ott), ám eközben a peronon utasok voltak, és közülük többen egy bizonyos idő elteltével beszálltak a kocsikba. A kétféle rögzítő berendezés közül csak a parkolóféket alkalmazták, azonban ennek fékereje a szerelvény álló helyzetben tartására csak üres, terheletlen állapotban alkalmas. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a tiltás ellenére felszálló utasok a hibásak, hiszen a figyelmeztetés önmagában nem feltétlenül akadályozza meg, hogy akár csak egy ember is felszálljon a szerelvényre. A peronra az utasokat beengedő munkatárs későn észlelete a helyzetet, és bár megkísérelte, de nem tudta a parkolófék bekapcsolt állapota ellenére kigördülő szerelvényt megállítani és a vészleállítót időben üzemeltetni.
A szerelvényen tartózkodó utasok biztonsága: Az üzemzavar idején a szerelvényen tartózkodó utasok nem voltak veszélyben, hiszen a hullámvasút kialakítása olyan biztonságos, hogy az U-szelvényű alépítmény oldalfalai még akkor is gondoskodnak a szerelvény elszabadulásának megakadályozásáról és azonnali fékezéséről, ha a kerekek lefutnak a sínről vagy a nyompályáról. Az utasok szubjektív biztonságérzete és felhőtlen szórakozása érdekében azonban mindent meg kell tenni, hogy hasonló üzemzavar a jövőben ne fordulhasson elő.
A hullámvasút biztonságos üzemeltetése: A szombaton elvégzett műszaki felülvizsgálat megállapította, hogy a hullámvasút továbbra is biztonságos, ezért nincs biztonsági vagy műszaki akadálya annak, hogy a hullámvasútra a közönség felüljön. Elsősorban a szerelvény leparkolásának, illetve közönség peronra engedésének szabályait kell megváltoztatni, amely azonnal meg is történt.
A lefolytatott vizsgálat eredménye alapján a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója – a műszaki vezetőkkel egyeztetve – több intézkedést is elrendelt. Ezek közül az első, azonnal életbe lépő üzemeltetési utasítás önmagában is megakadályozza a szombatihoz hasonló üzemzavar kialakulását. A többi intézkedés, amelyek mindegyike a biztonsági berendezések és az évtizedek során kialakult üzemeltetési rend fejlesztésével kapcsolatos, tovább növeli a hullámvasút biztonságos voltát, így a hullámvasút még biztonságosabb lehet, mint 1922-es üzembe helyezése óta bármikor. Az elrendelt intézkedések a következők:
– A továbbiakban parkolófékkel rögzített, forgalomból átmenetileg kivont szerelvény csak akkor tartózkodhat az állomás forgalmi átmenő fővágányán, ha a peronokat előzőleg minden utas elhagyta.
– A peronokra addig nem szabad a közönséget felengedni, ameddig a fékező, vagy más felügyelő személy nincs a helyén.
– A parkolásnál használt fékrendszert olyan módon kell átalakítani, hogy az az állomáson álló szerelvényt teljes terhelés (28 fő) mellett is álló helyzetben rögzítse.
– A hullámvasút fékrendszerének megfelelőségét teljes körűen soron kívül felül kell vizsgálni, a biztonságot tovább növelő rendszerek alkalmazhatóságára elemzést kell készíteni.
– A hajtógépelemet meghajtó villanymotor meglévő vészleállítójának megtartása mellett további vészleállítókat kell kialakítani. Ezek közül egy éberségi kapcsolóként kerül kialakításra oly módon, hogy csak a szerelvényen tartózkodó fékező nyomhassa le: ha ez elmarad, a szerelvény automatikusan megáll.
– Teljes körűen felül kell vizsgálni és új elemekkel ki kell egészíteni az évtizedek óta változatlan üzemeltetési rendet.
– Az üzemeltetési rendtől eltérő dolgozókkal és felügyelőkkel szemben a munkáltatói jogok gyakorlói a jogszabályban rögzített módokon a felelősség mértékében eljárnak.
A Holnemvolt Park játéküzemei közül a hullámvasút a legnépszerűbb. A tavalyi évben, amikor már az Állatkert üzemeltette, összesen 172 ezren utaztak rajta. Ez hozzávetőleg tízezer kört jelent, így a hullámvasút szerelvényei 2014-ben annyit futottak, mint a transzszibériai vasútvonal teljes hossza. Az Állatkert a hullámvasutat olyan műszaki munkatársaknak a bevonásával üzemelteti, akiket a játéküzemmel kapcsolatos speciális szakértelműk miatt az egykori Vidámpark dolgozói közül vett át, és a legmagasabb szintű hozzáértéssel rendelkeznek a játéküzem jó műszaki állapotának fenntartásáért. A hullámvasút éves állagfenntartására mintegy 25-30 millió forintot fordít az üzemeltető, amely összegnek a legnagyobb tétele a faszerkezet ütemezett cseréje, a vonóelemként működő drótkötél és más speciális gépészeti alkatrészek cseréje. A Holnemvolt Parkban működő valamennyi játéküzemet, így a hullámvasutat is minden évben alávetik egy független szakértők által elvégzett műszaki és biztonsági vizsgálatnak. Ilyen vizsgálatra az idei szezonban is sor került, s arról a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem illetékes szakértői a szükséges bizonyítványt is kiállították.
Az elmúlt 93 évről fennmaradt adatok alapján a hullámvasúton soha nem történt személyi sérülést okozó baleset (mint ahogy most sem). A mostanihoz hasonló üzemzavarra (tehát amikor a kerék valamilyen ok miatt lefutott a sínről vagy a nyompályáról, s emiatt a szerelvény elakadt a pályán, az utasoknak pedig emiatt gyalogosan kellett elhagyniuk az üzemet) azonban sok alkalommal volt példa az elmúlt években, évtizedekben. Ezek az üzemzavarok azonban egyetlen alkalommal sem vezettek életveszélyes vagy balesetveszélyes helyzetről.
A Holnemvolt Parkban található hullámvasút (a múltban hívták amerikai magasvasútnak is) műemléki oltalom alatt álló játéküzem, amely 1922-ben épült Dragon Ervin tervei szerint, a hullámvasutak abban az időben népszerű, LaMarcus Adna Thompson által szabadalmaztatott műszaki megoldásait követve. Eredetileg az Angolpark játéküzeme volt (sőt, az Angolparkban az 1910-es években voltak előzményei is), majd 1950-től 2013-ig a megszűnt Vidámpark üzemeltette. Bár az idők során kisebb átalakítások történtek a pályáján (1926-ban, a második világháború után és 1971-ben) és a fékrendszeren is (a ma is működő rendszert 1971-ben alakították ki), lényegében mindmáig az eredeti formában üzemel.
A játéküzem működési elve a fizika törvényein alapul. A szerelvényeknek nincs saját meghajtó egységük, a pálya legnagyobb részén a gravitáció, illetve a lendület tartja azokat mozgásban. Az állomásról elinduló szerelvény egy enyhén lejtős pályán gravitációs úton jut el az úgynevezett felvonópálya (más néven siklópálya) aljáig. A felvonópályán egy a sínek között folyamatosan felfelé mozgó, fonással végtelenített drótkötél vontatja fel a szerelvényt, amely egy speciálisan kiképzett kötélfogó szerkezet (mitnehmer) segítségével kapaszkodik meg a vonóelemként működő drótkötélen. A felvonópálya tetején a kötélfogó elengedi a drótkötelet, s ettől kezdve a szerelvény a gravitációnak, illetve a lendületnek köszönhetően mozog tovább, vagyis a felvontatással megnövelt helyzeti energiája alakul át mozgási energiává. Az önmagába visszatérő pálya 980 méter hosszú és a szerelvény összesen kilenc hullámvölgyön halad át.
A budapesti hullámvasút úgynevezett „side friction" rendszerű hullámvasút, amely az önmagába visszatérő pályájú hullámvasutakon legrégebben alkalmazott rendszernek számít a hullámvasutak világában. 1912 előtt valamennyi hullámvasút ilyen rendszerű volt, sőt az 1920-as és 1930-as években is sok játéküzem épült e szabadalom szerint. A második világháborút követően azonban másfajta műszaki megoldások jöttek divatba, így 1951 óta egyáltalán nem épült ilyen rendszerű hullámvasút. Napjainkra csupán tíz „side friction" rendszerű hullámvasút maradt fenn, s ezek közül sem üzemel mindegyik. Nem véletlen, hogy a hullámvasutak rajongói világszerte különlegességként tartják számon az ilyen rendszerű játéküzemeket, köztük a budapesti hullámvasutat is.
A „side friction" rendszerű hullámvasutak – legalábbis a nagyobbak – műszaki sajátossága, hogy más hullámvasutakkal ellentétben a szerelvényeken egy fő fékező is utazik. A fékező feladata, hogy a pályaíveken csökkentse a szerelvény sebességét. Erre azonban elsősorban nem biztonsági szempontból, hanem a folyamatos és zökkenőmentes üzemvitel miatt van szükség. Az ilyen hullámvasutak ugyanis úgy vannak kialakítva, hogy akkor is biztonságosak maradjanak, ha a fékezés valamiért (a fékező figyelmetlensége, esetleges rosszulléte, a fékberendezés műszaki hibája vagy más ok) miatt elmaradna. A vasúti pálya egy U-szelvényű mélyedésben fut, így ha a kerekek közül valamelyik lefutna a sínről vagy a nyompályáról, a mélyedés oldalfala gondoskodik a szerelvény megtartásáról, sőt, mivel a forgózsámoly keretszerkezete ilyenkor „kilóg" az űrszelvényből és hozzáér az oldalfalhoz, a súrlódás azonnal meg is állítja a szerelvényt. A fékezőre így nem azért van szükség, mert nélküle nem biztonságos a játéküzem, hanem azért, mert a megakadt szerelvényt nem lehet azonnal tovább indítani, így fékező nélkül a hullámvasutat csaknem minden körnél megakasztaná a fent leírt biztonsági mechanizmus, a szerelvényen ülő utasoknak idő előtt ki kellene szállniuk, a többi várakozó utasnak pedig órákig kellene várnia, míg a műszaki munkatársak mindent elvégeznek ahhoz, hogy a hullámvasút újra üzemképes legyen. A rendszert nagyobb, több tíz millió forint értékű beruházás után automatizálni lehetne, és ez csökkenthetné az üzemzavarok számát, de erre lehetősége az Állatkertnek még nem volt.