Vagyonosodás: hatályon kívül helyezett törvény alapján választották ki Orbánt?
4 perc olvasás
2007. január 1-jével hatályon kívül helyezték az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art) 90.§. (5) bekezdését, amely kötelezővé tette az állami adóhatóság által ellenőrzött személyek egy részének véletlenszerű kiválasztását. Az APEH szóvivője számítógépes kiválasztással indokolta az Orbán Viktor Fidesz-elnökkel és Kubatov Gábor pártigazgatóval szembeni vizsgálatokat.
2007. január 1-jével hatályon kívül helyezték az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art) 90.§. (5) bekezdését, amely kötelezővé tette az állami adóhatóság által ellenőrzött személyek egy részének véletlenszerű kiválasztását. Az APEH szóvivője számítógépes kiválasztással indokolta az Orbán Viktor Fidesz-elnökkel és Kubatov Gábor pártigazgatóval szembeni vizsgálatokat.
Bár az APEH sajtószóvivője, Bakonyi Ágnes a véletlenszerű számítógépes kiválasztásra hivatkozik az Orbán Viktor és Kubatov Gáborral szembeni adóvizsgálat kapcsán, ám a vonatkozó törvényt 2007. január 1-jétől hatályon kívül helyezték.
„Az adózókat adószám és név szerint tartják nyilván, nem munkahely vagy például pártállás alapján. Az, hogy ki a munkáltató, csak akkor derül ki, amikor az illető nevét ellenőrzésre kidobja a gép" – így indokolta Bakonyi Ágnes minapi sajtótájékoztatóján, hogy vizsgálatot indított a hivatal Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével és Kubatov Gáborral, a Fidesz pártigazgatójával szemben. Csakhogy az APEH által hangsúlyozott adóvizsgálatok véletlenszerű gépi kiválasztását szabályozó, 2003. évi XCII. törvény (Art) 90.§. (5) bekezdését 2007. január 1-jével hatályon kívül helyezi az adózás rendjéről szóló 2006. évi LXI. tv. 238. §. (1) bekezdése.
A 2003. évi XCII. törvény (Art) 90.§. (5) bekezdésének szövege:
„(5) Számítógépes program alkalmazásával véletlenszerűen kell kiválasztani
a) az egyszerűsített ellenőrzések kivételével az adózók utólagos,
b) a tevékenységüket 6 hónapon belül kezdő egyéni vállalkozók és a gazdasági társaságok egyes adókötelezettségei, illetve
c) a próbavásárlással történő számla- és nyugtaadási kötelezettség
ellenőrzéseinek legalább 5%-át."
Ismert: Bakonyi Ágnes, az APEH sajtófőnöke pénteken, a hivatal rendkívüli sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, "utólagos ellenőrzés" indult Orbán Viktorral és Kubatov Gáborral szemben, ám egyelőre nem lehet kijelenteni, lesz-e ebből vagyonosodási vizsgálat. A tájékoztatót azért hívták össze, hogy tisztázzák a személyi jövedelemadó (szja) ellenőrzések és a vagyonosodási vizsgálatok körüli "félreértéseket".
Aratónál is vizsgálódhatnak?
Arató Gergely neve felmerült azon szocialista politikusok között is, akik ellen vagyonosodási vizsgálatot indított az APEH. Az MSZP frakciójának sajtóosztályán közölték a hvg.hu-val, hogy Arató mellett Varju László, a párt frakcióvezető-helyettese, Molnár Zsolt, az MSZP budapesti ügyvezető alelnöke és Filó Pál országgyűlési képviselő jelentették be, hogy vagyonosodási vizsgálat alatt állnak. Az Arató elleni vagyonosodási vizsgálatról egyébként a hvg.hu több, egymástól független forrásból is értesült, az adóhivatal egyik dolgozója pedig név nélkül megerősítette ezt az információt. A hvg.hu telefonon megkérdezte Arató Gergelyt, aki tagadta, hogy vagyonosodási vizsgálat folyna ellene. „Amennyiben úgy alakul, állok elébe, és az eljárás eredményét is nyilvánosságra hozom." A lap hívása után néhány perccel az MSZP sajtóosztályról visszahívták szerkesztőségüket. Elnézést kértek azért, mert rosszul adták meg az információt és tévesen említették meg Arató Gergelyt. Arra azonban a hvg.hu nem kapott választ, hogy korábban miért sorolták fel a vagyonosodási vizsgálat alá vett szocialista politikusok között az Oktatási Minisztérium államtitkárát is.
MN Online 2007. október 28. 18:48
Az eredeti cikk:
