Validáció – A hozott tudás elismerése a felsőoktatásban és az Országos képesítési keretrendszer kialakítása Magyarországon
4 perc olvasás 
A Társadalmi Megújulás Operatív Program 4.1.3. számú, A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése című projektje öt – az ágazati stratégia szempontjából kiemelten fontos – területen kívánt hozzájárulni a hazai felsőoktatási rendszer minőségi fejlesztéséhez: Diplomás pályakövető rendszer (DPR); Adattár alapú vezetői információs rendszer (AVIR); Központi/felsőoktatási validációs rendszer (KVR); Országos képesítési keretrendszer (OKKR); IKT-szolgáltatások (IKT). A megvalósítók – az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) – konzorciumán belül az OFI két részterületen, a Felsőoktatási validációs rendszer és az Országos képesítési keretrendszer kidolgozásában vállalt fejlesztési feladatokat.
A Társadalmi Megújulás Operatív Program 4.1.3. számú, A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése című projektje öt – az ágazati stratégia szempontjából kiemelten fontos – területen kívánt hozzájárulni a hazai felsőoktatási rendszer minőségi fejlesztéséhez: Diplomás pályakövető rendszer (DPR); Adattár alapú vezetői információs rendszer (AVIR); Központi/felsőoktatási validációs rendszer (KVR); Országos képesítési keretrendszer (OKKR); IKT-szolgáltatások (IKT). A megvalósítók – az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) – konzorciumán belül az OFI két részterületen, a Felsőoktatási validációs rendszer és az Országos képesítési keretrendszer kidolgozásában vállalt fejlesztési feladatokat.
A megkezdődött fejlesztés célja egy olyan validációs/elismerési rendszer kidolgozása, amely alapján a hazai felsőoktatási intézmény- és jogrendszer keretei között kialakíthatók az európai normákkal összhangban lévő, strukturált tudáselismerés elvei és eljárásai. Ezek meghonosítása az erre vállalkozó intézmények körében elősegítheti a felsőoktatásba jelentkezők, illetve az ott tanulók számára az előzetesen, másutt megszerzett ismeretek és kompetenciák felmérését, dokumentálását, értékelését és elismerését, tekintet nélkül arra, hogyan milyen keretek között – formális, nem formális, informális tanulás során – szerezték azokat.
Az iskolai képzéstől függetlenül megszerzett tudás elismerését illetően nem kevés félreértés is lábra kapott. Sokan gondolják, hogy pusztán a munkában eltöltött néhány év vagy az intenzív önképzés direkt módon elvezethet egy képesítés megszerzéséhez. Ezzel szemben az eljárás lehetőséget ad ugyan a munka világában szerzett tapasztalatok vagy az önálló tanulás eredményének beszámíttatására, de csak akkor, ha azok összevethetők a képzési program követelményeivel. Bár vannak példák erre a világban, a fejlesztők a hazai felsőoktatásban nem javasolják, hogy teljes diplomát lehessen szerezni a validációs eljárás keretében. Fontos kiemelni, hogy az európai alapelveknek megfelelő eljárás, miközben segíti a nem hagyományos hallgatói csoportok belépését a képzési programokba, és az egymás átfedő képzési útvonalak esetében elkerülhetővé teszi a felesleges ismétléseket, semmiképpen nem jelentheti a képzés színvonalának csökkentését.
Az Európai Unió oktatáspolitikai kezdeményezései közül az egyik legvitatottabb, ám sokak szerint az egyik leginkább előremutató és sokrétű alkalmazásokkal, stratégiai lehetőségekkel rendelkező ajánlás az egész életen át tartó tanulás támogatására kifejlesztett Európai képesítési keretrendszer (EKKR). A viták egy része abból ered, hogy az EKKR önmagában és közvetlenül nem felhasználható, hanem a nemzeti képesítések, illetve azok rendszereinek összehasonlítására, összehangolására javasolt eszköz, s így tág teret hagy az egyedi értelmezéseknek, a nemzeti önállóságnak.
A 2009 júliusában megkezdett és 2011 márciusában záruló fejlesztőmunka a koncepcionális keretek kialakításáig, a hazai működési feltétek elemzéséig, valamint a megvalósításra vonatkozó ajánlások megfogalmazásáig jutott el. Mindkét területen jelentős további munkára van szükség. Mindkét témában megjelent a fejlesztés szakmai eredményeit összegző kiadvány. A további fejlesztés előkészítése jelenleg zajlik.
