Vége a mosolyszünetnek Brüsszel és Belgrád között
4 perc olvasásEgyéves szünet után felújították szerdán Brüsszelben az EU-szerb tárgyalásokat a stabilizációs és társulási megállapodásról, de a folyamat lezárásának elõfeltétele, hogy Belgrád a Hágai Nemzetközi Törvényszék kezére játssza valamennyi még szabadlábon lévõ háborús bûnökkel vádolt személyt.
Egyéves szünet után felújították szerdán Brüsszelben az EU-szerb tárgyalásokat a stabilizációs és társulási megállapodásról, de a folyamat lezárásának elõfeltétele, hogy Belgrád a Hágai Nemzetközi Törvényszék kezére játssza valamennyi még szabadlábon lévõ háborús bûnökkel vádolt személyt.
Több mint egy éves szünet után szerdán folytatódtak a tárgyalások az Európai Unió és Szerbia között a stabilizációs és társulási egyezmény (SAA) megkötésérõl, amely az elsõ fontos lépcsõfok Belgrád számára az uniós tagság felé vezetõ úton. Olli Rehn bõvítési biztos a tárgyalási fordulót követõen hangsúlyozta, hogy a tárgyalások befejezésének és a megállapodás aláírásának elõfeltétele a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel való teljes körû együttmûködés, ami értelmezése szerint el kell, hogy vezessen a még szabad lábon lévõ háborús bûnösökkel vádolt személyek, köztük Ratko Mladic egykori boszniai szerb fõparancsnok letartóztatásához és Hágába szállításához. Bozidar Djelic, miniszterelnök-helyettes, a szerb tárgyalódelegáció vezetõje egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy mihelyt hollétérõl értesülnek, a szerb hatóságok letartóztatják Mladicot.
Djelic a tárgyalásokat követõ sajtótájékoztatón úgy vélte, hogy Szerbiának nagy lemaradást kell behoznia, de mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a következõ hónapokban befejezze a tárgyalásokat a stabilizációs és társulási megállapodásról, aminek Olli Rehn szerint az EU-val folytatott kereskedelem bõvülése és nyugati befektetõk Szerbiába csábítása lesz az egyik legfontosabb kézzelfogható eredménye. A szerb miniszterelnök-helyettes reményének adott hangot, hogy országa a tárgyalások lezárultával már jövõre tagjelölti státuszt kaphat az Európai Uniótól.
Az Unió bõvítési biztosa az SAA-tárgyalásokat és a Koszovó státuszáról folyó vitát két egymástól független folyamatnak nevezte, világosan jelezve, hogy a tárgyalásokon való elõrehaladás nem függ majd Belgrádnak a Koszovó jogállásának kérdésében tanúsított álláspontjától. Hozzátette ugyanakkor, hogy ?azt várjuk el Szerbiától, hogy tartsa tiszteletben az ENSZ Biztonsági Tanácsa leendõ határozatának talaján megszületett rendezést". Azt is megemlítette, hogy a tagjelölti státusz megszerzéséhez Belgrádnak elkötelezettséget kell tanúsítania a jószomszédi viszony mellett. A bõvítési biztos azonban nyersen elutasította Vojiszlav Kostunica szerb kormányfõ követelését, hogy az EU nyilvánítsa ki, hogy tiszteletben fogja tartani Szerbia területi egységét. ?Szerbia akar az EU-hoz csatlakozni és nem fordítva, nem létezik fordított feltételesség" – reagált Olli Rehn.
Bozidar Djelic közvetve cáfolta azokat a híreket, hogy Belgrád a nagy állami vállalatok küszöbön álló privatizációja során a szerbekkel baráti viszonyt ápoló orosz cégeknek biztosít majd elõnyöket. Mint mondta, az orosz cégeket is szívesen látják, de a privatizációs tenderek mindenki számára nyitottak lesznek. Rehn fontosnak nevezte a jó orosz kapcsolatokat, de félig-meddig viccesen óva intette Belgrádot, hogy veszéylesen közel kerüljön Moszkvához. ?Amikor egy mégoly barátságos medvét is megölelünk, vigyáznunk kell, hogy meg ne fojtson bennünket" – mondta a bõvítési biztos.
BRUXINFO