Véget ért a Telecom World 2015 Budapesten

Magyarország nem csak követője, hanem alakítója is az infokommunikációs szektor változásainak a magyar találékonyság és szorgalom sok fontos ugrást eredményezett már az IT világ fejlődésében, megalapozva ezzel Magyarország digitális fejlettségét – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) világkonferenciájának zárórendezvényén csütörtökön, Budapesten.

Magyarország nem csak követője, hanem alakítója is az infokommunikációs szektor változásainak a magyar találékonyság és szorgalom sok fontos ugrást eredményezett már az IT világ fejlődésében, megalapozva ezzel Magyarország digitális fejlettségét – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) világkonferenciájának zárórendezvényén csütörtökön, Budapesten.

    Hozzátette: a négynapos megaeseményen a világgazdaság legfontosabb szereplői közül olyanok is felvonultak, akiknek a beruházásaiért öldöklő verseny folyik. Annak érdekében, hogy Magyarország – amelynek teljesítménye nagy mértékben függ a külföldi beruházások mennyiségétől és minőségétől – is megállja helyét ebben a versenyben, fenn kell tartani a versenyképességet, aminek meghatározó eleme a digitális fejlettség.     Emlékeztetett, hogy a magyar vállalatokban rejlő potenciál kiaknázása érdekében indította el a kormány a Digitális Magyarország programot, mely négy alappilléren nyugszik: a szupergyors szélessávú infrastruktúra kiépítése, az intelligens városszolgáltatások bevezetése, az informatikai eszközök biztosítása a rászorulók részére, és modell értékű nevelési programok adaptálása.     A digitális gazdaság megköveteli a megfelelően képzett munkerőt, az pedig a megfelelő szintű digitális tudást, ezért az államreform keretében végrehajtott informatikai fejlesztések által a magyar kormány – uniós támogatással – legalább 1 milliárd eurót biztosít a következő években a középiskolai oktatás színvonalának növekelése érdekében – ismertette a külügyminiszter.     Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára szintén kiemelte az infokommunikációs és távközlési (IKT) szektor magyar gazdaságban betöltött szerepét, hozzátéve, hogy Magyarország az Európai Unió IKT-szektor élvonalába kíván tartozni.     Szijjártó Péter, Mikola István és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára megköszönte az ITU budapesti csapatának a rendezvény színvonalas lebonyolítását. Kara Ákos ugyanakkor hangsúlyozta: a siker nem csak a fogadó országé, hanem minden képviselő országé.     Kifejtette: a jól ismert nagyvállalati portékák mögött gyakran az egyetemek tanszékein, kollégiumi szobáiban született ötletek állnak. Az ötletek nélkül nincs újítás, nincs fejlődés, nincs digitális gazdaság, csak önismétlés. A Telecom World konferencia nyílt napján a fiataloknak lehetőségük volt az ingyenes belépésre, melynek keretében csaknem 30 intézmény diákjai ismerkedhettek meg más országok kultúrájával, informatikai teljesítményével a magyar és külföldi vállalkozások legújabb fejlesztéseivel.

Nemzetközi és magyar szakértők, vezető politikusok és gazdasági döntéshozók bevonásával Budapesten rendezik meg a think.BDPST innovációs konferenciát, amely a tervek szerint nemzetközi platformot biztosít Magyarország, a közép-európai régió és az Európai Unió innovációs lehetőségeinek újragondolására – tájékoztatta a főszervező Antall József Tudásközpont az MTI-t.

    Minderről Antall-Horváth Veronika, a Tudásközpont V4 és KEK irodájának vezetője a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) égisze alatt rendezett Telecom World konferencián számolt be.
    Az eseményről szóló tájékoztatás szerint a 2016. március 8-10. között bemutatkozó esemény témái között szerepelnek a kutatás-fejlesztés gazdasági hatásai, az innováció szociális, oktatási és munkaerő-piaci dimenziói, valamint a tartalomfogyasztás átalakulása, a közösségi vállalkozások, a közszolgáltatások és a városi infrastruktúra jövője, illetve az új technológiák hordozta biztonsági kockázatok is.
    A közlemény szerint Magyarországon működik a kontinens egyik legdinamikusabban felzárkózó innovatív szektora, 2007 óta e terület 67 százalékkal javított helyzetén az EU-átlaghoz képest.
    A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kutatása szerint az egy főre jutó kutatás és fejlesztéssel kapcsolatos támogatás 120,5 euró, ami az összes újonnan csatlakozott uniós ország közül a negyedik legtöbb. A támogatás legnagyobb részét a gyógyszeriparba, a gépgyártásba és az információs technológiákba fektetik – olvasható a közleményben.
    A think.BDPST-et a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Nemzetközi Visegrádi Alap együttműködésével rendezik meg.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

bbri \ gfp \ bbri \ bpt

MTI 2015. október 15., csütörtök 3:00-16:54