Vélemények

Ilyen ostobaságokra pazarolják a pénzt, amikor az ember vesz egy pár cipőt és fél év múlva kilyukad a talpa. (Tipikus emberi hiba, szeretjük összekeverni a szezont a fazonnal.)

* Felháborító, mivel akarják az embert megetetni. Ki felel azért, hogy a vérnyomáscsökkentő gyógyszerem hónapok óta hiánycikk? (Amikor ez a vélemény elhangzott, egyetlen vérnyomáscsökkentő gyógyszer volt csak Magyarországon forgalomban, a Rausedyl.)

* Tiszta pénzkidobás, amikor a Föld lakosságának 20 százaléka analfabéta. (Hányan és mennyi pénzt dobálunk ki teljesen felesleges dolgokra?)

* Mi haszna ennek az egésznek? (Kétszázötven évvel ezelőtt, amikor az első hidrogénnel hajtott léghajó felemelkedett a levegőbe, megkérdezte valaki Franklin Benjamint. Jó, de mi haszna a léghajónak? A zseniális természettudós és filozófus visszakérdezett. Mi haszna egy újszülött csecsemőnek?)

*

Ezek a vélemények 1957. október 4-én hangzottak el, amikor az első emberalkotta objektumot, a szovjet Szputnyik–1 műholdat lőtték fel a világűrbe. Amely azután 22 napon keresztül keringett a Föld körül, majd az akkumulátorok lemerüléséből eredő lassulás következtében három hónap múlva visszazuhant bolygónk felszínére.

   A 84-kilós Szputnyik-1 célja az első kozmikus sebesség elérése, a földi gravitáció legyőzése volt. (A második a Föld elhagyása (holdraszállás). A szonda, mint hasznos teher, csak passzív részese lehetett a kísérletnek. Azóta több ezer műhold állt pályára a Föld körül, de a Naprendszerben már más bolygók és holdak körül is keringenek műholdak. A műholdak az energiát általában a Napból nyerik, napelemek segítségével.

   Hogy mi haszna az egésznek? Képzeljük el életünket mobil telefon, internet, GPS-rendszer, több száz televíziós csatorna és további sok minden más technikai csoda nélkül.

*

Más vélemények is vannak. „A Föld az emberiség bölcsője, de nem maradhatunk örökké bölcsőben. Az emberiség nem is marad örökké a Földön, hanem fényre és térségre vágyva előbb félszegen behatol a légkörön túli térségbe, aztán pedig meghódítja a csillagok világát.”
(Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij, a modern rakétatechnika és űrkutatás elméleti megalapozója mondta 1930-ban.)

                                                                         *

Tisztelt és szeretett honfitársaim! Óvatosan a vélemény nyilvánítással. Előre is köszönöm.

Láng Róbert