VIII. Nemzetközi Duna Nap

A Vidékfejlesztési Minisztérium a nyolcadik Nemzetközi Duna Nap alkalmával szervezett programot 2011. június 29-én.  A rendezvényen  Dr. Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára, Philip Weller, a Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) főtitkára és Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója hívta fel a figyelmet természeti kincseink fontosságára, s arra, hogy a Duna értékeinek megóvása országhatárokon átívelő ügy. A Duna Európa második leghosszabb, és a világ egyetlen folyója, melynek vízgyűjtő területén 19 ország osztozik, így összesen 81 millió embert kapcsol össze.

A Vidékfejlesztési Minisztérium a nyolcadik Nemzetközi Duna Nap alkalmával szervezett programot 2011. június 29-én.  A rendezvényen  Dr. Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára, Philip Weller, a Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) főtitkára és Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója hívta fel a figyelmet természeti kincseink fontosságára, s arra, hogy a Duna értékeinek megóvása országhatárokon átívelő ügy. A Duna Európa második leghosszabb, és a világ egyetlen folyója, melynek vízgyűjtő területén 19 ország osztozik, így összesen 81 millió embert kapcsol össze.

A Duna Nap minden évben egy-egy kiemelt téma jegyében zajlik. Az idei esztendő jelmondata: „Tégy a folyókért!"

A Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzetközi Duna Nap rendezvényén Budapesten adta át Románia képviselője Magyarországnak a Duna-vándorzászlót egy évre szólóan, megköszönve egyúttal Magyarországnak az Uniós elnökség idején a Duna Stratégia részére nyújtott támogatást, a vizek védelmében tett erőfeszítéseit.    

A Siemens Zrt. támogatását élvező rendezvény a 19 országot érintő folyó értékeit, flórájának és faunájának megóvását állította középpontba.

Az államtitkár  a vízügy dícséretével nyitotta beszédét. Magyarország nagy hangsúlyt fektet a vizekkel kapcsolatos kérdésekre,  s a magyar európai uniós elnökség kiemelt területének számított a vízpolitika,  hazánk aktív részese a nemzetközi dunai együttműködésnek.  A vízügy nemcsak Magyarország, de az egész világ, az EU tagországai számára is kiemelt fontosságú, mutatott rá Dr. Illés Zoltán.  Ha szennyezett, az a baj, ha sok van belőle, az a baj, ha kevés van belőle az is gondot jelent. Egy ország népességének életét minden tekintetben, de az emberiség sorsát is  meghatározza. Egyetlen ország sem képzelhető el tiszta ivóvíz nélkül. Nincs ipari fejlődés, nincs lakossági ellátás, nincs természeti környezet víz nélkül, emberként képtelenek vagyunk víz nélkül élni.

A Duna kiemelt stratégiai környezet Magyarország számára, s öszeköti Magyarországot és a magyarságot a szomszédos népekkel, ezért is fontos a Duna vízgyűjtő területén található országok stratégiája, a Duna Stratégia.

A témához kapcsolódódik egy másik kiemelt szempont, a biodiverzirás, a természet sokszínűségének megőrzése.

Az emberi tevékenység révén a világon mindenütt a természeti környezet pusztítása zajlik, óriási léptékben, nagy sebességgel. Ennek okán, az EU-ban is különös hangsúlyt kap a természeti létalapok, a természeti rendszerek megőrzése. Ebben az összefüggésben, számunkra nem csak Duna Stratégiáról van szó, amely magában foglalja a munkahely teremtést, iparfejlesztést, a közlekedés fejlesztését és más infrastruktúra-fejlesztéseket, de kimelt jelentősége van a természetvédelmi szempontoknak is. Magyarország a Zöld Duna Stratégiát képviseli és azt fogadtatta el. Lényege;  nem a folyót kell a hajókhoz, hanem a hajókat a folyóhoz alakítani. Ebből következően, érdekünkben áll a Duna hajózhatóságának biztosítása, de nem minden áron!  Nem támogatjuk a felesleges kotrást, erre nem adunk engedélyt, a hajózási útvonalat 240 napon át tartjuk fenn, de egy nappal sem tovább.

Megértjük, hogy vannak olyan érdekek, amelyek évi 150 ezer konténer dunai szállításához fűződnek, de a Duna már jelenleg is komoly szállítási tevékenységnek ad teret. A Dunának nem csak szállítási útvonal-lehetőségként kell működnie, de a folyó menti parti-szűrési kutak révén az ivóvíz-ellátást, s más társadalmilag hasznos funkciókat is el kell látnia, pl. a partok között elterülő természeti területek megóvása is kiemelt fontosságú. (Natura 2000 területek…)

Az elkövetkező időszakban a rendelkezésre álló EU-s pénzt "nem hosszában, hanem keresztben" akarjuk a Dunára fordítani. Így hát, támogatjuk az infrastruktúra fejlesztést, hidak építését, a vízi turizmust.  Utóbbi kapcsán azt az infrastruktúra-fejlesztést, ami a vízi turizmushoz köthető.

 

A közelmúltban jóváhagyott EU Duna-térségi Stratégia kiemelten kezeli a vizek védelmét  és a környezeti kockázatokat, ezeket a területeket  Magyarország Szlovákiával és Romániával közösen koordinálja.

A Nemzetközi Duna Nap a folyó és vízgyűjtőterülete értékeire, sokszínű élővilága megóvására, a környezetért való felelősségre, és a felelős vízhasználatra hívja fel a figyelmet.  A vízgyűjtő tizennégy országa, közte Magyarország, 1994. június 29-én írta alá a „Nemzetközi Duna Védelmi Egyezményt" Szófiában.  A felek megállapodtak, a folyó védelmében közösen lépnek fel a vízszennyezés ellen, s a fenntartható vízgazdálkodás érdekében.

A résztvevő államok célul tűzték ki a dunai szolidaritás kialakítását, ettől kezdve ünnepeljük ezen a napon a Nemzetközi Duna Napot.

Philip Weller főtitkár kifejezte megelégedését, hogy a Duna Nap  a Duna-medence minden országa számára jelentős momentummá vált, különös tekintettel a Duna vizminőségének és a természet védelmének érdekében létrejött egyetértésre. A Duna menti városokban zajló ünnepségek az emberek együttműködését, egyfajta, a vizek érdekében kifezett szolidaritását is jelzik.  1994 júniusában Szófiában a Duna medence országai és az Európai Unió aláírta a Duna-védelmi Egyezményt.  Ezzől kezdve együttműködnek a vízminőség és a vízgazdálkodás területén minden érintett érdekének figyelembe vételével.  Különös figyelmet kapott a Duna témaköre az idén elfogadott EU-s Duna Stratégia elfogadásával. Ma körünkben vannak a Duna stratégia azon prioritási területeinek koordinátorai is, akik a vizekkel, s azok védelmével foglalkoznak. A Duna együttműködés területén mindenki felelős a puzzle egy-egy területével, s felelős azért.  Konkrét cselekvésre van szükség kormányzati, üzleti és önkormányzati szinten, s ezen szintek között.  Mindezen szektoroknak, ill. érdekeltségi területeknek megvan a maga felelőssége, hogy vizeinkkel felelősen és fenntartható módon gazdálkodjunk. A víz összeköt mindannyiunkat.

 

Dale A. Martin  emlékeztetett, a Föld ismert erőforrásainak túlfogyasztása zajlik jelenleg. Amennyiben minden így megy tovább, akkor 2030-ban két Földre lenne szükségünk, nagyon fontos téma tehát a fenntarthatóság.

A Duna Stratégia azért is téma a Siemens számára, mert a cég minden csatlakozott országban jelen van (emellett a Siemes vezető maga is élt-él a Duna menti városokban…).  A Siemens több mint 160 éve létezik, Magyarországon több mint 120 éve fejt ki tevékenységet, de a jövendő felé kell tekintenünk, ez a fontos ma számunkra, ezért támogatja a Duna Stratégiát. A cég három területen tud ehhez leginkább hozzájárulni; 

-az ipari és lakossági szennyvíz kezelése és tisztítása, ezzel tesznek a környezetért és a folyóért

-az energia-biztonság és energia-hatékonyság szintjének növelése:  két nappal korábbi példa erre az Eon által rendelt gönyüi Siemens erőmű ünnepélyes átadása, ez az erőmű több mint 59% -os hatásfokkal működik.

2009-es kimutatás szerint a magyarországi erőművek átlagos hatásfoka 33% …

-a fenntartható közlekedés:   1896 óta üzemel Budapesten az a kis-földalatti, amely teljesen elektromos kivitelével a világon az első volt (az őt megelőzően épült londoni földalatti sokáig gőzmozdony-vontatásra hagyatkozott).

A budapesti földalattit a Siemens építette, máig jó példaként a fenntartható közlekedési módszerre.

A közlekedésről általánosan elmondható, hogy összetett kihívást jelent, a Siemens vezető állítja, a cég az ilyesfajta kihívásokra jó választ tud adni, fenntartható alternatívákat képes nyújtani.

Amikor a Dunáról, vagy a Duna Stratégiáról beszélünk, akkor nem csak a folyóról, hanem nagy részben a városokról is szólunk. A Siemens világszerte felkészült a városiasodással, a városi léttel kapcsolatos összetett feladatok megoldásra.  Akkor, amikor a városok létéből fakadó környezeti kihívásokra megfelelő választ tudunk adni, akkor teszünk a folyókért és a környezetért.  

Újságíró kérdésre az államtitkár elmondta, a Dunát áthidaló közlekedési megoldásra több helyen van további igény.

Budapesttől északra és délre is vannak átkelésre kijelölhető pontok, ahol indokolt lenne hídat építeni, együtt a ráhordó úthálózattal és a vonatkozó infrastruktúrával. Az idevágó tervek már korábban elkészültek. Komárom fölött is van olyan helyszín, ahol többsávos autóút és híd megépítése indokolt lenne. Hasonló a helyzet Baja térségével is.

Közismertek a budapesti tervek is, szó van gyalogoshíd megépítéséről, esetleg közúti közlekedést is koszolgáló híd építéséről. Egy-egy híd megépítése több 10-milliárd forintot jelent, az EU-s pénzek hasznosítása ezen tervekre is vonatkozhat.

A központi Duna Nap rendezvényen mintegy száz kolontári gyereket láttak vendégül, akiket Budapest és a Duna szépségeivel ismertettek meg a szervezők.  Az élővilág sokszínűségének megóvására haltelepítés hívta fel a figyelmet.

A Duna Nap során a Vidékfejlesztési Minisztérium előtti árkádok alatt a tárca, a Duna Múzeum, a Duna-Dráva Nemzeti Park, a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a Siemens Zrt. és a Fővárosi Vízművek interaktív játékokkal, különböző foglalkozásokkal, fotókiállítással várta az érdeklődőket.

A Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai találkozónak is otthont adott a Duna Napon:  a rendezvényen a tárca Vízügyi Helyettes Államtitkársága által irányított szakterületek mutatkoztak be. Délelőtt került sor  a „Duna Művészeti Mestere" ifjúsági alkotó pályázat díjátadására is.

http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=7088

http://www.dunalog.com/hu/eu_duna_strategia

http://www.terport.hu/main.php?folderID=3042&articleID=11403&ctag=articlelist&iid=1

Harmat Lajos/ Kép Hecks Ferenc

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.