Wagner Zsuzsa: Próbaper Indulhat Az Artisjus Ellen

A szállodai szobákban működő rádiók és televíziók után fizetendő díjjal kapcsolatban hozott figyelemre méltó jogértelmező ítéletet az Európai Bíróság. A szakjogász szerint egy itthon indított per hasonlóan zárulna: a szálloda mentesülne a jogdíjfizetés alól.

Az osztrák ügy

Az osztrák közös jogkezelő szervezet pert indított az alpesi ország egyik szállodája ellen, mert az a szobákban lévő televíziók és rádiók révén történő műsorközvetítés után nem volt hajlandó díjat fizetni.

A szervezet arra hivatkozott, hogy az osztrák jogszabályok értelmében a szálloda a szobákban lévő tévé- és rádiókészülékek segítségével gyakorlatilag műsorokat közvetít a nyilvánosságnak. Ebben az esetben nyilvánosságnak a szálloda vendégét kell tekinteni, aki, amikor kifizeti a szobaárat, gyakorlatilag egyúttal belépti díjat is fizet, a hotel tehát e kvázi belépti díj alapján köteles díjat fizetni a közös jogkezelőnek. A szálloda úgy vélte, ez nonszensz, mert a vendég nem azért fizeti ki a szobaárat, hogy tévéműsort nézzen vagy rádiót hallgasson – tájékoztatta szerkesztőségünket a per előzményeiről Salamon András ügyvéd, turisztikai szakjogász.

Az Európai Bíróság uniós jog értelmezésével kapcsolatos ítéletei köztelezőek a tagállamok bíróságai számára

Az alapperben eljáró osztrák bíróság a szerzői joggal és az ahhoz kötődő uniós jogszabályok értelmezésével kapcsolatban fordult az Európai Bírósághoz (EUB). A bíróság igen alaposan áttekintette és összevetette egymással meg az osztrák szabályozással a vonatkozó uniós és az unióban érvényes nemzetközi jogszabályokat, illetve egyezményeket, s ez év február 16-án meghozott ítéletében (C-641/15 számú ügy) úgy döntött, hogy a közös jogkezelő jogértelmezése és gyakorlata ellentétes az uniós jogszabályokkal.

Az EUB szerint a szellemi tulajdon területén a bérleti jogról, a haszonkölcsönzési jogról és a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról szóló, 2006. december 12-i 2006/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikkének (3) bekezdését „úgy kell értelmezni, hogy a televízió- és rádióműsoroknak a szállodaszobákban elhelyezett televíziókészülékek segítségével történő közvetítése nem minősül a nyilvánosság számára belépti díj ellenében hozzáférhető helyiségben történő közvetítésnek".

A szakjogász szerint sikeres lenne egy hazai próbaper

Salamon András elmondta: az Európai Bíróság uniós jog értelmezésével kapcsolatos ítéletei nem az egyes személyekre, szervezetekre, intézményekre, hanem a tagállamok bíróságaira kötelezők. Ez azt jelenti, hogy például egyetlen tagállami közös jogkezelő szervezet sem köteles automatikusan a fenti jogértelmezéshez igazodni, ám ha hasonló ügy kerül valamelyik tagállam bírósága elé, akkor ez a bíróság az EUB jogértelmezésének megfelelő ítéletet fog hozni, tehát a perben szereplő szálloda mentesülne a jogdíjfizetés alól.

A szakjogász véleménye szerint az Európai Bíróság eddigi ítéletei és a magyar szerzői jogi törvény alapján a szerzőt akkor illeti meg díjazás, ha a mű felhasználása a felhasználónál bevétellel jár. A szerzői jogi törvény 17.§-a alapján a szálloda csak akkor tekinthető felhasználónak, ha a saját szerkesztésében közvetíti vagy sugározza a műsort, ha a más által sugárzott műsor változatlan vételi lehetőségéért díjat szed be a nézőktől (pl. gyerekfoglalkozást szervez közös tévénézéssel), vagy egyértelmű, hogy a műsor vételi lehetőségével anyagi előnyhöz jut. De a szállodába, sőt az étterembe sem elsődlegesen azért megy a vendég, hogy a háttérzenét hallgassa vagy tévét nézzen. Azt, hogy a szálloda látogatottsága vagy a szoba értéke emelkedik azzal, hogy a vendégnek tévénézési lehetősége van, csak akkor lehetne megállapítani, ha vannak ilyen felmérések, amelyek megjelenítik a tévé bevételt növelő hatását – hangsúlyozza az ügyvéd, aki szerint ugyanebből az okból a háttérzene után sem vethető ki díj.

Rádió- és tv-társaságok jogai

Az ügyben megkerestük a zeneszerzők, szövegírók, valamint az előadók és a hangfelvétel-kiadók jogait képviselő Artisjust is.

Tóth Péter Benjamin stratégiai és kommunikációs igazgató tájékoztatása szerint egyértelmű európai szabályozás és gyakorlat áll fenn arra nézve, hogy a zeneszerzők, szövegírók, előadók és kiadók számára jogdíjat kell fizetni a szállodai szobákban történő felhasználások után.

Az igazgató szerint a szóban forgó, C-641/15 számú ítélet csak a rádió- és tv-csatornákat üzemeltető cégek jogairól beszél, és mondja ki, hogy nem kell egyesével minden átvitt csatornára „műsorszolgáltatói engedélyt" kérni (ennél fogva jogdíjat fizetni számukra). Míg az előző három ügyben (C-306/05. sz. Rafael Hoteles ügy, C-162/10. sz. Phonographic Performance (Ireland) ügy és C-351/12. sz. OSA ügy) született ítéletek arról szólnak, hogy a szállodai szobákban elhelyezett tv- és rádiókészülékek útján megvalósul a zenei nyilvánossághoz közvetítés, tehát ezek után a szerzők, előadók és kiadók számára jogdíjat kell fizetni.

Növeli-e a szálloda bevételét a zene?

Az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója szerint az egyes ügyekben, konkrét esetekben nem kell bizonyítani, hogy pontosan mekkora hozzáadott értéke van a zene-/médiaszolgáltatásoknak a szállodában, ezt a szempontot az európai jogalkotónak kell figyelembe vennie akkor, amikor jogalkotást végez; illetve a tarifamértékek kialakításánál jelenik meg szempontként. Felmérések léteznek, kifejezetten a szállodaiparra vonatkozó brit kutatások alapján többek között a rendszeres szállóvendégek 61 százaléka több ételt és italt fogyaszt, ha zenét hall közben, és a szállodai zeneszolgáltatást pozitívan értékelő emberek 55 százaléka szívesebben találkozik munkatársakkal vagy ügyfelekkel olyan hotelben, ahol jó zenét szolgáltatnak. Az Artisjus szállodaüzemeltetők körében végzett felmérésében pedig szinte minden válaszadó egyetértett abban, a zene fő szerepe az, hogy pozitív hatással van a vendégek szálláshellyel kapcsolatos tapasztalataira, elégedettségére.

Salamon Andrást szembesítettük az Artisjus érvelésével. A szakjogász rámutatott, hogy az osztrák bíróság előtt (is) előjöttek olyan kimutatások, amelyekre az Artisjus hivatkozik, de ezeket az Európai Bíróság kellő indokolással elvetette. Az osztrák jogkezelő a perben szintén a magasabb besorolásra és az ebből származó pénzügyi, pontosabban árelőnyökre hivatkozott. Az EUB elismerte, hogy ez mind igaz, de – mint indoklásában levezetette – ennek ellenére sem lehet jogdíjat követelni, mert a vendég nem a zenéért, hanem a szobáért fizet.

Salamon András nem tartja mérvadónak az Artisjus által hivatkozott felméréseket. „Persze, hogy mindenki örül, ha hallgathat zenét a szobában, de egyrészt nem állapítható meg, hogy a zene 1 forint vagy 100 forint pluszbevételt hozott a szállodának, avagy több lett a vendége, másrészt lehetne ellenpróbát készíteni: milyen mértékben befolyásolja a vendég döntését a zene a szobában, különösen akkor, ha a zene nélküli szoba olcsóbb, mint a zenés" – érvelt az ügyvéd lapunknak.

Az eredeti irás megjelent: https://turizmus.com/szallashely-vendeglatas/probaper-indulhat-az-artisjus-ellen-itthon-is-1150801

( A www.turizmus.com engedélyével)