Zárszámadás 2014 -- Fókuszban A Központi Költségvetés

A tavalyi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírásoknak megfelelt, a zárszámadási törvényjavaslat megalapozott, az abban szerepeltetett adatok megbízhatóak. Ezt állapította meg az Állami Számvevőszék a 2014. évi központi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során. A zárszámadás ellenőrzése mellett az ÁSZ idén is külön elemzést készített az előző év költségvetési folyamatainak makrogazdasági összefüggéseiről, amellyel törvényi kötelezettségének megfelelően a jó kormányzást és a Költségvetési Tanács munkáját támogatja.

Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségének megfelelően idén is elvégezte az előző évi központi költségvetés (zárszámadás) ellenőrzését. A számvevőszéki jelentést és az elemzést augusztus utolsó napján adta át Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke Dr. Latorcai Jánosnak, az Országgyűlés alelnökének. Ezt követően az ÁSZ sajtótájékoztatón ismertette a jelentés és az idén már harmadik alkalommal külön elkészített, kapcsolódó makrogazdasági elemzés főbb megállapításait, tapasztalatait.

A zárszámadási törvényjavaslat megalapozott, az abban szerepeltetett adatok megbízhatóak

Az ÁSZ idén más szerkezetben: rövidebb, felhasználóbarát formában készítette el zárszámadási jelentését – mondta el a sajtótájékoztató kezdetén Domokos László. A 2014. évi zárszámadás ellenőrzését megújult módszertan szerint végeztük el, ennek eredményeként az ellenőrzés lefedettsége idén először elérte a 100%-ot – hívta fel a figyelmet az ÁSZ elnöke.

Bevezetőjében leszögezte, hogy a tavalyi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírásoknak megfelelt, a zárszámadási törvényjavaslat megalapozott, az abban szerepeltetett adatok megbízhatóak. Az ÁSZ ellenőrzése megállapította, hogy az államháztartás központi alrendszere 2014. évi törvényi előirányzatainak teljesítése, a hiány és az államadósság alakulása megfelelt az Alaptörvény, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény és az Államháztartásról szóló törvény előírásainak – emelte ki Domokos László.

A megbízhatósági hibák mértéke két esetben lépte át a lényegességi küszöböt

Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya 2014-ben 803 Mrd Ft-ra teljesült, ami 348,5 Mrd Ft-tal (30,3%-kal) a tervezett érték alatt maradt. Az államadósság-mutató értéke a 2013. évi 76,6%-ról 2014. évre 74,1%-ra, 2,5 százalékponttal (ezen belül a központi alrendszer adóssága 1,1 százalékponttal) csökkent – világított rá az ÁSZ elnöke.

A megbízhatósági hibák mértéke az úgynevezett lényegességi szintet (2%), a központi kezelésű előirányzatok közül a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap esetében a Magyar Államkincstárnál, az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozó intézmények közül pedig a Közbeszerzési Hatóságnál lépte át – emelte ki az ÁSZ elnöke.

Az ÁSZ makrogazdasági elemzése középtávon jelentkező tendenciákra is felhívja a figyelmet

Idén már a harmadik alkalommal, a jelentésünk mellett egy elemzést is készítünk az adott esztendő makrogazdasági összefüggéseiről, a tanulmány elkészítéséhez hazai és nemzetközi statisztikai adatokat is felhasználtunk – mondta el a sajtótájékoztatón Domokos László.

Kiemelte, hogy az elemzés alapvetően három kérdésre ad választ: milyen gazdasági tényezők alakították a bevételek alakulását; milyen gazdasági, társadalmi változásokat eredményeztek a költségvetési kiadások; illetve milyen összefüggések eredményeként lett a tervezettnél kedvezőbb a költségvetési egyenleg – hangsúlyozta az ÁSZ elnöke.

A gazdasági növekedés a fejlődés fenntarthatóságának megalapozásában is előrehaladást hozott

Az ÁSZ külön makrogazdasági elemzése rámutat, hogy az Európai Unió átlagát messze meghaladó gazdasági növekedés ment végbe a magyar gazdaságban. 2014-ben a 3,6%-os magyar GDP növekedés Írországot követve a második legmagasabb volt az EU-ban. A visegrádi országok közül pedig Magyarország a legjobb növekedési eredményt érte el tavaly – emelte ki az ÁSZ elnöke.

A magyar GDP elérte a válság előtti mértékét és újra közelített az EU átlagos fejlettségi szintjéhez. A gazdasági növekedés szerkezete kiegyensúlyozottabbá vált – mutat rá az elemzés, amely kiemeli a beruházások 11,7%-os rekord mértékű bővülését, ami a második leggyorsabb volt az EU-hoz 2004-ben csatlakozott 10 ország között – ismertette az adatokat Domokos László.

A tanulmányból kiderül továbbá, hogy a háztartási fogyasztás 1,7%-os bővülését a lakosság javuló jövedelmi helyzete alapozta meg, tekintettel arra, hogy a bérek és a nyugdíjak növekedtek, az infláció viszont alacsony volt. A gazdaság kiegyensúlyozottabbá válását mutatja az is, hogy a GDP növekedéséhez a termelőágazatok mindegyike hozzájárult – hangsúlyozta az ÁSZ elnöke. A foglalkoztatottak száma 2014-ben 5,4%-kal (208 ezer fő) bővült és ezzel meghaladta a 4,1 millió főt.

2014-ben összesen 1 668,9 milliárd forint származott európai uniós forrásból, amely 85,1 milliárd forinttal magasabb a 2013. évinél – mondta el Domokos László. Mindez azt mutatja, hogy az európai uniós források lehívásának felgyorsítására, valamint a rendelkezésre álló keretösszeg teljes körű igénybevételére irányuló kormányzati törekvések sikeresek voltak – mutatott rá. Domokos László úgy fogalmazott, hogy ez az ÁSZ számára is egy visszajelzés, mégpedig pozitív visszajelzés, az elmúlt években ugyanis ellenőrzései során az ÁSZ több alkalommal is jelezte a forrásvesztés kockázatát az uniós források területén.

A gazdaság dinamizálását segítő központi intézkedések közül a devizahitelesek helyzetének rendezését, a Növekedési Hitelprogramot és a Munkahelyvédelmi Akciótervet említhetjük fő tényezőként – tette hozzá az ÁSZ elnöke.

Kedvezően alakult a költségvetési hiány 2014-ben

Az elmúlt évben a költségvetési deficit – az uniós módszertannal számolva – a tervezett 2,9 %-kal szemben a GDP 2,6 %-át tette csak ki. A kedvező költségvetési egyenleg elsősorban a vártnál jóval erőteljesebb gazdasági növekedésből és a gazdaság kifehéredéséből származó többletbevételeknek volt köszönhető – hangsúlyozta Domokos László.

A költségvetés kiadási szerkezetének változása tükrözi a kormányzat aktívabb gazdasági szerepvállalását és az uniós források nagyobb arányú felhasználását is – szögezte le az elnök. Az önkormányzati alrendszer finanszírozása 2014-ben megszilárdult. Ezen változások pozitív egyenlege a GDP 0,3%-ával járultak hozzá az államháztartási hiány kedvező alakulásához – ismertette Domokos László.

Az ÁSZ elnöke a tapasztalatokat összegezve elmondta: A Kormány kézben tartotta a költségvetési folyamatait, méghozzá fenntartható módon, ami a rendszerváltozás óta kuriózumnak számít abból a szempontból, hogy 2014. országgyűlési választási év volt.

Az Állami Számvevőszék munkájával – a jelentéssel és az elemzéssel – hozzájárult a kedvező költségvetési folyamatokhoz, és támogatja az Országgyűlést abban, hogy a zárszámadási törvényjavaslat elfogadásáról megalapozott döntést hozhasson – zárta bevezetőjét Domokos László.

Új módszertan eredményeként a zárszámadás ellenőrzése idén először lefedte a központi alrendszer kiadásainak és bevételeinek 100%-át

A zárszámadásról készített számvevőszéki jelentés részleteiről Holman Magdolna, az ellenőrzés felügyeleti vezetője adott tájékoztatást. Ennek kapcsán kiemelte, hogy az ellenőrzés során az ÁSZ egyrészt azt értékelte, megbízatók-e a zárszámadási törvényjavaslatban szereplő adatok, szabályszerű, illetve megbízható volt-e a központi alrendszer bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítése; emellett pedig a törvényjavaslat összeállításának szabályszerűségét és az államadósságra irányadó szabályok érvényesülését is értékelte az ÁSZ.

Holman Magdolna felhívta a figyelmet, hogy az eredményszemléletű számvitel rendszerének bevezetése az államháztartási számvitel rendszerében, valamint a nemzetközi sztenderdek változása új ellenőrzési módszertan kidolgozását tették indokolttá. Az új módszertan szerint végrehajtott zárszámadási ellenőrzés öt fő területre bontva értékelte a 2014. évi központi költségvetés végrehajtását – ismertette a részleteket a felügyeleti vezető.

Az ÁSZ az ellenőrzés során statisztikai módszereket alkalmazott, annak szabályai szerint járt el, ennek megfelelően az ellenőrzött tételek alapján vonta le megállapítását a teljes sokaságra. Az új módszertan eredményeként a zárszámadás ellenőrzése idén először lefedte a központi alrendszer kiadásainak és bevételeinek 100%-át. A statisztikai mintavétel során a lényegességi küszöbértéket az ÁSZ a központi költségvetés kiadás, illetve a bevételi főösszegének 2%-ában határozta meg – magyarázta Holman Magdolna. (Az új módszertanról ide kattintva bővebben is olvashat)

Az általánosan kedvező kép ellenére az ÁSZ feltárt bizonyos szabályszerűségi és megbízhatósági hiányosságokat – hívta fel a figyelmet a felügyeleti vezető. A legjellemzőbb megbízhatósági hibák között a közbeszerzési eljárás lefolytatásának mellőzését, a számviteli bizonylatok hiányosságait, valamint a könyvviteli elszámolások, nyilvántartások hiányosságait említette Holman Magdolna, míg a legjellemzőbb szabályszerűségi hibák között a gazdálkodási jogkörök gyakorlásához kapcsolódó hiányosságok, valamint a szabályzatok, elszámolások, beszámolók hiányosságait sorolta fel.

A kontrollkörnyezet kialakítását a Bíróságok 7 szervezeténél, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnál, valamint 9 intézmény esetében nem találta megfelelőnek a számvevőszéki ellenőrzés.