1 milliárd megjelenített internetes hirdetés
3 perc olvasásKözép-Európa egyik legnagyobb célzott online reklámértékesítõje az ETARGET árpilis és május hónapban is több mint 1 milliárd hirdetést jelenített meg partnerportáljain, és ezzel továbbra is az egyik legjelentõsebb szereplõ a célzott internetes reklám szolgáltatók között!
Közép-Európa egyik legnagyobb célzott online reklámértékesítõje az ETARGET árpilis és május hónapban is több mint 1 milliárd hirdetést jelenített meg partnerportáljain, és ezzel továbbra is az egyik legjelentõsebb szereplõ a célzott internetes reklám szolgáltatók között!
Az online reklámokra fordított kiadások várhatóan már 2008-ban meghaladják a rádiós reklámköltéseket egy nemzetközi tanulmány szerint. Korábban ezt a rohamos növekedést 2009-re várták. A leggyorsabban Közép-Kelet-Európában és a Közel-Keleten bõvül az internetes hirdetések piaca. Az internetes reklámkiadások az idén 28 százalékkal növekszenek, míg az egyéb médiumokban mindössze 3,7 százalékkal – állítják a londoni ZenithOptimedia médiakutató cég szakértõi. Szerintük 2006-2009 között összességében hatszor nagyobb ütemben bõvül majd a reklámkiadás az interneten, mint a hagyományos médiumokban. Ennélfogva 2009-ben az online-költés az összes arányában átlagosan 8,7 százalékot fog kitenni a jelenlegi 5,8 százalék helyett.
Kálmán Tamás, az ETARGET cég magyarországi vezetõje úgy véli, hogy keresõmarketing már nem csak a keresõkben való megjelenítésrõl szól, hanem a kontent megjelenésrõl is (pl.: célzott hirdetések cikkeknél). A jõvõben fõleg ezekre a szolgaltatásokra szeretne a cég összpontosítani, ugyanis a kontent megjelenések száma meghaladja a keresõk használatát.
A gyors bõvülésnek egyik oka, hogy az elmúlt években folyamatosan nõtt az internetezõk aránya. 2003 végén még csak 17 százalék internetezett rendszeresen, tehát három év alatt megduplázódott a használók száma.
A 34 százalékos penetráció ugyanakkor nemzetközi viszonylatban még mindig alacsony: nem csak az USA vagy a skandináv országok kiemelkedõen magas penetrációs szintjéhez képest, hanem az EU 50 százalék feletti átlagához viszonyítva is.
Az internet penetráció az átlagosnál lényegesen magasabb a 15-24 évesek körében: e korcsoport közel kétharmada internetezik. A fõvárosban 48, az 50 ezernél több lakossal rendelkezõ városokban 45 százalék az internet használók aránya. A társadalmi státusz is jelentõsen befolyásolja, hogy valaki internetezik-e vagy sem: az A státuszúak 76, a B státuszúak 44 százaléka használja a világhálót, míg a D és E státusszal rendelkezõk mindössze 6 százaléka internetezik. (Lásd cimgrafikonunkat!)