10 éves az ECDL

Idén tíz éves az Európai Számítógéphasználói Jogosítvány (ECDL), amit 1997-ben a Neumann János Számítógéptudományi Társaság  (NJSZT) hozott Magyarországra.  A vizsga révén tulajdonosa bizonyíthatja, hogy készség-szinten tisztában van az informatika alapjaival, s ezt a gyakorlatban használni is képes.

Idén tíz éves az Európai Számítógéphasználói Jogosítvány (ECDL), amit 1997-ben a Neumann János Számítógéptudományi Társaság  (NJSZT) hozott Magyarországra.  A vizsga révén tulajdonosa bizonyíthatja, hogy készség-szinten tisztában van az informatika alapjaival, s ezt a gyakorlatban használni is képes.

Az ECDL-vizsgázók 10 területen képezhetik magukat;  az internet használattól a bonyolultabb témáig, például a táblázatkezelésig. 

2008. február 29-én Laky Zsuzsa szépségkirálynő vehette át az NJSZT születésnapi ünnepségén a 300 ezredik vizsgakártyát. 

295 milliárd forint veszteséget jelent évente, hogy azok, akiknek a számítógép lenne a munkaeszközük, nem értenek kezeléséhez. Egy héten átlagosan két óra 51 percet foglalkoznak munkaidőben a legegyszerűbb számítógépes problémák, mint a nyomtatás, szövegszerkesztés, internet használat, e-mailezés megoldására, közel három órát így nem tulajdonképpeni munkájukkal foglalkoznak.

Ők legalább élni próbálnak az informatika nyújtotta alaplehetőségekkel.  A magyarok 56 százaléka azonban nem használja a számítógépet, se munkára, se ügyei intézésére, de még kikapcsolódásra sem.

A digitális írástudatlanság árát nemzetközi és magyar kutatóintézetek munkatársai számolták ki,  a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság a probléma megoldására az ECDL-t kínálja.

Az ECDL (European Computer Driving Licence) az Európai Unió által támogatott és szinte valamennyi tagország kormánya által ismert és elismert egységes európai bizonyítvány a digitális írástudásról. Nem elsősorban az informatikai, hanem a felhasználói ismereteket, az informatikai írástudás meglétét hivatott igazolni.

Az ECDL vizsgarendszer ötlete 1988-ban, Finnországban merült fel, 1996. óta már több tízezer akkreditált vizsgaközpontban, több mint hétmillió vizsgázó tette le az egységes követelményű vizsgát. Az ECDL az egyetlen, amely minden szempontból megfelel az EU  e-Europe akcióterveknek, mivel gyártófüggetlen, minőségbiztosított, decentralizált módon szerezhető meg, s világszerte elterjedt megoldás. 

Magyarország 1997-ben csatlakozott a mozgalomhoz az informatikai írástudás elterjesztése céljából, a hazai cél,

hogy Magyarország lakosságának 6-8%-a igazolt módon informatikai írástudóvá váljon.

Alföldi István, az NJSZT ügyvezető igazgatója, az ECDL programigazgatója a jubileum alkalmából elmondta, maga részéről a kézzelfogható dolgokban hisz, olyanokban, amikkel változtatni tudunk életünkön, amivel több esélyt kaphatunk.

A számítógéphasználói jogosítvány ilyen dolog.  Jó annak, aki munkát keres, mert fel tud mutatni egy, a mai világban szinte nélkülözhetetlen tudást bizonyító papírt és jó annak, aki munkát kínál, mert időt, energiát és pénzt tud megtakarítani.

Magyarországon jelenleg nincs digitális esélyegyenlőség,  erre akkor számíthatunk, ha sokkal több honfitársunk bírja majd az alapvető számítógépes ismereteket, képes hatékonyan használni az internetet, s minderre meg lesz az igénye is. 

Hazánkban 10 évvel ezelőtt a digitális írástudás fontosságát felismerve indult útjára az ECDL (European Computer Driving Licence), az egységes Európai Számítógéphasználói Jogosítvány, amely az évek során a digitális írástudás terjesztésének igen fontos eszközévé vált. Az ECDL-bizonyítvány által elismert számítógépes tudás hozzájárul a munkavégzés hatékonyságához, segíti a munkavállalók és vállalkozások tevékenységét, fontos eszköze az európai versenyképesség megtartásának.

Tíz év alatt sikerült elérni, hogy háromszázezer ember jelentkezett ECDL vizsgára,  a társaság kitűzött célja, hogy a következő háromszázezres jubileumot már három év múlva lehessen ünnepelni.  Ehhez a továbbiakban is számít a politikai és gazdasági élet támogató közreműködésére.

Az elmúlt tíz év során számos minisztérium, önkormányzat, állami és önkormányzati intézmény, iskola, állami tulajdonú és magáncég iskolázta be munkatársait ECDL képzésre és tette elérhetővé számukra a vizsga megszerzését, ezzel is segítve a munkatársak és a szervezet hatékonyságát.

A Magyar Posta a közelmúltban jelentette be, hogy minden számítógéppel dolgozó munkatársa, összesen 2.500 fő számára elérhetővé teszi az ECDL megszerzését. 

Az informatikai írásbeliség és digitális esélyegyenlőség rendkívül fontos a fogyatékkal élők számára is.

Az érzékszervi fogyatékosok informatika képzése már hetedik éve folyik,  eddig mintegy 120 látás- és 300 hallássérült vett részt a tanfolyamokon.  A képzési programhoz a Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kara biztosítja a helyszínt, az NJSZT pedig térítésmentesen a vizsgakártyát.

A mai napig 120 látássérült és 300 hallássérült vett részt a tanfolyamokon, akiknek több mint fele elnyerte az  ECDL START, illetve a teljes bizonyítványt.

ECDL történelem

1995 – a finn számítógép-használói jogosítvány bevezetése, cél az informatikai ismeretek szintjének növelése,

1996 – a skandináv országok csatlakozása a finn kezdeményezéshez,  a CEPIS (Professzionális Informatikai Társaságok Tanácsa) nemzetközi szervezet megvásárolja a finn licencet és megalapítja a nemzetközi ECDL Alapítványt,

1997 június,  Magyarország 13. országként csatlakozik a programhoz,

1998 – az első vizsgák Magyarországon,

1999 – Európában meghaladja az egymilliót az ECDL vizsgát tevők száma.

  Európán kívüli országokban ICDL (International Computer Driving Licence) néven kerül bevezetésre a program. 

  Magyarországon kormányhatározat születik az ECDL köztisztviselőknek szóló ajánlásáról és támogatásáról.

2000 indul az ECDL Start,  az ECDL Magyarországon már akkreditált köztisztviselői program, része a nemzeti pedagógust-továbbképzési, valamint a kulturálisszakember-továbbképzési országos programnak.

2001  az első ECDL vizsgák vakok és gyengénlátók, valamint hallássérültek részére Magyarországon,
 novemberben az Európai Unió szakértői bizottságának (ESDIS) ajánlása az EU-kormányok számára; az ECDL az egyetlen olyan, informatikai írástudást igazoló bizonyítvány, amely mindenben megfelel az EU e-Europe akcióterveiben megfogalmazott kritériumoknak, vagyis: gyártófüggetlen, minőségbiztosított, kellőképpen elterjedt és ismert (szinte valamennyi európai országban bevezették), és decentralizált módon (vagyis több ezer vizsgaközpontban) megszerezhető, egységes feltételek mellett.

2002  az EU High Level Task Force for Skills and Mobility újabb ajánlása: az informatikai írástudás eszközeként újra az ECDL-t javasolja a tagországok kormányai számára. A hivatalos ajánlás az EU minden tagállama számára előírná, hogy valamennyi polgára számára tegye lehetővé az alapvető ismeretek, így az írás-olvasás mellett az informatikai írástudáshoz szükséges ismeretek megszerzését.

2003  Magyarországon meghaladja a 100 ezret a vizsgázók száma. Az Oktatási Minisztérium támogatásával elindul az „Esélyt a jövőnek" program, ahol azok a végzős középiskolások, akik érettségiig megszerzik az ECDL bizonyítványt, visszakaphatják a regisztrációs díjat és a vizsgák árát. A program három év alatt több ezer középiskolást érint.

2004 december,  az Oktatási Minisztérium (OM) és az (NJSZT) megállapodása értelmében azok a diákok, akik informatikából jelesre érettségiznek, további vizsga nélkül kedvezményes áron kaphatnak ECDL bizonyítványt.

Az informatika érettségi követelményei az OM és az NJSZT együttműködésének köszönhetően (a jövőben is) lefedik a nemzetközi bizonyítvány megszerzéséhez szükséges ismereteket.

2005  Magyarországon meghaladja a 200 ezret a vizsgázók száma. Magyarország kezdeményezésére és közreműködésével hivatalos ECDL modul lesz a Képszerkesztés, és bevezetik a Webkezdő modult is.

2007  Digitális Esélyegyenlőség program meghirdetése,

2007 április:   magyar kezdeményezésre elindul az ECDL Select program,

2007  az új Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei tartalmazzák az ECDL, illetve egyes modulvizsgáinak követelményeit, ezzel a képzések átjárhatóvá válnak.
Év végére a vizsgázók száma eléri a 300 ezret, országszerte mintegy 400 akkreditált vizsgaközpont működik.

2008 :  10 éves az ECDL Magyarországon. A cél, hogy az elkövetkezendő 3 évben további 300 ezren szerezzenek bizonyítványt.

Az ECDL vizsgarendszerről

Az  Európai Számítógép-használói Jogosítvány  nem elsősorban informatikai, hanem a felhasználói ismereteket, az informatikai írástudás meglétét hivatott igazolni. 

A vizsgák megkezdéséhez vizsgakártyát kell váltani, amely bármelyik vizsgaközpontban megvásárolható.

A vizsgákat az első sikeres vizsgától számított három éven belül kell teljesíteni.  Az ECDL és ECDL Select bizonyítvány megszerzéséhez hét, az ECDL Starthoz 4 modulvizsgát kell teljesíteni, szabadon választott vizsgaközpontban.  A vizsgakártyát a vizsgázónak minden vizsgára magával kell vinnie: sikeres vizsga esetén a vizsgaközpont a kártyán a modulvizsga teljesítését igazolja.  Amikor a vizsgázó valamennyi vizsgáját letette, a vizsgaközpont a kártyáját megküldi az NJSZT ECDL irodájába, ahol ennek alapján kiállítják az ECDL bizonyítványt. Képszerkesztés, Webkezdő,  CAD és néhány emelt szintű modulból önálló bizonyítványt is lehet szerezni.

Mivel az ECDL gyártó-független program, a gyakorlati vizsgákat a vizsgaközpontnál rendelkezésre álló akkreditált szoftverek bármelyikén le lehet tenni.

Az ECDL START bizonyítvány 4 modulja után – az első vizsgától számított 3 éven belül – a vizsgázók előtt nyitva áll az út a teljes (7 modulos) bizonyítvány megszerzéséhez is.

A magyar kezdeményezésre 2007-ben bevezetett ECDL Selectben négy kötelező és három szabadon választott vizsgával is megszerezhető a bizonyítvány. A szabadon választható modulok között szerepel a Képszerkesztés és a Webkezdő is, sőt, a jövőben a választható modulok sora tovább bővülhet majd.

Az ECDL bizonyítványt szerzettek körében Pécsett végzett felmérés megerősítette a külföldi tapasztalatokat, miszerint az oktatás jelentősen javítja a számítógéppel dolgozók teljesítményét is az informatikával kapcsolatos feladatok ellátásában, átlagosan 47%-kal. Akik korábban csak minimális ismeretekkel rendelkeztek, azok jelentős javulásra tettek szert; akik már valamelyest tudták a számítógépet használni, elmélyítették tudásukat.

A magyar ECDL iroda egy másik felmérésében olyan emberek között, akik már korábban is használtak számítógépet (azaz nem kezdő szintről indultak!), az ECDL képzést követően átlagosan 56%-kal javultak az eredmények, a feladatok megoldására fordított idő pedig mindenkinél 15% fölötti csökkenést mutatott.

Magyarország a vizsgázók száma alapján a 8. helyen, a lakosságszámhoz mérten pedig a 7. helyen szerepel a nemzetközi összehasonlításban.  Figyelemre méltó eredmény ez, mivel az ECDL-t a világ 146 országában ismerik el,  az Európai Unió valamennyi tagállama elfogadja, s részévé vált a hazai OKJ-s képzésnek is.

Harmat Lajos