Zsengellér József: A Kommentár Folytatódik - Bolyki János Könyvéről

Egy sorozatszerkesztőnek a rémálma az, hogy a frissen és nagy lendülettel elindított sorozata az első kötet után befullad. 1996-ban született meg a sorozat ötlete a négy történelmi egyház kiemelkedő biblikusának bevonásával az Osiris kiadó akkor Kossuth-téri irodájában. Az első kötet 5 évvel később, 2001-ben látott napvilágot. Azóta ismét eltelt 5 év, mire megszületett az újabb kommentár. A megjelenés pedig több mint egy évet váratott magára, főként financiális okok miatt, melyben a KRE HTK Doktori iskolája is igyekezett segíteni, támogatva a kiadást. Ugyanakkor köszönet illeti a kiadót, mivel a könyvkiadás mai szűkös anyagi lehetőségei között nem mondott le a teológiai irodalom, és ezen belül is e kommentársorozat megjelentetéséről.

Mind a sorozat-terv kialakításában református biblikusként nyújtott segítségével, mind az első két kötet megírásával Bolyki János professzor úr lett a kommentársorozat meghatározó személyévé. Elsőként ezért illeti őt köszönetet. Mert a kommentársorozat folytatódik. Lankadatlan lelkesedése, korát meghazudtoló alkotói munkabírása, szellemi termékenysége megszégyenítő, ám egyben inspiráló is kortársai, de főként a fiatalabb nemzedékek biblikusai számára.

Aki úgy veszi kezébe Bolyki János János levelei kommentárját, hogy már használta, olvasta a János evangéliuma kommentárját, annak ismerős a tipográfia és a tördelési metódus. Az Osiris kommentársorozat formai jegyeit a közlendő tartalomhoz igazítottuk. Elsődlegesen a legfontosabb és aktuális irodalom jelenik meg az egyes fejezetek, szakaszok elején. Ehhez társulnak a lábjegyzetek hivatkozásai, melyek teljes bibliográfiai adatait a kötet végén található felhasznált irodalomlistában talál meg az olvasó.

Az egyes bibliai könyveket bevezetéstani kérdések megtárgyalása indítja. Mivel itt több levél kommentárjáról van szó, két helyen találkozunk előzetes általános tanulmánnyal. A kötet elején a János első levelét egy önálló bevezető tanulmány, illetve a 2-3. leveleket egy részben közös bevezető előzi meg a 267. oldaltól. Ezekben nagyon fontos helyet kap e levelek kanonizációs folyamata, mely a jánosi evangéliumhoz viszonyítva rögösnek nevezhető út volt. Fontos problémakör a szerzőség kérdése, melyben nyilvánvalóvá válik a bevezetők felosztása, hiszen az első levelet – feltehetően, vagy ahogy a szerző fogalmaz, munkahipotézisként – az evangélium szerzője, a "tanú" írja, míg a másik kettőt a János nevű vén vagyis presbiter. Bolyki János részletesen foglalkozik a kutatástörténettel, hagyományozástörténettel, melyben kiemelkedő helyet kapnak az első századok egyházatyáinak iratai. Ezek az iratok mind a szerzőség, mind a keletkezés, mind a vallástörténeti és teológiai háttér, illetve közeg megismerésének elsődleges forrásai. Így kapunk világos képet arról, hogy miért és kiknek is szólt ez a levél. A bevezetésekben kapnak helyet a keletkezés idejének, helyének és a levelek irodalmi formáinak kérdéskörei is. Végezetül az egyes levelek teológiai mondanivalóit is ujjhegyre gyűjti ehelyütt.

A versről versre haladó kommentár mindegyik levél esetében külön nagy egységként jelenik meg. Ezen belül, az irodalmon túl négy nagy egységet találunk. A bevezető megjegyzések a hosszabb szakaszra vonatkozó általánosabb kérdéseket tárgyalják meg. A fordítást, mely a János evangéliuma kommentárhoz képest annyiban változott, hogy részben a szöveg rövidsége, részben összetett teológiai mondanivalója miatt kicsi egységenként tördelt. A fordítást követi a szövegvariánsok értékelése, majd a szoros értelembe vett kommentár, vagyis a szövegmagyarázat. A fordítás tagoltsága lehetőséget ad a magyarázatban a jobb elkülönítésre és pontosabb hivatkozásra. A négy állandó egységen túl számos hatástörténeti jegyzetet és teológiai exkurzust használ fel Bolyki János arra, hogy a részleteket jobban megértesse, tágabb kitekintést nyújtson a szöveg vallási, hitbeli, teológiai és történeti konnotációira. Ezek az exkurzusok a prezentikus vagy futurikus eszkatológiáról, a hit fogalmáról, a pneuma jelenlétéről és megítéléséről, a szeretetről, valamint a vendégbarátságról szólnak. A hatástörténeti jegyzetek pedig a kenet gyakorlásáról, a Kain motívumról, a Comma Johanneumról, illetve a halálos és nem-halálos bűnökről írnak.

Bolyki János alázatos exegéta. Alaposan tanulmányozva elődeit, azok egyrészt lényeges és maradandó véleményét mindig megosztja az olvasóval, ugyanakkor határozott véleményét képviselve vitába is száll helytelennek ítélt, vagy félreértelmezett magyarázataikkal.

Bolyki János kommentárjából nyilvánvalóvá válik, hogy a levelek, kiemelten is az 1Ján folytatja a tanúvallomást és egyrészt őrzi "a negyedik evangélium hagyományát Jézus isteni természete egységéről és egyensúlyáról, de valamivel jobban hangsúlyozza ebből Jézus valóságos emberségét, mert éppen az utóbbit veszélyeztették a gyülekezettől elszakadtak, akik a későbbi doketizmushoz hasonlóan egyoldalúan Jézus istenségére helyeztek hangsúlyt." Másrészt, Isten és ember viszonyának meghatározásában is folytatja a tanúvallomást, a "mert úgy szerette Isten e világot" szeretetközösség kétirányúságának hangsúlyozásával, mivel ezáltal lesznek Isten gyermekei, akik "félelem nélküli bizalommal várhatják" Krisztus megjelenését és az ítéletet, "tudva hogy amikor a megdicsőült Krisztust meg fogják látni a maga valóságában, akkor ők maguk is hasonlókká válnak hozzá."

A kommentár folytatódik, elolvasva Bolyki János magyarázatát, most már bennünk, és általunk is. Reményeink szerint a jövőben újabb hasonlóan nagyszerű írásokkal.

(Bolyki János: A tanúvallomás folytatódik. Kommentár János leveleihez Budapest, 2008. Osiris)

BOLYKI JÁNOS

A TANÚVALLOMÁS FOLYTATÓDIK – KOMMENTÁR JÁNOS LEVELEIHEZ

Kiadó: OSIRIS

Terjedelem: 320 oldal

Kiadás éve: 2008

ISBN: 9633899465

http://www.reformatus.hu/toll/index88.htm