114 éve született a Székeny Himnusz szerzője - EUROASTRA

A Székely Himnusz

Sokan még mai is népi, vagy legalábbis valamiféle tisztázatlan korokba visszanyűló éneknek tartják. Pedig keletkezésének története jól ismert. Azt meg plane kevesen tudják, hogy kétféle is van belőle, amiből az egyik tényleg népköltés. A ma is énekelt Székely Himnusz szerzője szerzője (Göcsi) Csanády György (Székelyudvarhely, 1895. február 23. - Budapest, 1952. május 3.) költő, újságíró, rádiórendező. A megzenésítés Mihalik Kálmán (Oravicabánya, Krassó-Szörény megye, Románia, 1896. február 21. - Szeged, 1922. szeptember 6.) orvos, zeneszerző műve.

A Székely Himnusz

Sokan még mai is népi, vagy legalábbis valamiféle tisztázatlan korokba visszanyűló éneknek tartják. Pedig keletkezésének története jól ismert. Azt meg plane kevesen tudják, hogy kétféle is van belőle, amiből az egyik tényleg népköltés. A ma is énekelt Székely Himnusz szerzője szerzője (Göcsi) Csanády György (Székelyudvarhely, 1895. február 23. – Budapest, 1952. május 3.) költő, újságíró, rádiórendező. A megzenésítés Mihalik Kálmán (Oravicabánya, Krassó-Szörény megye, Románia, 1896. február 21. – Szeged, 1922. szeptember 6.) orvos, zeneszerző műve.

A Székely Himnusz

Sokan még mai is népi, vagy legalábbis valamiféle tisztázatlan korokba visszanyűló éneknek tartják. Pedig keletkezésének története jól ismert. Azt meg plane kevesen tudják, hogy kétféle is van belőle, amiből az egyik tényleg népköltés. A ma is énekelt Székely Himnusz szerzője szerzője (Göcsi) Csanády György (Székelyudvarhely, 1895. február 23. – Budapest, 1952. május 3.) költő, újságíró, rádiórendező. A megzenésítés Mihalik Kálmán (Oravicabánya, Krassó-Szörény megye, Románia, 1896. február 21. – Szeged, 1922. szeptember 6.) orvos, zeneszerző műve.

A székelyudvarhelyi Református Kollégiumban érettségizett 1913-ban. A budapesti Kereskedelmi Akadémián szerzett oklevelet, de nem a szakmájából, hanem az irodalomból élt. Az I. világháborúban katonaként megsebesült. Magyarországra költözött, és 1920-21-ben ötödmagával megalakítja a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületét. Ő írta 1921-ben a Mihalik Kálmán által megzenésített későbbi Székely himnusz szövegét. 1926-tól az Új élet, 1927-től a Híd című lap szerkesztője volt.

Korabeli képeslap1928-tól, a Magyar Rádió munkatársaként rádiórendezéssel és hangjátékírással foglalkozott. Egyike volt e műfaj első magyarországi művelőinek. 1940-ben INRI című drámáját bemutatta a Nemzeti Színház. 1941-ben a Helyszíni Közvetítések Osztály vezetőjévé nevezték ki. 1943-tól 1948-ig a Magyar Rádió főrendező-helyettese volt. Soha nem volt célja, hogy egy nemzeti hinuszt irjon a Székeny himnusszal.

Budapesten, 1952. május 3-án halt meg. A Farkasréti Temetőben temették el, de később – végakarata szerint – hamvait Székelyudvarhelyen, a Református Belvárosi Temetőben, a családi sírban helyezték el.

Korabeli képeslapA Székely Himnusz tiltott, irredenta ének volt, de 1941 és 1944 között a magyar iskolákban kötelezővé teszik a tanulását, és éneklését. Csanády György nem Székely Himnusz nevet adott a műnek, hanem Székely Kantátát, de ezt megváltoztatta az önmaga által szerkesztett Új Élet című lapban, ahol közölték a pár héttel azelőtt, amikor még székely kantátának nevezte a verset. A zeneszerzője Mihalik Kálmán. Csanády György 1952. május 3-án halt meg. A Farkasréti temetőben temették el, de később- a végakarata szerint- hamvait Székelyudvarhelyen, A Református Belvárosi Temetőben, a családi sírban temették el.

Érdemes megismerni az eredeti Székely himuszt, mert ilyen is van:

Hej, én édes jó Istenem,

Oltalmazóm, segedelmem,

Vándorlásban reménységem,

Ínségemben légy kenyerem.

Vándor fecske sebes szárnyát,

Vándorlegény vándorbotját,

Vándor székely reménységét,

Jézus, áldd meg Erdély földjét.

Vándor fecske hazatalál,

Édesanyja fészkére száll,

Hazajöttünk, megáldott a

Csíksomlyói Szűz Mária.

Csanády György által szerzett Székely Himnusz eredeti szövege:

Ki tudja merre, merre visz a végzet,

Göröngyös úton, sötét éjjelen.

Segítsd még egyszer győzelemre néped,

Csaba király a csillagösvényen.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla,

Népek harcától zajló tengeren.

Fejünk az ár ezerszer elborítja,

Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt Istenem!

Később ez, sokféle újabb versszakkal egészült ki. Ezek az úgynevezett hosszú változatok:

I.	II.

Ki tudja merre, merre visz a végzet Göröngyös úton, sötét éjjelen. Segítsd még egyszer győzelemre néped, Csaba királyfi csillag ösvényen!	Ki tudja merre, merre visz a végzet Göröngyös úton sötét éjjelen Vezesd még egyszer gyozelemre néped Csaba királyfi csillag ösvényen.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla Népek harcának zajló tengerén. Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja, Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!	Maroknyi székely porlik mint a szikla Népek harcának zajló tengerén Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk.
Ameddig élünk, magyar ajkú népek, Megtörni lelkünk nem lehet soha, Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján, Legyen a sorsunk jó vagy mostoha!	Ameddig élünk magyar ajkú népek Megtörni lelkünk nem lehet soha Szülessünk bárhol, földünk bármely pontján, Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.
Maroknyi székely porlik mint a szikla Népek harcának zajló tengerén Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk	Maroknyi székely porlik mint a szikla Népek harcának zajló tengerén Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk
Keserves múltunk, évezredes balsors, Tatár, török dúlt, labanc rabigált. Jussunk e honban, magyar-székelyföldön Szabad hazában éljünk boldogan!	Keserves múltunk, évezredes balsors Tatár, török dúlt, labanc rabigált Jussunk a honban magyar székely földön Szabad hazában élni boldogan.
Maroknyi székely porlik mint a szikla Népek harcának zajló tengerén Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk	Maroknyi székely porlik mint a szikla Népek harcának zajló tengerén Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk.
Ki tudja innen merre visz a végzet Országhatáron, óceánon át. Jöjj hát királyunk itt vár a te néped, Székely nemzeted, Kárpát-bérceken.	Már másfél ezer év óta Csaba népe Sok vihart élt át, sorsa mostoha Külső ellenség jaj de gyakran tépte Nem értett egyet otthon sem soha.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla Háborgó szélben, zúgó tengeren, Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja, Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!	Maroknyi székely porlik mint a szikla Népek harcának zajló tengerén Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk.
Édes Szűz Anyánk, könyörögve kérünk, Mentsd meg e népet, vérző nemzetet, Jussunk e honban, magyar-székelyföldön Szabad hazában éljünk boldogan.	Hős szabadságát elveszté Segesvár Mádéfalvára fájón kell tekints, Földed dús kincsét népek élik s dúlják Fiaidnak sokszor még kenyérre sincs.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla, Haláligában meggyötörten él, Szemünk a korbács százszor eltalálja, Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!	Maroknyi székely porlik mint a szikla Népek harcának zajló tengerén Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk.