114 éve született a Székeny Himnusz szerzője

 A Székely Himnusz

Sokan még mai is népi, vagy legalábbis valamiféle tisztázatlan korokba visszanyűló éneknek tartják. Pedig keletkezésének története jól ismert. Azt meg plane kevesen tudják, hogy kétféle is van belőle, amiből az egyik tényleg népköltés. A ma is énekelt Székely Himnusz szerzője szerzője (Göcsi) Csanády György (Székelyudvarhely, 1895. február 23. – Budapest, 1952. május 3.) költő, újságíró, rádiórendező. A megzenésítés Mihalik Kálmán (Oravicabánya, Krassó-Szörény megye, Románia, 1896. február 21. – Szeged, 1922. szeptember 6.) orvos, zeneszerző műve.

 A Székely Himnusz

Sokan még mai is népi, vagy legalábbis valamiféle tisztázatlan korokba visszanyűló éneknek tartják. Pedig keletkezésének története jól ismert. Azt meg plane kevesen tudják, hogy kétféle is van belőle, amiből az egyik tényleg népköltés. A ma is énekelt Székely Himnusz szerzője szerzője (Göcsi) Csanády György (Székelyudvarhely, 1895. február 23. – Budapest, 1952. május 3.) költő, újságíró, rádiórendező. A megzenésítés Mihalik Kálmán (Oravicabánya, Krassó-Szörény megye, Románia, 1896. február 21. – Szeged, 1922. szeptember 6.) orvos, zeneszerző műve.

A székelyudvarhelyi Református Kollégiumban érettségizett 1913-ban. A budapesti Kereskedelmi Akadémián szerzett oklevelet, de nem a szakmájából, hanem az irodalomból élt. Az I. világháborúban katonaként megsebesült. Magyarországra költözött, és 1920-21-ben ötödmagával megalakítja a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületét. Ő írta 1921-ben a Mihalik Kálmán által megzenésített későbbi Székely himnusz szövegét. 1926-tól az Új élet, 1927-től a Híd című lap szerkesztője volt.

Korabeli képeslap1928-tól, a Magyar Rádió munkatársaként rádiórendezéssel és hangjátékírással foglalkozott. Egyike volt e műfaj első magyarországi művelőinek. 1940-ben INRI című drámáját bemutatta a Nemzeti Színház. 1941-ben a Helyszíni Közvetítések Osztály vezetőjévé nevezték ki. 1943-tól 1948-ig a Magyar Rádió főrendező-helyettese volt. Soha nem volt célja, hogy egy nemzeti hinuszt irjon a Székeny himnusszal.

Budapesten, 1952. május 3-án halt meg. A Farkasréti Temetőben temették el, de később – végakarata szerint – hamvait Székelyudvarhelyen, a Református Belvárosi Temetőben, a családi sírban helyezték el.

Korabeli képeslapA Székely Himnusz tiltott, irredenta ének volt, de 1941 és 1944 között a magyar iskolákban kötelezővé teszik a tanulását, és éneklését. Csanády György nem Székely Himnusz nevet adott a műnek, hanem Székely Kantátát, de ezt megváltoztatta az önmaga által szerkesztett Új Élet című lapban, ahol közölték a pár héttel azelőtt, amikor még székely kantátának nevezte a verset. A zeneszerzője Mihalik Kálmán. Csanády György 1952. május 3-án halt meg. A Farkasréti temetőben temették el, de később- a végakarata szerint- hamvait Székelyudvarhelyen, A Református Belvárosi Temetőben, a családi sírban temették el.

Érdemes megismerni az eredeti Székely himuszt, mert ilyen is van:

Hej, én édes jó Istenem,

Oltalmazóm, segedelmem,

Vándorlásban reménységem,

Ínségemben légy kenyerem.

Vándor fecske sebes szárnyát,

Vándorlegény vándorbotját,

Vándor székely reménységét,

Jézus, áldd meg Erdély földjét.

Vándor fecske hazatalál,

Édesanyja fészkére száll,

Hazajöttünk, megáldott a

Csíksomlyói Szűz Mária.

Csanády György által szerzett Székely Himnusz eredeti szövege:

Ki tudja merre, merre visz a végzet,

Göröngyös úton, sötét éjjelen.

Segítsd még egyszer győzelemre néped,

Csaba király a csillagösvényen.

Maroknyi székely porlik, mint a szikla,

Népek harcától zajló tengeren.

Fejünk az ár ezerszer elborítja,

Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt Istenem!

Később ez, sokféle újabb versszakkal egészült ki. Ezek az úgynevezett hosszú változatok:

Csanády György művei:

• Az évek (versek, Budapest, 1922)
• Álmok (versek, Budapest, 1926)
• Ének 1923-1930 (versek, Budapest, 1934)