120-an fagytak meg február végéig
3 perc olvasás 
Nyolcvanhatról százhúszra emelkedett a fagyhalált szenvedett emberek száma – jelentette pénteken a Magyar Szociális Fórum az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása alapján. 2009. Szeptember 1. és 2010. január 29. között 86-an fagytak meg, azóta pedig további harmincnégyen. Az MSZF szervezője megjegyezte, hogy az újabb 34 élet elvesztése lényegében egybeesik azzal az időszakkal, amelyikben a kormány 2010. április 15-ig megtiltotta a kilakoltatásokat és az otthonok elárverezését.
Nyolcvanhatról százhúszra emelkedett a fagyhalált szenvedett emberek száma – jelentette pénteken a Magyar Szociális Fórum az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása alapján. 2009. Szeptember 1. és 2010. január 29. között 86-an fagytak meg, azóta pedig további harmincnégyen. Az MSZF szervezője megjegyezte, hogy az újabb 34 élet elvesztése lényegében egybeesik azzal az időszakkal, amelyikben a kormány 2010. április 15-ig megtiltotta a kilakoltatásokat és az otthonok elárverezését.
Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum (MSZF) szervezője pénteken azzal a felhívással fordult a Magyarországon tevékenykedő bankokhoz és pénzintézetekhez, hogy vegyenek példát a 72 éves vak férfi és a Magyar Ingatlanhitel Pénzügyi Zrt. között létrejött megállapodásról, és tekintsék azt precedens értékűnek. „Nem kell az embernek vaknak lennie ahhoz, hogy emberségesen bánjanak vele" – mondta Simó Endre.
A Zrt. és Stark Ferenc közti megoldásban együtt van jelen a szolidaritás, az emberség és a felelősség eleme. Az érintett iránti társadalmi szolidaritással sikerült gyorsan leszerelni a kilakoltatási szándékot, és érvényt szerezni a kilakoltatást tiltó rendeletnek. A hitelező emberséges hozzáállásról tett tanúbizonyságot azzal, hogy nem csak semmissé nyilvánította kilakoltatási ultimátumát, hanem felajánlotta, hogy Stark Ferenc bérlőként élete végéig otthonában maradhasson, jóllehet lakásának tulajdonjogát elveszti adóssága miatt. Korrekt megoldás, hogy az új tulajdonos nem ragaszkodik a további adósságtörlesztéshez, hanem beéri azzal az értékkel, amelyet a lakás képvisel.
A Stark-ügy fókuszba állítja a hitelt felvevő felelősségét: minden hitelhez folyamodónak tudnia kell, hogy aláírásával felelősséget vállal önmagáért, családjáért, környezetéért is. A vak emberrel kapcsolatos szerencsés kimenetelű megoldás nem homályosíthatja el az egyéni felelősség követelményét. Esetek sokasága bizonyítja, hogy a felelőtlen kötelezettség vállalás, az ingatlan meggondolatlan elzálogosítása, otthonok ezreinek elvesztésével járt, pedig ezt még annak árán is el kell kerülni, ha az ember minden eddiginél jobban kénytelen összehúzni a nadrágszíjat – hangsúlyozta Simó.
Ugyanakkor az egyént nem lehet felelőssé tenni azért, hogy ha önhibáján kívül – pl. állásának elvesztése miatt – vált fizetésképtelenné. Magyarország leendő új kormányától azt várjuk, hogy – elődjével szemben – törvénybe iktassa a kilakoltatás tilalmát azoknak a családoknak és személyeknek az esetében, akik jogszerűen birtokolják egyetlen otthonukat, és önhibájukon kívül váltak fizetésképtelenné – mondta Simó.
