2014. március végén a Herendi Porcelánmanufaktúra bemutatkozott a bécsi Augarten Porcelánmúzeumban
5 perc olvasás
A kiállításon kizárólag történelmi Herendi Porcelánok, múzeumi darabok kaptak helyet, s természetesen a tárgyak többsége kapcsolódik a császári városhoz. Olyan remekművek is kiállításra kerültek az evidens dekorokon – Wales, Ferenc József készlet, Gödöllő készlet – kívül, melyeket igen ritkán láthat a nagyközönség, így péládul két dísztányér, melyek Schönbrunnt illetve Bécs látképét ábrázolják.
A kiállításon kizárólag történelmi Herendi Porcelánok, múzeumi darabok kaptak helyet, s természetesen a tárgyak többsége kapcsolódik a császári városhoz. Olyan remekművek is kiállításra kerültek az evidens dekorokon – Wales, Ferenc József készlet, Gödöllő készlet – kívül, melyeket igen ritkán láthat a nagyközönség, így péládul két dísztányér, melyek Schönbrunnt illetve Bécs látképét ábrázolják.
A bécsi megnyitót követő napon Dr. Simon Attila a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója az alábbi gondolatokat osztotta meg velem, s így Olvasóinkkal is:
Megtiszteltetés a Herendi Porcelánmanufaktúra számára hogy az Augarten Porcelánmúzeum herendi bemutatkozását követően most Herend mutatkozhat be Bécsben az Augarten nagyon szép porcelánmúzeum épületében, ami a két cég egymás iránti tiszteletét, nyitottságát és kiváló kollegiális kapcsolatát mutatja. Ami összeköti Herendet és Augartent a mostani kiállításban, az a múlt, a jelen és a jövő. A múltat az azonos ipartörténeti gyökerek testesítik meg, a jelent az azonos társadalmi felelősségvállalás és a jövőt az azonos hitvallás.
Ami az azonos ipartörténeti gyökereket illeti, az mintegy 300 éves múltra tekint vissza. Történt ugyanis 300 évvel ezelőtt, hogy egy német alkimistáról Böttgerről az a hír terjedt el, hogy aranyat tud csinálni. Böttger nem ismerte az aranykészítés titkát, de Erős Ágost szász választófejedelem (Erős Ágost létesítette a meisseni porcelángyárat) elfogta, börtönbe zárta és megparancsolta neki, hogy készítsen aranyat. Böttger a kaolin, a földpát és a kvarc házasításából arany helyett a porcelánt fedezte fel, amit azóta is fehér aranynak neveznek. Ebből a közös ipartörténeti gyökérből, felfedezésből indult el Herend és Augarten fejlődése, amelyet világkiállítási sikerek, főúri, császári, királyi megrendelések és természetesen töretlen fejlődés és siker jellemzett.
(megjegyzem, hogy az Iparművészeti Múzeum gazdag meisseni gyűjteménye 13 kőedényt őriz Böttger műhelyéből)
Ami a jelent illeti, mindkét manufaktúra egy kulturális értékteremtő közösség, mindkettőnek célja az értékek ápolása, megőrzése, átörökítése és mindkettő célul tűzte ki, hogy a ma még működő manufaktúrák kulturális eszmeiségét átörökítsék a jövő számára. Ebből kiindulva mindkettő tagja az Európai Porcelánmanufaktúrák Szövetségének, saját múzeumot működtetnek és rendszeres művészeti kiállításokat rendeznek. Mindkét manufaktúra alternatívát próbál mutatni a gyorséttermek papírtálcás világával szemben, és dacolni korunk kultúra változásának gyakran értéktelen tárgyaival.
(A luxusipari vállalatokat tömörítő francia nemzeti szövetség, a Comité Colbert tagjai közé választotta 2011-ben a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.-t, s a felvételt a legjelentősebb francia porcelángyártók kezdeményezték.)
És végül a jövő az azonos hitvallásban keresendő.
"Hogy miben hiszünk?
Hiszünk abban, hogy Herend és Augarten egyaránt kultúrateremtő közösség.
Hiszünk abban, hogy a porcelánművészeti hagyományokra épülő innovációnak van jövője. Hiszünk a termékfejlesztési kreativitásunkban és folyamatos megújulási képességünkben. Hiszünk az egyediségben, a márkák hordozta luxusban, eleganciában, kényeztetésben, Hiszünk a szakemberek porcelán iránti szeretetében, tiszteletében és generációkon átívelő tudásában.
Hiszünk a minőségben és abban, hogy a kézművesség a XXI. században is utat képes mutatni a mai generációk számára. És természetesen mindketten hiszünk abban, hogy a porcelánkészítés manufakturális kézi készítésű jellege – ami Herendet is jellemzi – az a jövőben is elfogadott és igényelt gyártási technológia marad."
Ezek azok a gondolatok, amelyek a mostani kiállításban Herendet és Augartent a múlt- jelen-jövő perspektívájában összekötötték egymással.
A kultúra és a művészetek találkozási pontot biztosítanak a partnereknek, – legyen az kereskedelmi vagy egyéb, – ezek a kapcsolatok később árbevételt vagy gyümölcsöző együttműködést is eredményeznek, és így a kulturális kapocs kereskedelmi előnyöket, hasznot tud realizálni.
A nagy érdeklődésre számot tartó tárlat egészen május 17-ig tekinthető meg a bécsi Augarten Porcelánmúzeum történelmi falai között.
Lantai József