25 éves az Erasmus
16 perc olvasás
A Tempus Közalapítvány és a Mindent az Oktatásról Hallgatóknak (MOHA) magazin az alapítvány Lónyai utcai székhelyén 2012. november 21-én bemutatta a MOHA magazin különszámát, benne a 25 éves Erasmus program történetével.
A Tempus Közalapítvány és a Mindent az Oktatásról Hallgatóknak (MOHA) magazin az alapítvány Lónyai utcai székhelyén 2012. november 21-én bemutatta a MOHA magazin különszámát, benne a 25 éves Erasmus program történetével.
A megjelenés alkalmával tartott tájékoztatón megjelent: Lebhardt Olivér főszerkesztö, MOHA magazin Bokodi Szabolcs, Erasmus programkoordinátor, Tempus Közalapítvány Dán-Csata Judit intézményi Erasmus koordinátor, Budapesti Corvinus Egyetem Bujdosó Attila a Kitchen Budapest kutatója, egykori Erasmus ösztöndíjas
A rendezvény házigazdája Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója, bevezetőjében rámutatott, az idén 25 éves Erasmus az Európai Bizottság legismertebb és legsikeresebb ösztöndíjprogramja, amelynek koordinálását Magyarországon a Tempus Közalapítvány végzi. A program jelentős hatást gyakorol a felsőoktatás egészére,
és gazdasági szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír. Egy európai program szakasz most közeledik a lezáráshoz, s az Európai Bizottság vonatkozó program-koordinátorra úgy gondolta, hogy azt a folytatást, amely nem csak az Erasmusról, felsőoktatásról, hanem a közoktatásról, szakképzésről, felnőttoktatásról is szól, amely az egész élet-, és pályaívet átöleli, nevezzék el az Erasmusról, Erasmus mindenkinek címmel. Ez jelzi, hogy olyan értéket, olyan kapacitást látnak benne, ami egyértelműen az Erasmus program erényeit, sikerét minősíti.
A program ebben az évben ért 25. évéhez, a MOHA magazin Erasmus 25 Ösztöndíj Guide címmel a témának szentelt különszámot adott ki. A kiadvány a Tempus Közalapítvány támogatásával valósult meg, s személyes történetekkel, ösztöndíj-rangsorokkal és gyakorlati tanácsokkal segíti a jelenlegi hallgatókat a következő 25 év sikeres megalapozásához. Erős érvekkel áll ki a program mellett, s a számokon túl, egy-egy életúton keresztül is szemlélteti hasznosságát, azt, amit szemléletben, nyelvtudásban, világlátásban, kapcsolati elemekben a program tud nyújtani. Az elmúlt nyár során hozott kormánydöntés alapján a közelmúltban a Balassi Intézetnél két TAMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Programja) projektet is sikerült indítani, melyek révén nem Erasmus, hanem TAMOP forrásból még több magyarországi hallgató utazhat külföldi foglalkozásra.
http://ec.europa.eu/education/lifelong-learning-policy/doc/nationalreport08/hu07_hu.pdf
Bokodi Szabolcs, a Tempus Közalapítvány koordinátora a magyar közoktatás és a Tempus Közalapítvány elmúlt tanévben felmutatott eredményeiről szólt. Az Erasmusra vonatkozó, frissen közzétett statisztikai eredmények szerint, Magyarországon az elmúlt 2011/2012-es tanévben ismét rekord született, 4.353 hallgató utazott ki, ami 4,5%-al több, mint az előző tanévben. Mind tanulmányi céllal, mind pedig külföldi szakmai gyakorlatszerzés céljából többen kapcsolódtak be, mint korábban.
Az Erasmus program hálózatként működik, több mint 30 ország vesz részt benne, s több ezer felsőoktatási intézmény kapcsolódik hozzá Európában. Magyarországon gyakorlatilag az összes felsőoktatási intézmény részese a programnak. A program keretében a résztvevő egyetemek megállapodásokat kötnek egymással hallgatói és oktatói cserére, az előző tanévben 6.398 kétoldalú kapcsolattal rendelkezett a résztvevő 50 magyarországi egyetem. Ez mutatja, hogy az Erasmus program Magyarországon megfelelően be van ágyazva, jó együttműködést épített ki minden résztvevő országgal. A program népszerűsége kiemelkedő, s külön említést érdemel, hogy a magyarországi partnerek arra is erőfeszítéseket tesznek, hogy minél több hallgató érkezzen hozzánk. A kiutazók és beutazók száma közelít egymáshoz. Egy magyar hallgató átlagosan 5 hónapot tölt kinn külföldön, szakmai gyakorlat esetében ez 4 hónap. Országos átlagban egy magyar Erasmus hallgató kb. havi 380 euró támogatásban részesül, szakmai gyakorlat esetében némileg magasabb a támogatás összege, az összegek intézményenként nagy eltérést mutathatnak. Az Európai Unió az utóbbi években egyre nagyobb támogatást tudott biztosítani, növelve így a kiutazók ösztöndíját.
A 380 euró nem jelenti a vonatkozó költségek teljes lefedését a hallgató számára, ez többnyire a szállásra legendő, természetesen országtól és várostól függően. A hallgató családi, vagy egyéb forrásainak bevonására is szükség van, bár a fajlagos támogatás évről évre javuló tendenciát mutat. Az Erasmus program okán, már jó néhány éve törvényes lehetőség van rá, hogy a Diákhitelt egy összegben fel lehessen venni. Ez a megoldás ma is rendelkezésre áll. Ezen felül, majdnem minden intézményben vannak korlátozott mértékű lehetőségek. Sok intézmény tud alapítványán keresztül, vagy saját forrásából az utazáshoz költségtérítést, vagy egyéb, néhány tízezer forintos hozzájárulást nyújtani.
Lényeges tudnivaló a kiutazást tervező hallgatók számára: gondolkodjanak előre! Két évvel az utazás előtt érdemes már rákészülni, takarékoskodni, pénzt összeszedni, de a család támogatása nélkül sajnos nem nagyon megy a dolog.
Empirikus kutatások rámutatnak, az Erasmus program ugyan támaszt anyagi nehézségeket, de nem a gazdag szülők programja. Kifejezetten olyan családok preferálják, ahol nagyon erős a kulturális háttér, magas a szülők képzettsége, s erős a motiváció. Ezek nem feltétlenül a legjobb módú családok, hiszen ők Erasmus nélkül is kiküldhetik a hallgatót. Az Erasmusban tevékenykedő szervezők számára kihívást jelent, hogy az ettől eltérő indíttatású családokból is kikerüljenek résztvevők.
A hazai támogatások is igénybe vehetők a mobilitás időszaka alatt is. Fontos tudnivaló, hogy az Erasmus tandíjmentes, tehát a kinti oktatásban teljes mértékben ingyenesen vehetnek részt a hallgatók, s ugyanazon kedvezmények járnak számukra, mint a fogadó országban lévő intézmény honosainak. Az egyes fogadó országokban nagyon jól szervezett diákmunka lehetőségekkel is lehet találkozni, ezzel lehet kiegészíteni az ösztöndíjat. Norvégiába készülve pl., komolyabb befektetéssel kell számolni, Németországban viszont, egy olcsóbb városban nagyon jó szinten ki lehet jönni a pénzből. A tudatos tervezéshez tartozik, hogy ne akarjon valaki Párizsba menni, mert kétszeres költségekkel kell számolnia egy francia vidéki kisvároshoz képest.
A hallgató saját leleményességén is sok múlik, van, aki a helyi önkormányzathoz fordul pl. a külföldi tanulmányai támogatásáért, sikerrel. Az egyetemi diákköri bizottságok is adhatnak kisebb támogatást szociális alapon. A Tempus közalapítvány is tud plusz forrást biztosítani a tartós betegséggel, s a fogyatékkal élők számára. A kiküldés helyén a helyi egyetem segíthet olcsó diákszállást találni. A kinti tartózkodás költségeinek kalkulációját ahhoz a költségkerethez kell viszonyítani, amennyit az egyetemista itthon is elkölt napi élete során, pl. havi 25 ezer Ft-ot.
A kimutatások szerint, a szakmai gyakorlatra utazók 60-70%-a maga keres szakmai helyet magának, a többség véleménye nem jelent nehézséget foglalkoztató találni. Sokan a jelentkezők közül már idehaza is eltöltöttek időt szakmai gyakorlaton, van már kiindulási ismeretük, hogyan kell megközelíteni egy vállalatot. Maguk az egyetemek a külföldi szakmai helyek fellelésében kevésbé tudnak segíteni, az Erasmus kapcsolattartó helyekhez viszont nem kevés külföldi igény érkezik hallgatók foglalkoztatására, erre is lehet építeni.
Kevéssé ismert, hogy hazai vállalatok, vállalkozások, közepes-, vagy kis cégek, költségvetési szervek, minden szervezet fogadhat külföldi hallgatókat szakmai gyakorlatra. Foglalkoztatásuk egy projektmunkára, piackutatásra hallatlan előnyt, hozzáadott értéket jelenthet.
Gyakorlati megoldásként előnyös, ha a szakmai kiutazó először hagyományos álláskeresőként találja meg külföldi
foglalkoztatóját, pl. a kinti egyetemek karrier híroldaláról kiindulva, ahol gyakornokokat keresnek. Járható út az is, ha kinézünk egy szimpatikus intézményt magunknak és megkeressük. Hagyományos munkahelyi felvételi is jó megoldás, sikeres interjú után, az alkalmazás igazolásával lehet az Erasmus irodában támogatást kérni.
A fogadó cégek egyre inkább rájönnek, mennyire megéri nekik ez a megoldás; a hallgató hozzáadott értéket nyújt szakmai gyakorlata során, pl. nyelvi szempontból, az újfajta nyelvi kommunikáció bevezetésével, azaz, idegen nyelv használatára bírja a kollégákat, de foglakoztatása szakmailag is hozhat pluszt. A hallgató számára akár stabil állás-ajánlatot is eredményezhet a szakmailag bevált kapcsolat.
A hazai Erasmus maga is megkereste a magyar kereskedelmi kamarákat, hogy a fenti lehetőségekről tagjaikat informálják, ill. nagyobb eseményeken, kiállításokon keresi a vonatkozó kapcsolatot vállalatokkal.
Európai Uniós döntés; 2020-ra a diplomát szerzők 20%-a rendelkezzen Erasmus típusú, legalább 3 hónapos külföldi mobilitási tapasztalattal, akár szakmai gyakorlaton, akár tanulmányi időszakban. Magyarországon most 6,5-7%-nál tartunk, a hazai egyéb ösztöndíj lehetőségekkel együtt ez az érték kb. 8%. Várhatóan 2014-től nőni fog az Erasmus program finanszírozása, kezelhető lehet a 2020-as cél elérése.
Az Erasmus program elsősorban a hallgatói mobilitásról ismert, de tudnivaló, hogy oktatók számára is elérhető, a legnagyobb, oktatói mobilitást szolgáló programként Európában. Több, mint ezer oktató utazik ki évente, ugyanilyen számban utaznak be hozzánk, ami kedvező statisztikát jelent.
A program harmadik elemét a személyzeti mobilitás jelenti. Néhány éve már nemcsak hallgatók és professzorok, de adminisztratív munkakörben dolgozók is kutazhatnak külföldi tapasztalatok gyűjtésére, konferenciára, munkakörrel összefüggő készség és képesség bővítése céljából. Évente 400 körül van az ilyen munkatársak száma.
A legnagyobb ösztöndíjat, 2.255 eurót egy pécsi (speciális betegséggel küzdő) hallgató kapta, 9 hónap angliai tartózkodásra, a legtöbb kreditet, 10 hónap alatt 90-et pedig egy székesfehérvári hallgató szerezte, ami kiemelkedő teljesítmény. Egy vidéki főiskoláról utazott ki a legidősebb Erasmus hallgató, egy informatikus könyvtáros hölgy, ő 1952-ben született, s négy és fél hónapot töltött Angliában. (Az Erasmus történetében legidősebb, 72 éves hallgató Angliából származott.)
A Tempus Közalapítvány és a program kiemelt figyelmet fordít arra, hogy minden jogosult igénylő számára biztosítsa a részvételt, külön támogatást biztosítanak számukra, négyezernél több hallgató közül több mint 32 kapott speciális helyzete, vagy betegsége miatt külön támogatást. A legtöbb, 40 oktatói napot a Corvinus Egyetem egyik oktatója töltötte külföldön, Csehországban.
Az Erasmus program hatékonyságát tekintve, az Európai Bizottság már több alkalommal megbízást adott európai kutatóintézeteknek az Erasmus program intézményekre gyakorolt hatásának felmérésére, úgy hat-e a program miként azt működtetői és megálmodói elképzelték. Az első nagy, átfogó tanulmány 2006 táján jött létre, s világosan kimutatta, az Erasmus az indulásától eltelt időszakban nagyon komoly hatást fejt ki a felsőoktatásban, s komoly eredményeket tud felmutatni. Az Erasmus-hoz köthető pl. a hallgatói szolgáltatói rendszerek létrehozása az intézményekben, az idegen nyelvű tanulmányi ügyintézés, idegen nyelvű honlapok, pályázói nyilvántartási adminisztrációs rendszerek modernizációja, a többnyelvű külföldi közeg befogadása, oktatás-szervezés, kredit-képzés, idegen-nyelvű órák megszervezése. Mindezen rendszer-szintű hatások fokozatosan áthatják az intézményeket.
Nálunk is jól látható a különbség a '98-as és a mai felsőoktatás között, nagy fejlődésen mentek keresztül az egyetemek. Az Erasmusnak köszönhetően, a magyar felsőoktatás az egyetlen olyan rendszer az országban, amely több mint tíz éve hozzá van szokva a nagyon szigorúan szabályozott, jól működő, átlátható pályázati rendszer működtetéséhez. '98-ban, még az EU csatlakozást megelőzően, a magyar felsőoktatási intézményeknek hozzá kellett igazodniuk az Erasmus program elvárásaihoz. Kialakultak a pályázói rutinok, az oktatók hozzászoktak, hogy idegen nyelven kell felkészülniük, konzultálniuk hallgatókkal, s ahhoz, hogy fel kell készülniük egy külföldi egyetemen tartott előadásra, ott órákat kell tartaniuk. Mindezen momentumok a hallgatói mobilitás mellett jelentkeznek. A bolognai folyamat sem indult volna el az Erasmus nélkül, a hallgatói mobilitás generálta, hogy a hallgatói diplomák, kurzusok úgy alakuljanak, ami igazodást jelent ehhez a változáshoz. Számos olyan európai, rendszerszintű folyamat van, európai szakmapolitikai szinten is, ahol az Erasmus támogatást fejt ki, bár ezek nem közismertek. Magyarországon, kifejezetten az országra vonatkozó felmérés még nem készült, bár az Erasmus iroda követi az eredményeket és folyamatosan elemzi. A megfigyeléseket igyekeznek az intézmények felé visszacsatolni.
Lebhardt Olivér, a MOHA magazin főszerkesztője ismertette az Erasmus jubileumára publikált kiadványukat.
A hallgató-központú Erasmus 25 Ösztöndíj Guide megszületését motiválta, hogy az osztott képzésben, az egyre nemzetközibb európai felsőoktatásban egyre bonyolultabbá válik az egyetemi lét. A hallgatók egyéni képzési programot állíthatnak össze, az Erasmus adja a ehhez z egyik lehetőséget, a vele való élés azonban nem mindig evidens. A felmerülő kérdésekre kívántak a kiadvány összeállítói választ adni; hogyan lehet az Erasmust minél hatékonyabban beépíteni a karrierbe, milyen beállítottsággal érdemes ezt elkezdeni, hogyan lehet eligazodni az európai felsőoktatásban.
A kiadvány hallgató-központú megközelítésére példa a Top Erasmus egyetemi rangsor megjelenítése, feltüntetve az Erasmus program legsikeresebb országait, s jelezve, az adott intézményből milyen eséllyel juthat külföldre az ösztöndíjas. Ebben a rangsorban a Corvinus Egyetem végzett az élen, ide érkezik a legtöbb külföldi (a 2010/2011-es tanévben 417), s innen indul a legtöbb magyar hallgató.
Az Erasmus önmagában nem garantálja a hazai vagy nemzetközi sikert, de az egyik legjobban szervezett lehetőség annak megalapozására. A kiadványban szerepel, hogy Somlai-Fischer Szabolcsnak, a Prezi.com alapítójának, az Ív & Candie fotós-párosnak és Bujdosó Attilának, a Kitchen Budapest kutatójának szakmai életútja is az Erasmus alatt formálódott és vált sikertörténetté.
Bujdosó Attila szerint az Erasmus legfontosabb hozadéka, hogy nyitottabbá teszi és szélesíti az ember látókörét. Szakmailag tekintve, a frissesség, az új tudás nagyot lendíthet bárki karrierjén, hiszen a hazahozott tudást át lehet adni, vagy be lehet építeni az itthoni munkába. A szerkesztőség újságírói maguk is egyetemisták, mindannyian voltak erazmuszosok, s mindannyiukra nagy hatást tett a program. Véleményük szerint; az Erasmus egyik legnagyobb vívmánya, hogy az európai identitást demokratizálta, mindenki számára elérhetővé tette az Európában való tanulást, s azt, hogy megérezze, milyen európainak lenni.
Dán-Csata Judit, a Budapesti Corvinus Egyetem intézményi Erasmus koordinátora egyetemi nézőpontból szólt a programról. A Corvinus egyetem kiemelkedő képviselője a hazai Erasmus programnak, a programban annak kezdetétől részt vesz, az élvonalban. Az intézménynek Európa különböző országaiban összesen 285 Erasmus partner-intézménye van. A Budapesti Corvinus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola vezeti azt az Erasmus 25 Ösztöndíj Guide-ban bemutatott Top Erasmus egyetemi rangsort, amit az Erasmus lehetőségek alapján állítottak fel, nemcsak a kiutazó diákok számát, hanem a külföldről érkező Erasmus diákok arányát is figyelembe véve.
A Corvinus 2005-ben elnyerte az Európai Minőségi Díjat, 2009-ben a Nemzetközi Együttműködés a Kultúráért nívódíjat nyerte a program-menedzselése és a program megvalósítása kapcsán. 2011-ben és 2012-ben a Corvinus került az alternatív egyetemi rangsor élére. Erasmus költségvetés tekintetében országosan az első ill. második helyen áll.
Kiutazó hallgatók számában a második, beérkezők viszonylatában egyértelműen első, egyedülálló módon ezek száma meghaladja a kiküldöttekét. A kiutazóknál a leglátogatottabb célországok rangsora a 29 közül; Németország, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Spanyolország. Az Erasmus szakmai gyakorlat iránt is hatalmas az érdeklődés, a kiutazók száma egyre nő, itt a célország választásban nagyobb szóródás mutatkozik, attól függően, hogy a hallgatók maguk hol találnak fogadó intézményt. A kereséshez az egyetemtől is kaphatnak bizonyos segítséget, a korábbi Erasmus hallgatókat fogadó helyek, cégek listájával, stb., de ebben a vonatkozásban a hallgatók eléggé magukra vannak utalva. Itt is fenti országok kerülnek elsősorban számításba. Az egyetemnek a legtöbb szerződéses viszonyban álló Erasmus partnerintézménye Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Törökországban, Hollandiában, Lengyelországban, Görögországban van. A kiutazó hallgatók Erasmus ösztöndíja megfelel az országos átlagnak.
A Corvinus Egyetem rangsorban elfoglalt helye köszönhető az oktatás minőségének, a nagyszámú (több száz) idegen-nyelvű (angol, német, francia) kurzusnak, a kidolgozott kettős-, és közös diplomáknak, s annak, hogy az egyetem elit hálózatok tagja. A rangsort kedvezően befolyásolják a nemzetközi akkreditációk, a rankingek kedvező besorolása (pl. Financial Times). Ide tartozik a minőség az adminisztrációban, a csapatmunka, az egyetemi nemzetközi Erasmus iroda felfejlődése, sőt a hallgatói szervezetek részvétele. Nyolc év óta saját fejlesztésű online pályáztatási és adatbázis-kezelő programot használnak. A szolgáltatások támogatása nem csak a kimenő forgalmat segíti, de a bejövő hallgatókat és a beérkező oktatókat is támogatja. Építve az ISZM Corvinus segítségére, az egyetemi Erasmus programokat szervez a bejövő diákoknak, így a Tandem programban a hazai Corvinusos diákok segítik őket az első hetekben a szálláskeresésben, a hatósági regisztrálásokban. Elérhető az egyetemen a magyar nyelv-, és kultúra kurzusa, az oktatók számára nagyon kellemes Wellcome Center hoztak létre, igénybe vehetik a könyvtárt és egyéb szolgáltatásokat is. Új kezdeményezés a kiutazóknak tartott tréning. Általános cél a hallgatók mobilitásra nevelése, a mozgékonyság előnyeinek felhasználása.
Bujdosó Attila a Kitchen Budapest kutatója, egykori Erasmus ösztöndíjas, saját tapasztalatairól adott beszámolót.
Az Erasmust a karrier szempontok mellett az emberi fejlődés, kiteljesedés szempontjából is fontosnak ítélte.
A programban résztvevő emberek nagyon sokat tanulnak magukról, saját országukról, nemzetükről a teljesen más, nemzetközi környezetben való megmártózás révén. Kulturálisan eltérő hátterű emberekkel kell szót érteni, boldogulni kell velük a mindennapokban, az együttes szórakozáskor a költségeket meg kell osztani, az elfoglaltságokat meg kell szervezni, stb. Az Erasmus program, a találkozásban megismert emberek az egyik kulcsa annak, hogy Európában ne legyen háború. Az Erasmus program elsődleges hozamát az emberi értékek megismerése jelenti. Szakmai szempontból tekintve; friss, másfajta tudással gazdagodnak a résztvevők (mint egykor a valcoló mesterlegények). A munkaerő-piaci mobilitásban az Erasmus segítséget jelent, jól szervezett folyamatok révén a hallgató kijuthat külföldre, tudatosan építheti karrierjét, ami így nem a diploma megszerzésével, hanem nyelvi, kulturális, szakmai ismeretek bővítésével, már korábban elkezdődik. A lehetőségek sorában az Erasmus rangos, jól szervezett programot jelent.
Harmat Lajos
