3 az 1-ben és most beszélgetések, jubiláló filmest és restaurált műtárgyak az ajánlatom
8 perc olvasás
Az Európa Pont 2 vendége Bródy és Brody, míg a Műcsarnokban az ötvenedik vetítéssel ünnepel a filmes program, és végül a Néprajzi Múzeum Napján az új gyűjteményi kiállítás.
Az Európa Pont 2 vendége Bródy és Brody, míg a Műcsarnokban az ötvenedik vetítéssel ünnepel a filmes program, és végül a Néprajzi Múzeum Napján az új gyűjteményi kiállítás.
Alexander Brody és Bródy János az Európa Pont vendége.
Két különleges vendége is lesz az Európa Pontnak február utolsó napjaiban. Kedden a világhírű reklámszakember, Alexander Brody, szerdán pedig az egyik legismertebb, legkedveltebb hazai zenész-énekes, Bródy János teszi tiszteletét a Millenárison található kulturális központban.
Február 28-án a nagy magyar novellista, drámaíró és publicista, Bródy Sándor unokája, Alexander Brody lesz az Európa Szalon sorozat vendége. A harmincas években született, többkötetes írót, könyvkiadót és szerkesztőt Nagy József újságíró kérdezi többek között arról, mivel tölti napjait, mit jelentenek számára ma, Magyarországon a külföldön, főleg Amerikában töltött évtizedek, illetve hogyan lett a világ legnagyobb reklámcége, a Young & Rubicam International és a Reklám Világszövetség elnöke.
Bródy Jánost másnap, február 29-én látja vendégül az Európa Pont. A „hatvanas évek" sztárja, a hazai könnyűzene egyik legnagyobb alakja Alexander Brodyhoz hasonlóan a kortalanság megtestesítője. A beszélgetés után néhány dalt is előad a neves zenész, így garantáltan feledhetetlen lesz február plusz egy napjának estéje.
Minden program ingyenes! A helyfoglalás az érkezés sorrendjében lehetséges, érdemes időben érkezni.
Millenáris – Európa Pont
2012. Február 28. – 18:00 Európa Szalon Alexander Brodyval
2012. Február 29. – 20:00 Bródy János beszélgetés, zenei blokkal.
http://ec.europa.eu/magyarorszag/eps/index_hu.htm
Ötvenedik vetítéséhez érkezett a Műcsarnok filmes programsorozata.
Tavaly szeptemberben Dér András filmrendező szerkesztésében – a Bizottság-kiállítás kísérőrendezvényeként – indult útjára a Műcsarnok új filmes vetítéssorozata, melynek azóta Cieklinski Sándor filmesztéta a házigazdája. Ennek keretében a Műcsarnok és – az idei évtől – a Mélycsarnok, illetve az Ernst Múzeum kiállításaihoz is rendszeresen kapcsolódnak filmvetítések, melyek értelmeznek, kiegészítenek, kontextusba helyeznek egy adott tárlatot. Olyan neves alkotók filmjeit tekinthette meg a közönség, mint például Bódy Gábor, Luis Buñuel, Roman Polanski, Tarr Béla, Sam Peckinpah vagy Piotr Szulkin. A vetítéseket követően többnyire filmesztéták, filmtörténészek, filmrendezők beszélnek az alkotásról és osztják meg gondolataikat az érdeklődőkkel. A sorozat vendége volt többek között Gelencsér Gábor, Kovács András Bálint, Mátyás Péter filmesztéták, Xantus János, Müller Péter Sziámi, Janisch Attila, Szabó Ildikó filmrendezők, Rényi András művészettörténész és Sári László tibetológus.
Szerdán a sorozat immár az 50. alkalomhoz ér! Jacques Tati kilenc évig készült, 1967-ben bemutatott Playtime című filmjét Báron György filmtörténész, filmesztéta mutatja be, aki állítja, hogy „nincs a Tati-filmeknél hatásosabb gyógyszer mélabú ellen". Szerinte ez a film „minden idők legkeserűbb komédiája", ahol olyan mély fájdalommal érint bennünket egy világ letűnésének tragikuma, „hogy a hasunkat fogjuk a röhögéstől".
2012. február 29., szerda 19 óra
Műcsarnok előadóterem
Playtime (R: Jacques Tati, 1967, 115 perc)
A filmet bemutatja: Báron György
Belépő: 800 Ft
Új szerzemények, restaurált műtárgyak – A Néprajzi Múzeum új időszaki kiállítása
2012. március 5. – 2012. augusztus 26.
Hagyományosan a Néprajzi Múzeum Napján, 2012. március 5-én nyílik az előző év jelentősebb gyűjteményi gyarapodásait bemutató időszaki kiállítás. A Néprajzi Múzeum gyűjteménye 2011-ben összesen 523 tárggyal és több száz fotóval gazdagodott, ebből ad ízelítőt a kiállítás, amely idén két különleges restaurált betlehem bemutatásával is kibővül. A bemutatott új szerzemények időben és földrajzi szempontból is változatos képet nyújtanak. A látogatók régi és új, hagyományos és modern, hazai, európai és Európán kívüli tárgyak sokszor kalandos útját követhetik, immár a múzeumba került műtárgy nézőpontjából.
A Regionális gyűjtemény többek között a Finnugor kongresszusra érkező résztvevők tárgyaival, mari viseleti darabokkal, egy teljes bolgár népviselettel, két pamíri székkel, Fuszek Frigyes gyűjtéséből származó afrikai textilekkel gyarapodott. A Háztartás gyűjteménybe Lakatos Tibor Gyula gyűjteményéből korondi kerámiák, valamint egy gömöri korsó, Dunakesziről pedig bútorok kerültek. Tovább folytatódott a körhintás kollekció darabjainak begyűjtése is. A Textil gyűjteménybe többek között mai falvédők, egy csíkszentkirályi nejlon csíkokból szőtt szőnyeg, egy különleges történetű matyó terítő, egy svéd kislány magyar ruhája és egy cifraszűr került be. Az Etnológiai Adattár Kása Béla mintegy 200 fotójával, egy mintarajzgyűjteménnyel és mintakendőkkel lett gazdagabb.
Néhány kiemelt példa a kiállítás változatos anyagából:
Matyó terítő
Helen Lamb közvetítőkön keresztül jutatta el a Néprajzi Múzeumba a nagynénje, Miss Hilda Fowlds csomagjából származó matyó terítőt. Miss Fowlds egyik halálos áldozata volt a Matuska Szilveszter által 1931. szeptember 13-án Biatorbágyon elkövetett merényletnek. Csomagját, ékszereit az angol nagykövetség jutatta el hozzátartozóinak. A csomagban két matyó terítő is volt. Hilda Fowlds több alkalommal járt Magyarországon, elsősorban népzenét gyűjtött. Angol archívumok is őriznek leveleket és fotókat az egykori tanárnőtől.
Pittmann Zsófi falvédője
A kis méretű falvédő valójában mobiltelefontartó, pontosabban egy feliratos falvédő zsebbel. A zseb mellett ET alakja hímezve látható. A tárgyban Pittmann Zsófi grafikus a mai, populáris kultúra és az 1970-1980-as években fiatalságát töltő generáció alapélményeit dolgozta össze. A szöveges falvédők igen jellegzetes vonalat képviselnek az alkotó művészeti tevékenységében, aki az 1920-50-es évek hagyományos tárgyait alkalmazza előképként, miközben a mai populáris kultúra egyes elemeit választja ki falvédői témájának. Műveiben a műfaj magyarországi alaptematikáját követi, így politikai reflexió (EU csatlakozás) éppúgy megjelenik munkái között, mint a mai slágerek alkotói, slágeridézetekkel együtt (Zorán, Zámbó Jimmy, Deák Bill Gyula, Európa Kiadó). Munkáinak egy másik része provokatívan ötvözi a hagyományos képi világot reklámszövegekkel, a "magyar valóság" egyes jelenségeinek ábrázolásával.
Afrikai takaró
Fuszek Rudolf (1882-1941) trópusi betegségekre specializálódott, a 20. század első felében Afrika-szerte híres orvos közel harminc évig élt Libériában. Amellett, hogy az ország első orvosaként, majd egészségügyi minisztereként a közegészségügy megalapozásán és kidolgozásán fáradozott, több száz darabos néprajzi gyűjteményt is létrehozott, amelyet a Néprajzi Múzeumnak ajándékozott. Unokái, Fuszek Csilla és dr. Fuszek Péter 2011-ben nagyapjuk hagyatékából további 14 darabbal gazdagították a Néprajzi Múzeumban őrzött Afrika-gyűjteményt, többek között különleges, szalagszövőszéken szőtt csíkokból összevarrt kockás, csíkos és hímzett takarókkal.
Hanti retikül
A Néprajzi Múzeum 2011. évi új szerzeményei között található egy érdekes női „retikül", amit egy Urál környéki rénszarvastartó családban élő hanti asszony készített magának, ünnepi táska gyanánt. A kis táska érdekessége, hogy akárcsak a régi kézimunkák, rénszarvasprémből készült, rénszarvasín cérnával varrta készítője és ugyanaz a róka-csűd nevű minta díszíti, mint 19. századi elődeit. A táska 1996-ban készült és múzeumba kerülése előtt akkor viselte a hanti asszony, amikor bement a városba és hanti identitását hangsúlyozta vele. A táska jól példázza, hogy a régi hagyományok milyen új tárgyakon élnek tovább egy Szibériai kis nép körében.
Dévai betlehem
Erősen porszennyezett, egér- és rovarrágott állapotból sikerült restaurálni és konzerválni a Néprajzi Múzeum Szokás gyűjteményébe tartozó Dévai betlehemet. A favázas, különleges papírdíszítéssel ellátott tárgy 1904-ben került a gyűjteménybe, helyreállítását az NKA támogatása biztosította. A restaurálási folyamat során több rétegben kerültek elő a betlehem falán egymásra ragasztott különféle díszítő papírok és szentképek, szükséges volt a papírtöredékek digitális rekonstrukciója és kiegészítése, valamint a szétszáradt faszerkezet kipótlása is. UV fény segítségével sikerült a betlehemen látható képen Szent Ursula alakját azonosítani. A helyreállított tárgy különleges dús díszítését a papírlánc és az a szokatlan képecske adja, amelyen négy Jézuska látható tükörszimmetrikus elhelyezésben. A kiállításon az újra eredeti szépségében látható műtárgy mellett a restaurálás izgalmas folyamatába képeken és leíráson keresztül lehet betekinteni.
Lantai József
