10 éves az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés
8 perc olvasásTíz év alatt több mint 2,7 milliárd forint gazdasági érték létrehozásában működött közre az italos kartondobozok szelektív gyűjtése révén az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ).
Tíz év alatt több mint 2,7 milliárd forint gazdasági érték létrehozásában működött közre az italos kartondobozok szelektív gyűjtése révén az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ).
Az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés a működésének tízedik születésnapja alkalmából, tájékoztatót és születésnapi ünneplést tartott június végén. Baka Éva az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) ügyvezető igazgatója az Értékteremtés szelektív hulladékgyűjtéssel témakört mutatta be, majd Vámosi Oszkár, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) ügyvezető igazgatója az IKSZ szerepét ismertette az országos szelektív hulladékgyűjtési célkitűzések teljesítésében.
A Brüsszelből érkezett Katarina Molin, a Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért, Alliance for Beverage Cartons and the Environment (ACE) igazgatója
„Az italos karton újrahasznosításának eredményei és jövőbeni kilátásai Európában" c. prezentációját mutatta be.
A tájékoztatások után újságírói elismeréseket adott át az IKSZ.
„Zöld szemüveg" – szemléletformálással a fenntarthatóságért. Az IKSZ, Zöld szemüveg díjjal jutalmazott 10, a környezetvédelemmel rendszeresen foglalkozó és publikáló újságírót.
Az idén tíz éves szervezet azért jött létre, hogy segítse az italos kartondobozok szelektív gyűjtésének és hasznosítási arányának növelését. Napjainkra az Egyesülés munkájának is köszönhetően az egy év alatt hulladékká váló, mintegy 400 millió darab tejes és gyümölcsleves doboz 22%-át gyűjtjük szelektíven, ami a 2004-es 2%-os visszagyűjtés 11-szerese. Az IKSZ 50%-os szelektív visszagyűjtési arányt kíván elérni 2020-ra, mely évente 1,2 milliárd forint megtakarítást eredményezne az országnak jelenlegi árakon.
Tíz év alatt 3,5 milliárd darab, azaz 100 ezer tonna italos kartondobozt használtunk fel Magyarországon. Ebből 480 millió darabot, 14 ezer tonnát gyűjtöttünk vissza szelektíven. Mai árakon számolva ezzel a mennyiséggel az elmúlt évtizedben 82 millió forintnyi hulladéklerakási díjat takarítottunk meg, a kommunális szolgáltatók pedig 828 millió forintnyi támogatást igényelhettek a gyártók által befizetett termékdíjból. A visszagyűjtött italos kartondobozokat papírgyárak hasznosították, melyek az értékes másodnyersanyagért 160 millió forintot fizettek a hazai közszolgáltató cégeknek. Az újrapapír gyártása mintegy 90 ezer, 1,7 milliárd forint értékű felnőtt fa kivágását tette szükségtelenné. Az italos kartondobozok környezettudatos gyűjtése és újrahasznosítása az elmúlt tíz évben megközelítőleg 2,7 milliárd forintnyi gazdasági értéket teremtett.
„Az IKSZ alapításakor, 2004-ben még csak gyerekcipőben járt Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés. Akkoriban az italos kartondobozok 2%-át, azaz 100-ból mindössze 2 dobozt gyűjtöttünk szelektíven, azóta azonban jelentősen nőtt ez az arány, és ma már meghaladja a 22%-ot. Ugyan ez még elmarad az EU-s átlagtól, de fontos hangsúlyozni, hogy a fejlettebb nyugati országok nálunk 10-15 évvel korábban kezdték a szelektív hulladékgyűjtést, ott már felnőtt az a generáció, amelyet gyermekkorától kezdve környezettudatosságra neveltek" – mondta Baka Éva, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) ügyvezető igazgatója.
Az Egyesülés a június végén tartott sajtótájékoztatója keretében foglalta össze eddigi eredményeit, egyszersmind beszélt a jövő feladatairól is. A szervezet többek között vizsgálja annak a lehetőségét, hogy miképpen lehetne országos szinten egységesíteni az italos karton szelektív gyűjtését, valamint hogyan lehetne ezt a csomagolási hulladékot itthon újrahasznosítani.
„Magyarországon ma már 9,1 millió ember számára elérhető a szelektív hulladékgyűjtés, ezen belül 6 millió fő számára az italos kartondobozok szelektív gyűjtése is lehetséges. Egy család átlagosan 100-125 dobozt használ el egy évben, ebből ma 27 darabot hasznosítanak újra. Ha sikerülne 2020-ra a magunk által kitűzött célt, az 50%-os hasznosítást elérni, akkor ez már az első évben 1,2 milliárd forint megtakarítást eredményezhetne" – emelte ki Baka Éva.
Az IKSZ 2004-es megalakulása óta hirdeti, hogy az átlagosan 75%-ban papírból készülő tejes és gyümölcsleves dobozok szelektíven gyűjthetők, a bennük lévő értékes papír pedig újrahasznosítható. Ennek köszönhetően az elmúlt tíz év során 14 ezer tonna italos kartonból mintegy 10.400 tonna újrapapír készülhetett. A szervezet alapítása óta együttműködik a hulladékgazdálkodási törvényben nevesített koordináló szervezetekkel, 2011 óta az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséggel (OHÜ).
„Az IKSZ és az OHÜ közös munkájának fontos eredménye a társadalmi szemléletformálás, a környezettudatosság erősítése, valamint a hulladékkal kapcsolatos szakmai munkában kialakult aktív kommunikáció, amellyel az IKSZ nagyban hozzájárul a hulladékgazdálkodási iparágat irányító helyes kormányzati döntések előkészítéséhez" – mondta Vámosi Oszkár, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség, az OHÜ ügyvezető igazgatója.
A társadalmi szemléletformálás alapját a szervezet programjai képzik. Az IKSZ több éves óvodai – iskolai gyűjtőakciói és programjai közül kiemelkedik az a négy éve indult gyűjtőprogram, amelyben 868 oktatási intézmény, mintegy 300 ezer iskolás és óvodás korú gyermekkel vett részt, akik 350 tonna italos kartondobozt gyűjtöttek össze.
Az Egyesülés látványos kültéri kiállításait eddig országszerte 36 városban, 30 ezren látták, és több tízezer gyermek vett részt a „turmixos" környezetvédelmi órákon. Többek között ezen programoknak is köszönhető, hogy az elmúlt tíz évben Magyarország nagyot lépett előre az italos kartondobozok gyűjtésének területén. Az IKSZ célja, hogy környezettudatosságra nevelje a felnövekvő generációkat, miközben a gyermekeken keresztül szüleiket is meg kívánja szólítani.
„Az elmúlt tíz év sikerei alapján bízom benne, hogy közösen sikerül elérnünk az 50%-os szelektív gyűjtési arányt és a jelenlegi árakon éves 1,2 milliárd forintos megtakarítást 2020-ra" – mondta Baka Éva.
Katarina Molin igazgató elmondta, hogy az ACE európai platformot biztosít az italos karton gyártóknak és azok kartonpapír beszállítóinak, hogy bemutassák, hogy a karton felelős forrásból származó és újrahasznosítható csomagolási megoldás. Az EU erőforrás-hatékonyság politikájában népszerűsíti az életciklus szemléletet. Bevonja az érintett szereplőket és partnereket a környezetről való gondoskodásba, szakértelmével támogatja az Európai Uniót a politika, a törvényalkotás és a szabványosítás területein.
Az ACE képviseli az italos kartondobozok gyártóit, valamint azok fő kartonpapír beszállítóit Európában. EU szintű környezetvédelmi kezdeményezésekre és szakpolitikák kialakítására összpontosít, kapcsolatot tart és párbeszédet folytat a nemzeti italos karton egyesülésekkel.
Az italos karton gyártók Európában 8 nemzeti italos karton szövetséget alapítottak,
Magyarországon az IKSZ a hivatalos nemzeti italos karton egyesülés.
Az ACE, a WWF és az Unilever összefogtak, hogy népszerűsítsék a fenntartható alapanyag beszerzést, mint az EU körforgásos gazdaságának nélkülözhetetlen elemét. Kezdeményezik, hogy az EU ambiciózus alapelveket és normarendszert alkosson a fenntartható alapanyag beszerzésre vonatkozóan. A már létező, magas környezetvédelmi és szociális normákon alapuló önkéntes rendszerek jó kiindulási alapot jelentenek a hiteles normarendszerek megalkotásához. Ösztönzik az EU piacán működő cégeket, hogy erőforrásaik beszerzését átláthatóvá tegyék.
Több mint 14 milliárd darab italos kartont hasznosítottak újra Európában 2012-ben, ami 380 000 tonnának felel meg. 1992 óta 63-szorosára nőtt a visszagyűjtési arány, ekkor még csupán 6000 tonnát hasznosítottak újra. A visszagyűjtési arány éves növekedése már meghaladja a kibocsájtás növekedését. 2012 óta az italos karton visszagyűjtése 4%-kal nőtt évente, felülmúlva a piac növekedését, amely évi 1%-kal nőtt (űrtartalmában).
A Cél: A települési szilárd hulladék újrahasznosítása min. 70%-ban 2030-ra.
A csomagolási hulladék újrahasznosítási arányának növelése:
– 60%-ra 2020-ra
– 70%-ra 2025-re
– 80%-ra 2030-ra.
Differenciált, csomagolóanyag specifikus célok, az újrahasznosítható, csomagolási hulladék lerakásának betiltása 2025-ig, az újrahasznosítható települési szilárd hulladék lerakásának betiltása 2030-ig, a Kiterjesztett Gyártói Felelősség meghatározása.
„A csomagolásnak többet kell megtakarítania, mint amennyibe kerül." (Ruben Rausing, a Tetra Pak alapítója)
Lantai József