Beszélgetés Dr. Kovács Gáborral,az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet (OKTPI) Főigazgatójával

Dr.Kovács Gábor főigazgató főorvos úrral,az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben,a hivatali irodájában beszélgettem. Megismerkedésünk a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában rendezett IV. Életmód Napon történt,ahol a személyre szabott gyógyítás eredményességéről,a célzott kezelésről tartott előadást. Dr. Kovács Gábor tüdőgyógyász,belgyógyász és klinikai onkológus szakorvos,intézetvezető és több szakmai szervezet vezetője. Ő a gyógyító munka mellett,sok év óta kiemelkedő hivatásbeli feladatnak tartja az egészségügyi felvilágosítást és a megelőzést. Ezért sokat tett már eddig is,hasonlóan elhivatott kollégákkal, szakdolgozókkal együttműködve. A gyógyító munkája során előforduló esetek,azok gyógyulási esélyei arról győzték meg,hogy minden szereplőnek az a legjobb,ha elkerülik az emberek az elkerülhető egészségkárosító hatásokat.

Hozzáteszem, hogy tömeges méretekben mégsem kerülik el az emberek sem egyéni,sem társadalmi (lakókörnyezet,munkahely,fogyasztói szokások stb.) szinten a nyilvánvaló egészségkárosítást. Talán nem tudják? Talán felelőtlenek? Talán a környezettudatosság és környezetvédelem fogyatékosságai miatt? Talán valakiknek üzlet az,ami másoknak halálos kimenetelű egészségrombolás? Vajon minden munkahely egészségmegóvó? Ki fizeti az egészség helyreállításának a költségeit? Nem beszélve a sok emberi szenvedésről. Tényleg az orvosoknál kezdődik a baj felismerése? Egyedül az ő felelősségtudatukon,ingyen vállalt felvilágosító munkájukon és gyógyító tevékenységükön múljon ezután is a mindannyiunkat érintő problémahalmaz valamilyen hatékonyságú megoldása?! Természetesen közös felelősségről van szó.

Azért írom ezt a cikket,hogy egy példán keresztül képet kaphasson az olvasó a légzőszervi betegségek gyógyítása mögött álló szakemberekről, az intézetről a jelenlegi helyzetről.

A gyógyítás elsőszámú erőforrása a tudással és áldozatos munkával a betegekért dolgozó szakemberek közössége. Ez nem pótolható sem pénzzel,sem magasabb komfortot biztosító hotelszolgáltatással. Bár az is elősegíti a gyógyulás eredményességét,a dolgozók munkahelyi közérzetét. A diagnosztikai- és terápiás anyagokkal,valamint eszközökkel való ellátottság magas színvonala meghatározó eszközrendszer a gyógyításban, a jó szakmai felkészültségű szakemberek kezében. Mindehhez sok pénz kell,a megfelelő folytonossággal. Tekintettel, hogy az elméleti felkészültség mellett a gyógyító munka sok tapasztalaton alapul,amit tapasztalt kollégák segítségével,esetek sokaságán keresztül sajátíthat el az ifjú szakember,szükséges a szakemberek generációinak együttműködése. A szakszemélyzet (orvos,nővér,laboráns stb.) kiképzéséhez, foglalkoztatásához és hosszú távú megtartásához is sok pénz szükséges. Ez a munka teljes embert kíván, az ahhoz igazított jövedelemmel, ahogyan teszik ezt sok más országban.

Dr. Kovács Gábort arra kértem,beszéljen a szakmai pályafutásáról,az intézetről,az intézet tevékenységi területéhez tartozó betegségek előfordulásáról, azok gyógyítási lehetőségeiről, gyógyulási esélyeiről,a gyógyításhoz szükséges erőforrásokkal való ellátottságról.

A szakember: Dr. Kovács Gábor 1978-ban kezdte orvosi tevékenységét ebben az intézetben, ahol rövid kitérővel,azóta is dolgozik. Néhány évig a Belgyógyászati Osztályt vezette a budapesti Szent Margit Kórházban. Végigjárta a fokozatokat,a segédorvostól az osztályvezető főorvosig,majd az igazgatóhelyettestől az igazgatóig. Jól ismeri az egészségügyben dolgozók valamennyi szempontját Magyarországon. Korábban évekig országos tüdőgyógyász szakfőorvos volt. Jelenleg a Szakmai Kollégium Tüdőgyógyászati Tagozatnak az elnöke és a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke. Fő érdeklődési területei a népegészségügy,a szervezés, az egészségszervezés (ezen belül a megelőzés, a prevenció, a szűrővizsgálatok, a dohányzás leszokás támogatása).

Az intézet: Az intézetet 1901-ben báró Korányi Frigyes alapította és Erzsébet Királyné Szanatórium néven nyílt meg. Mintegy hat évtizeden keresztül TBC-s betegeket gyógyítottak ezen az erdővel körülvett helyen, a Budai hegyekben,a János-hegyi Erzsébet Kilátó alatt.

Az 1960-as évektől csökkent a TBC-s betegek aránya és egyre inkább egyéb légzőszervi betegségek, így tüdőgyulladásos, bronchitises, asztmás, szilikózisos, stb. esetek száma nőtt meg. Az 1970-es évektől megnőtt a tüdőrákos betegek aránya. Jelenleg az intézetben a betegek 60%-a tüdőrákos, 20%-uk bronchitises, 15%-uk különböző gyulladásos kórképpel, ritka tüdőbetegségekkel, 5%-uk TBC-vel áll kezelés alatt.

Ma Magyarországon kb. 1.000 TBC-s és kb.10.000 tüdőrákos beteget diagnosztizálnak évente. A hajléktalanokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve látja el az intézet. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat rendelkezik szűrőbusszal. Hajléktalanszállókra kitelepülve végzik a szűrést és a kiszűrt betegeket az intézetbe irányítják kivizsgálásra és kezelésre. Két év alatt – az együttműködés eredményeképpen is – 177 főről 100 főre tudták csökkenteni a hajléktalan TBC-s betegek számát. A TBC-nek viszonylag gyenge a fertőző képessége, azonban néhány napos szoros együttlét alatt átadható a fertőzés.

Az intézet alaptevékenysége a tüdőgyógyászati diagnosztika, fekvő és járóbeteg ellátás. Mindehhez korszerű diagnosztikai és terápiás eszközökkel rendelkezik. Egy hétéves rehabilitációs program keretében komfortosítja, korszerűsíti patinás épületeit. Az alapelv az, hogy a múlt értékeit megőrizve teremtsék meg a modern medicina feltételeit. Az intézetben az ötvenes évek óta működik mellkas sebészet. A mellkas sebészet mellett működik az ország egyik legnagyobb intenzív terápiás osztálya, ahol a frissen operált betegek mellett a gépi lélegeztetésre szoruló,vagy kritikus állapotú légzőszervi betegeket látják el nap mint nap. Sajnos a tüdőrákos betegek közül napjainkban csupán minden ötödiket lehet megoperálni, ami a valódi gyógyulás reményét jelenti. Akiket a betegség stádiuma miatt nem lehet megoperálni, azok számára korszerű gyógyszeres kezelésekkel lehet meghosszabbítani az életet, javítani az életminőségét. Az élet végéhez közeledve nyújt segítséget a hospice osztály.

Az intézetben korszerű rehabilitációs osztály működik. A COPD-s betegek (hörgőszűkületes idült légúti betegség) a gyógyszeres kezelés mellett rehabilitációs mozgásterápián vesznek részt. Számukra sokat jelent a légzőtorna és a mozgásterápia, ami a beteg állapotától függően napi akár több órás sétát, kerékpározást, futópados edzést jelent. Megtanítják a betegeket az hasznos edzéselemekre, amelyeket otthon is végezniük kell az ajánlottak alapján. Szakmailag indokolt a fulladásos betegek számára is a mozgásterápia és a légzőtorna, oszlat el egy tévhitet a főorvos úr.

A MÚOSZ IV.Életmód Napon tartott előadásán elmondta főorvos úr, hogy Magyarországon sok, több mint félmillió COPD-beteg van, de csak kb. 200.000 fő jelenik meg a vizsgálatokon. A betegség megfelelő kezeléssel jól, egyénre szabott terápiával karban tartható. Akár hosszú évekig is csak enyhe panaszai lehetnek a betegeknek, akik így elláthatják mindennapi munkájukat is.

A betegségek: A tüdőgyógyászati betegségek visszaszorításában rendkívül fontos a dohányzás csökkentése! A tüdőrák, a COPD, a bronchitis a dohányzás miatt alakul ki a legnagyobb arányban A tüdőgyógyászat prevenció-érzékeny szakma. A tüdőgondozókban országszerte végzik a dohányzásleszokás támogatását. A leszokás támogatására egyéni és csoportfoglalkozásokat, valamint gyógyszeres terápiát alkalmaznak. A dohányzás visszaszorítását célzó tiltó jogszabály-módosítások előremutatóak, de még korántsem elegendőek. A legfontosabb a fiatalok körében végzett megelőzési felvilágosítás. Ennek az lenne a leghatékonyabb módja, ha kötelező jelleggel bele kerülne a Nemzeti Alaptantervbe a dohányzás ártalmainak a bemutatása. Állítja a pályán több évtizedet eltöltött tüdőgyógyász szakember.

Bárki átgondolja, beláthatja a nyilvánvaló igazságot. Remélhetően eljut a jogalkotókhoz is,a felnövekvő generációk érdekében. Ezáltal hosszú távon,az egész lakosság egészsége védelmében. A nyomatékosan kifejtett és különböző fórumokon szorgalmazott vezető szakorvosi kérés: NE DOHÁNYOZZ!

E cikk szerzőjének elsőként az emberi erőforrásokért és a gazdasági erőforrásokért felelős miniszterek,a közoktatási államtitkár és az ifjúságért felelős állampolgári biztos jut az eszébe. Hangsúlyozva a szülői és a társadalmi mintákat,valamint a fogyasztói befolyásolásokat. Hiába a sportért,az egészséges életmódért tett erőfeszítés,ha az érzékeny fejlődő szervezet mérgezése pont ebben a korosztályban szinte össztársadalmi minta. A jóra is nyitott fiatalok

egyik kezében az infokommunikációs eszköz,a másikban a cigaretta. Azon a telefonon és az

interneten jöhetne néhány elrettentő kép és a felvilágosító magyarázat is. Azért,hogy letéve a cigarettát,a felszabadult kéz még évtizedekig dolgozni és símogatni tudjon. A megtakarított anyagiak,egészségben töltött évek pedig a jobb életminőséget szolgálhassák. Az egyénért és a társadalomért is.

Hol tudnák ezt a felvilágosító munkát hatékonyabban elvégezni,mint az iskolákban,ahol a nevelés szakemberei és a kortárscsoport kölcsönhatásai a jó irányba fordíthatják a szokásokat, mielőtt kialakulna a függés? Ha még nem függő,akkor mégis miért dohányzik a fiatal?

Az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) keretében működő Országos Egészségfejlesztési Intézet jó tájékoztató-felvilágosító anyagokat állított össze, de eddig még nem ment át az iskolák mindennapi gyakorlatába. Dr. Kovács Gábor főorvos úr ezt is sürgető feladatnak tartja.

A szűrővizsgálatok: A lakossági szűrővizsgálatok céljára ma már nem megfelelő a hagyományos tüdőszűrés,ami tulajdonképpen mellkasi röntgen vizsgálat. Ugyanakkor indokolt a kockázati csoportot jelentő hajléktalanok,fogvatartottak esetében, mert köreikben nagyobb arányú a TBC-s megbetegedés. Indokolt még a tüdőgyógyászatban dolgozóknál és az olyan településeken,ahol magas a TBC előfordulása. Viszont a tízszer nagyobb esetszámban előforduló tüdőrák kiszűrése is fontos lenne,emiatt ajánlott az 50 évesnél idősebb dohányosok tüdőszűrése, amíg a kutatások eredményeképpen erre specifikus szűrővizsgálatok nem állnak rendelkezésre. A kockázati csoportra koncentrál a szakorvosi javaslat és elkerülendőnek tartja felesleges röntgensugárzással járó tüdőszűrést másoknál.

Személyre szóló terápia: Az emberi szervezet genetikai térképének megismerése és az egyes betegségek genetikai okainak a feltárása új gyógyítási lehetőségek alapjait jelentik. Egyre több olyan gyógyszeres kezelés lehetőségének a birtokába jut az orvoslás,amely a különböző génhibák korrekcióját eredményezve gyógyítja a betegséget. Személyre szólóan vizsgálják meg a génhibát és emiatt személyre szólóan lehet a konkrét gyógyszert javasolni. A beteg azt a gyógyszert kapja,amelytől a legnagyobb valószínűséggel várja az orvos a gyógyulást. Egy ismert orvosi magyarázattal élve, „nem kartácstűzzel,hanem célzott lövéssel lövik a beteg sejteket". Mivel csak a beteg sejteket „lövik",kevesebb a mellékhatás és a beteg szervezet jobban tűri a kezelést. Ezek az úgynevezett „célzott molekuláris kezelések". Magyarországon minden kezeléshez hozzá lehet jutni,ami a világban létezik és ezt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) fizeti a biztosított betegeknek. A kutatások folynak,de a jelenlegi állás szerint a betegségeknek csak bizonyos százalékában ismertek a génhibák,amelyekre célzott kezelést lehet alkalmazni.

Az erőforrások: Az előző témákhoz kapcsolódva,Magyarország hátránya abban van,hogy a teljes intézeti (vélhetően országosan is hasonló a helyzet) költségvetési keretben jelentős arányeltolódást okoz a mindennapi gyakorlat. Vagyis,hogy a beteg lehetőség szerint kapjon meg mindent a gyógyulása érdekében. Ezt az átcsoportosítást valamiknek a terhére lehet megoldani, például a szakszemélyzet bére,az épületfenntartás stb. Tehát a diagnosztikai és terápiás költségek nagy arányban felhasználják a költségvetést. Az épületekre,a komfortra,a bérezésre kevés jut.

Mint műszaki és gazdasági szakember,szerettem volna jobban eloszlatni a saját kételyeimet, de nem volt rá idő. Vajon hogyan keveredhet össze az épületek,mint állami tulajdonú állóeszközök fenntartása a benne végzett tevékenység, a gyógyítás költségvetésével? Más kategória. Ha elkülönítenék,akkor is megvalósulhatna mindkettő a jelenlegi költségkeretből az elvárható színvonalon? Nem? A magyar betegek és a szakszemélyzet is megérdemlik a karbantartott,felújított épületeket. Sokat lendíthetne a kormányaink által felismert egészségturizmusunkon a rendezett környezet. Ha a gyógyító tevékenységünk versenyképes Európában,akkor az erre alapozott egészségturizmus fogadókészsége további befektetéseket igényelne. Ezek többlet forrásokat jelentenének az OEP-költségvetéshez képest. Ez az üzleti adottság addig nyitott,amíg elegendő szakszemélyzet dolgozik itthon. Ezáltal nőhetne az orvosok,nővérek stb. jövedelme.

Ahogyan egyre sikeresebben a mérnökök, informatikusok, biológusok helyébe hozzuk a nyugati színvonalú munkahelyeket, megrendeléseket, megtehetnénk az egészségügyiekkel is. Az idősödő lakosság megnövekedett egészségügyi költségeihez is hozzájárulhatna a nyereség.

Az a hozzáadott érték, amit külföldön nyújtanak a szakembereink, hasznosulhatna az őket kinevelő magyarországi társadalom számára. Ez kedvezőbb lenne a külföldön munkát vállaló szakemberek családjának is. Az egészségügyi tevékenység végre lehetne Magyarország számára is üzlet,a lakosság ellátásán túl.

A budapesti infrastruktúra a vidéki mögé szorult. Nagy áldozatok árán lehetett néhány budapesti kórházat felújítani. A műszerezettségi ellátottság megfelelő Magyarországon is.

Az egészségügyi infrastruktúra megújítása tehát fontos feladat. Mivel az e.ü. költségvetés arányaiban (GDP-arányosan is) szépen költünk diagnosztikára és terápiára, kevés pénz marad a szakszemélyzet bérezésére. Ez pedig elvándorláshoz vezet- mondta a főigazgató főorvos.

A külföldi munkavállalás elsősorban a diagnosztikai és manuális szakmákat érinti, de egyre inkább hiányszakma lesz a tüdőgyógyászat is. Az orvosi szakmák különböző arányban,de fokozatosan elöregednek. Nem elegendő az utánpótlás.

Befejezésül Dr. Kovács Gábor főorvos úr megemlítette, hogy alkalmanként, de bizonyos rendszerességgel is előadásokat tartanának orvoskollégáival az egészségügy iránt érdeklődő újságíróknak a különböző egészségügyi témakörökről pl. népegészségügy, egészségpolitika, kutatási eredmények stb. Ez szakértői támogatás lehetne a sajtó munkatársainak. Közös a cél.

Dr.Turcsán Mihály