A szlovén bábművészet 100 éve
6 perc olvasás
A Budapest Bábszínházban 2014. október 1-jén 18 órai kezdettel kerül sor A szlovén bábművészet 100 éve című kiállítás megnyitójára. A Budapest Bábszínház a Koós Iván Galériában évek óta komoly hangsúlyt fektet a hazai és a nemzetközi bábművészet legjelesebb alkotóinak bemutatására.
A Budapest Bábszínházban 2014. október 1-jén 18 órai kezdettel kerül sor A szlovén bábművészet 100 éve című kiállítás megnyitójára. A Budapest Bábszínház a Koós Iván Galériában évek óta komoly hangsúlyt fektet a hazai és a nemzetközi bábművészet legjelesebb alkotóinak bemutatására.
Az idei évad első tárlata a legjelentősebb 20-21. századi szlovén bábművészetről több mint 100 báb által ad átfogó képet. A tárlatot Gimesi Dóra a Budapest Bábszínház dramaturgja, Ksenija Škrilec Szlovénia magyarországi nagykövete, valamint Robert Waltl a ljubljanai Mini Teater igazgatója nyitja meg. A kiállítás a Budapest Bábszínház Koós Iván Galériájában 2014. október 1. és 19. között látogatható.
Agata Frejer Majaron, festőművész: A szlovén bábművészet 100 éve
Kevés olyan felvilágosult képzőművész van, aki tudja, hogy a bábkészítés a vizuális művészet egyik külön fajtája. A báb mozgásban, térben és időben egyaránt megjelenő képzőművészeti alkotás. A bábelőadásokra a művész a „szereplőket", azaz a bábokat saját elképzelése szerint formázza meg, helyezi őket a megfelelő térbe, majd a figura és a tér kölcsönösen hat egymásra, összhangot vagy ellentétet sugároz.
A vizuális dramaturgia a képzőművészet összetettebb fajtája, mely az alkotótól megköveteli a képzőművészeti szabályok általános ismeretét, a színházi jelmez- és díszletkészítésben való jártasságot egyaránt. A művésznek mindenekelőtt a bábszínház lényegét kell igazán értenie, mivel az semmiképpen sem a „nagy színpad" kicsinyített változata, hanem megvannak szürrealista, meglepetésekkel teli szabályszerűségei, mely egyedi térbeli kivitelezhetőséget kíván.
A képzőművész a rendező jobbkeze a darab színpadra állítása során. Együtt határoznak a bábos-előadóművész viszonylatában a legfontosabb kérdésekről, a vizuális stilizáció elemeiről: a bábtechnikáról, az anyagra, színekre, formákra és arányokra vonatkozó összefüggésekről. Emellett fontos az is, hogy minden elemet egy egységes, harmonikus képzőművészeti nyelv fogjon össze.
A báb metafora, a színpadi lény jele, ami képzőművészeti elemeivel sugallja a nézőnek az előadásban betöltött szerepét. Ideális „színész", ami – ha jól sikerült kivitelezni -, kifejezi a művészi ötleteket, így a formába öntött alkotói képzelet visszatükröződése mindenben összecseng az eredeti elképzelésekkel.
Az alapvető kihívást a rendezői koncepció jelenti, mi az, amit a kiválasztott témával a közönségnek üzenni kíván, tehát: MIT és MIÉRT, és persze KINEK. A HOGYAN kérdésre a képzőművész válaszol a pontosan érthető báb-megformálással: a vázlatokon főbb vonalakban, színárnyalatokban keresi a stilizálás módját, a forma kiválasztása a vizuális dramaturgia fontos részét képezi, ugyanis ez határozza meg az előadás látványvilágát.
A szlovén képzőművészek örömmel tettek eleget a bábszínházi felkéréseknek és együttműködésük során rányomták „kézjegyüket" a kész produkciókra. Gyakran előfordult, hogy a rajzaikon szereplő figurákat saját maguk formázták meg, természetesen némi szakmai segítséggel. A tapasztalt bábkészítők tanácsokkal látták el azokat a művészeket is, akik először szembesültek a bábelőadások vizuális dramaturgiájával.
Tudásuk és kreativitásuk révén leheltek színpadi életet a tervrajzok alapján elkészített bábokba. A Ljubljanai Bábszínházban Ciril Jagodic egyedi marionettbáb-mozgató szerkezetet fejlesztett ki, a „ljubljanai mérlegként" ismertté vált vízszintes keresztet. Mitja Ritmanič tovább folytatta nagy elődje munkásságát. A jelentősebb bábkészítők közül kiemelhetjük Anja Dolencet, Zdenko Majaront, Ivica Bileket, aki nemrégen vált ismertté Szlovéniában, Breda Varlt, Branko Casermant, Slavko Rakušát, Jože Lašičot, a fiatalabbak közül Žiga Lebart és Zoran Srdić Janežičet.
A kiállítás anyaga a legjelentősebb 20. századi szlovén képzőművészek által színpadra álmodott bábok közül készült válogatás.
– A művészi bábszínház megalapítója, Milan Klemenčič (1875-1957) festőművész Európában tanult, majd hazatérve az olasz és a német hagyományokat honosította meg Szlovéniában. Munkásságát a velencei típusú marionetteknek szentelte. Többször is kiemelte, hogy bábelőadásai egyben a legjelentősebb kiállításai is.
– Dr. Niko Kuret (1906-1995) ismert néprajzos, a szlovén kesztyűsbáb-művészet atyja a harmincas években, a német Kasperl (Paprika Jancsi) helyett vezette be a kesztyűsbábszínpadokra a szlovén hőst, Pavlihet. Legfőbb célkitűzése volt, hogy legyen minden iskolában, minden otthonban kesztyűsbáb.
– Nikolaj Pirnat (1903-1948) szobrász-festő, több marionettet is tervezett a Partizán Bábszínház (Partizansko lutkovno gledalisce) részére, melyeket Lojze Lavrič (1914-1954) szobrászművész öntött végső formába.
– A hivatásos, Jože Pengo rendező által vezetett ljubljanai Bábszínház (Lutkovno gledališče Ljubljana) kezdeti időszakának képzőművészeti arculatát három jelentős szobrászművész határozta meg: Ajša Pengov (1913-1983), Mara Kraljeva (1909-2011) és Slavko Hočevar (1927-1996), akik alkotó munkásságukat a bábkészítésnek szentelték.
– Ebben az időszakban a Ljubljanai Bábszínház bábjainak terveit a legnagyobb festők készítették: a szimbolista France Mihelič (1907-1998), az expresszionista Tone Kralj (1900-1975) és az illusztrátor Marlenka Stupica (1927).
– A 20. század hetvenes éveiben több kiváló festő és illusztrátor formálta a bábokat: Tomaž Kržišnik (1943), Kostja Gatnik (1945), Eka Vogelnik (1946), Matjaž Šmit (1948-2010), Marjan Manček (1948), Marija Lucija Stupica (1959-2002), Danijel Demšar (1954) és a filmrendező Jaka Judnič. Alkotó pályafutásának egy részét a bábművészetnek szentelő legkiválóbb szlovén képzőművészek között ott volt két festő is: Jože Ciuha (1924) és Jože Tisnikar (1928-1998), illetve a szobrász Peter Černe (1931-2012).
– A szlovén bábelőadások rendkívüli vizualitásához jelentősen hozzájárultak azok a művészek is, akik szaktudásukat főleg a bábok elkészítésének szentelték, és tették ezt nemcsak Szlovéniában, hanem más ismert európai bábszínházban is: Agata Frejer (1945), Breda Varl (1949), Silvan Omerzu (1955), Alojz Zorman Fojž (1952) és Barbara Stupica.
A kiállítást kiegészítik még a kiváló művészek, mint pl. Igora Cvetka (1949), Jasne Vastl (1971) és Gregora Lorencija (1973) által megálmodott bábok is.
A szlovén bábművészet 100 éve
Budapest Bábszínház
Budapest, Andrássy út 69.
Lantai József
