Magasabb sebességbe kapcsol a vállalati hitelpiac?
5 perc olvasás
Optimistábbak a bankok a vállalati hitelpiac jövőbeli kilátásaival kapcsolatban – állapítja meg a KPMG hatodik alkalommal elkészített Vállalathitelezési Hangulatindex című kiadványában. A hitelezési hajlandóság emelkedése mellett immár a keresleti oldal dinamizálódása is érezhető volt a bankok többségénél, akik szerint megfordulhat a vállalati hitelállomány ötödik éve tartó csökkenése.(A tanulmány letölthető a cikk végén lévő linkről!)
Optimistábbak a bankok a vállalati hitelpiac jövőbeli kilátásaival kapcsolatban – állapítja meg a KPMG hatodik alkalommal elkészített Vállalathitelezési Hangulatindex című kiadványában. A hitelezési hajlandóság emelkedése mellett immár a keresleti oldal dinamizálódása is érezhető volt a bankok többségénél, akik szerint megfordulhat a vállalati hitelállomány ötödik éve tartó csökkenése.(A tanulmány letölthető a cikk végén lévő linkről!)
Az előző év során tapasztalható enyhülés a vállalati hitelpiacon 2014-ben is folytatódik – derül ki a KPMG által megkérdezett banki vezetők helyzetértékeléséből. A vállalathitelezési hangulatindex értéke a tavaly márciusi +1,3-as érték után elérte a +2,5 pontot a -10-től +10-ig terjedő skálán. Ez a legmagasabb érték az adatgyűjtés 2011-es elindítása óta.
A felmérés szerint leginkább a beruházási hitelek terén javult a hitelezési hajlandóság, ami a működési célú finanszírozást megelőzve már a legkedveltebb hitelcélnak számít. A projekt- és ingatlanfejlesztési hitelek vonzereje továbbra is a legalacsonyabb, bár némileg javult az előző két évhez képest. A bankok hitelezési hajlandósága ugyanakkor nem tér el számottevően a kkv- és a nagyvállalati ügyfelekre vonatkozóan: mindkét szegmens finanszírozására nyitottnak vallotta magát a válaszadók többsége.
A hitelintézetek többsége szerint továbbra sem várható érdemi változás a hitelezési feltételek terén általánosságban, ugyanakkor a válaszadók egyharmada elképzelhetőnek tart kismértékű enyhülést a következő fél évben. A feltételeket egyenként vizsgálva a hitelezési vezetők növekvő számban várnak csökkenést a kamatfelárak, illetve lazítást a fedezetekre vonatkozó követelmények terén – mindkét feltétel esetén a válaszadók mintegy negyede számít a vállalatok számára kedvező változásra. Szigorúbb előírások a bankok monitoringtevékenysége kapcsán képzelhetők el – a hitelezési vezetők 40 százaléka számít ilyen irányú módosításra.
A banki vezetők 80 százaléka érzékelte a vállalatok hitelkeresletének növekedését az előző fél év során, és volt olyan hitelintézet is, amely az aktivitás jelentős növekedéséről számolt be. A kereslet dinamizálódásával és a hitelezési hajlandóság javulásával összhangban javultak az érintett portfólió növekedésére vonatkozó várakozások: a válaszadók túlnyomó többsége a vállalati hitelállomány növekedését várja fél éves kitekintésben mind a saját bankjánál, mind a bankszektor egészére vonatkozóan. Utóbbi megvalósulása egy ötéves csökkenő tendencia végét jelentené, a nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott bruttó hitelállomány ugyanis 2009 első féléve óta mintegy 18 százalékkal 6641 milliárd forintra apadt 2014 közepére.
Az érintett hitelállomány minőségére vonatkozóan is kedvezőbbek a várakozások: míg a korábbi években kisebbségben voltak a portfólió minőségének javulását prognosztizálók, a mostani felmérés szerint a bankok több mint fele szerint csökkenhet a minősített hitelek állománya az előttünk lévő hat hónapban. Ily módon a bankszektor problémamentes vállalati hiteleinek – 2014 közepén kimutatott – 64 százalékos aránya növekedhet az állományon belül.
Hitelezési szempontból továbbra is a mezőgazdaság/élelmiszeripar és a termelőipar a legvonzóbb iparágak, amiket a kereskedelem és a szállítmányozás követ a sorban. A lista végét vizsgálva kiemelendő, hogy jelentősen csökkent az építőipar elutasítottsága, illetve az ingatlanszektor is javítani tudott, de az átlagnál még mindig kevésbé preferáltak.
A hitelezési célpontokat földrajzi elhelyezkedés szerint elemezve elmondható, hogy vállalathitelezési szempontból leginkább a Közép-Magyarország és a Nyugat-Dunántúl régiót preferálják a bankok, míg a legkevésbé vonzó a Baranya, Somogy és Tolna megyét magába foglaló Dél-Dunántúl régió.
A vállalati hitelkérelmek elutasításának jellemző okaként a legtöbb megkérdezett vezető a saját erő hiányát vagy annak nem megfelelő összetételét jelölte meg, de a hiteldöntések során a legfontosabb szempontok között szerepel a vállalat korábbi gazdasági teljesítménye, üzleti kilátásai, tárgyi fedezetei, illetve aktuális likviditási helyzete is.
„Felmérésünk alapján a bankok hipotetikus „álomügyfele" egy olyan vállalati hitelfelvevő lenne, amely Budapesten vagy Pest megyében működik a mezőgazdasági/élelmiszeripari szektorban, beruházási célra igényel finanszírozást, és megfelelő nagyságú, illetve összetételű saját erő áll rendelkezésére" – állapítja meg Palotai Zsolt, a KPMG felmérésért felelős igazgatója.
A hitelezési vezetők a makrogazdasági növekedéssel kapcsolatban is optimistább várakozásoknak adtak hangot. A válaszadók egyhangúan 1 százaléknál magasabb, de 3 százaléknál alacsonyabb GDP-növekedést várnak 2015-től. Ez kedvező jelnek tekinthető a vállalati hitelpiac jövőbeli kilátásait illetően, hiszen a hitelezés élénküléséhez éppen a konjunkturális helyzet javulását tartják a legfontosabbnak a felmérésben felsorolt makrogazdasági események és folyamatok közül. Emellett az MNB Növekedési Hitelprogramjának folytatását jelölték meg a legtöbben, mint aminek jelentősebb hatása lehet a hitelpiaci aktivitás erősödésére.
