Eredményes évet zár a NAIK GYKI Mikroszaporító Laborja
3 perc olvasás
Tízezer növényt nevelnek jelenleg is lombikban az ország egyik neves mikroszaporító laborjában. A NAIK szakmai műhelyében zajló munkálatokról kevesen tudnak, pedig áldozatos munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon génmódosítás nélkül magasabb minőségű, még zamatosabb, nagyobb gyümölcsök teremjenek, amelyek különböző betegségekkel szemben is rezisztensek.
Tízezer növényt nevelnek jelenleg is lombikban az ország egyik neves mikroszaporító laborjában. A NAIK szakmai műhelyében zajló munkálatokról kevesen tudnak, pedig áldozatos munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon génmódosítás nélkül magasabb minőségű, még zamatosabb, nagyobb gyümölcsök teremjenek, amelyek különböző betegségekkel szemben is rezisztensek.
A petri-csészék mellett sosem áll meg a munka. A Kutatóközpont munkatársai sikeresnek vélik a 2014-es évet, noha a növénynemesítés évtizedekben mérhető folyamat. Két-háromezer magot kapnak évente a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Érdi Kutató Állomásának Mikroszaporító Laboratóriumának munkatársai kollégáiktól a poszméhes beporzást követően, hogy egy speciális ún. „embriómentő" eljárással segítsék a nemesítési munkákat.
„A még éretlen magokból, feltörve azokat, steril körülmények között kipreparáljuk a még fejletlen embriókat, amelyeket azután speciális táptalajon petri-csészékben, kémcsövekben több hónap alatt kis magoncokká nevelünk. Ezeket az egyedi klónokat utána felszaporítjuk a lombikokban, majd cserepekbe történő kiültetés után átadjuk a nemesítőknek további értékelésre. Enélkül a laboratóriumi módszer nélkül nem lenne eredményes a korai érésű fajták nemesítése" – mondta Dr. Preininger Éva laborvezető, aki azt is hozzátette, hogy a Kutatóintézet egyik fő profilja a cseresznye és meggy nemesítése, azon belül is a korai érésű fajták létrehozása. Ezért a nemesítők évről-évre számtalan kombinációban hoznak létre keresztezéseket. A korai fajtákkal viszont az a gond, hogy a magjuk nem csírázik ki, tehát a keresztezés eredményéből nem nevelhetők fel növények, ezért van szükség a labor munkájára.
A petri-csészében és lombikban való nemesítés mellett több ezer apró fát nevelnek és szaporítanak a kutatók a laboratóriumban, amelynek fő specialitása a fás növények, elsősorban gyümölcs- és erdészeti fajok mikroszaporítása. Ennek során egész évben nagy mennyiségben szaporítják fel a néhány cm-es kis növényeket. Nagy előnye ennek a módszernek, hogy adott idő alatt sokkal több növényt lehet így szaporítani, mint az ismert, hagyományos szabadföldi és üvegházi szaporítási módokkal. Továbbá a szaporítás a laborban egész évben folyamatosan történik, nincs évszakokhoz, vegetációs időszakhoz kötve.
Hazánk egyik legnevesebb mikroszaporító laborjának harmadik tevékenysége a vírusmentes szaporítóanyag előállítása, amely államilag előírt feladat. A régi, hőkezeléses eljárást kombinálják a modernebb ún. merisztématenyésztéssel. Ennek lényege, hogy a növényekről hőkezelés után mikroszkóp segítéségével levágják a maximum 1 mm-nyi hajtáscsúcsukat, majd ezeket a parányi növényi darabokat lombikokban, mesterséges táptalajon hónapok alatt növényekké nevelik.
A Kutatóintézet munkatársai az év minden napján azon fáradoznak, hogy mind zamatosabb, nagyobb, betegségekkel szemben ellenállóbb, magas minőségű, nem génmódosított magyar gyümölcsök kerüljenek a piacokra, boltok polcaira.
http://www.resinfru.hu/kutatointezet
Lantai József
