Kelet-Európában javul az üzleti bizalom, de súlyos likviditáshiány fenyegeti a befektetéseket

Borúsak az üzleti kilátások Közép- és Kelet-Európában, ugyanis minden jel arra mutat, hogy mind a regionális, mind a globális gazdaság vészesen bizonytalan szakaszba lép – állapította meg a legnagyobb globális gazdasági felmérés, amelyet negyedévente végeznek el a világ pénzügyi szakembereinek körében.

Borúsak az üzleti kilátások Közép- és Kelet-Európában, ugyanis minden jel arra mutat, hogy mind a regionális, mind a globális gazdaság vészesen bizonytalan szakaszba lép – állapította meg a legnagyobb globális gazdasági felmérés, amelyet negyedévente végeznek el a világ pénzügyi szakembereinek körében.

Az ACCA, a Pénzügyi és Számviteli Szakemberek Nemzetközi Szervezete és az IMA, az üzleti könyvvizsgálók szervezete által közösen végzett globális gazdasági körülményeket vizsgáló kutatás (GECS – Global Econimc Conditions Survey) eredményei szerint a régió makrogazdasági kilátásai romlottak a harmadik negyedévében. A válaszadók többsége (a korábbi 54 százalékhoz képest 58 százalék) úgy látja, hogy romlanak a gazdasági körülmények, míg csak 37 százalék számít javulásra (a korábbi 44 százalékhoz képest).

„A gazdasági körülmények általában véve továbbra is kedvezőtlenek a régióban, de a válaszadók szerint van ok a reményre" – mondta Manos Schizas, az ACCA vezető gazdasági elemzője, a jelentés egyik szerzője.  „Miközben szűkült a hozzáférés a növekedési tőkéhez, és sosem látott mértékben romlottak a pénzforgalmi feltételek, gátolva az üzleti kapacitásfejlesztést és a nem organikus növekedési lehetőségeket, észrevehető a hagyományosabb üzleti lehetőségek élénkülése, illetve az árfolyam-ingadozás mérséklődése. Ennek következtében az üzleti bizalom kissé erősödött, megtörve az egy éve tartó csökkenő tendenciát a régió aggasztó makrogazdasági helyzete ellenére. A közép- és kelet-európai válaszadók 47 százaléka számolt be bizalomvesztésről saját szervezetének kilátásait illetően, ami 6 százalékos csökkenést mutat a második negyedévhez képest. 19 százalék bizalomnövekedésről számolt be a korábbi 14 százalékhoz képest" – tette hozzá Manos Schizas.

A felmérés globális szinten arra a megállapításra jutott, hogy az üzleti bizalom a reálgazdaságban és a tőkekiadások tekintetében egyaránt komoly csapást szenvedett el. A két pénzügyi szervezet arra figyelmeztet, hogy a kilábalás illúzióját csupán a továbbra is erős pénzügyi mutatók és bizonyos feltörekvő piacok teljesítménye tartja fenn.

A jelentés fontosabb mutatói nem adnak okot aggodalomra: a világ 1000 pénzügyi szakemberének véleményén alapuló kutatás eredményei szerint a globális válaszadók harmada (a második negyedévben mért 32 százalékhoz képest most 33 százalék) tapasztalt bizalomvesztést ebben a negyedévben, míg mindössze 28 százalékuk beszélt bizalomnövekedésről, ami 2 százalékkal kevesebb, mint az előző negyedévben volt.

A pénzügyi szakértők többsége (58 százalék) még mindig optimista országa gazdasági fellendülését illetően, míg 37 százalékuk pesszimista, ami 1 százalékos csökkenést mutat a korábbi kutatáshoz képest.

A legutóbbi felmérés azonban néhány aggasztó tendenciára is rámutatott: a globális üzleti bizalom már második negyedéve tartó csökkenésére; a kormányzati kiadásokra való támaszkodás növekvő mértékére; a deflációtól való félelemre a fejlett piacokon; és a tőkekiadások világszerte tapasztalható egyidejű csökkenésére.

„Nyilvánvaló, hogy a pénzügyi szektor lendülete torzítja a reálgazdaságról alkotott képet, ahol annak ellenére, hogy a növekedési tőke a globális gazdasági válság óta most a leginkább hozzáférhető, a valós üzleti lehetőségek hiánya a befektetések visszaesését jelentette világszerte" – nyilatkozta Manos Schizas. – „Az olaj és más nyersanyagfélék iránti kereslet visszaesése több olyan feltörekvő gazdaságot kihívások elé állított, amelyek üzemanyag- és ásványexportra támaszkodnak a további növekedés és a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében."

„A harmadik negyedévről szóló jelentés olyan nagy közfigyelemre számot tartó, de viszonylag megfékezett eseményeket követően készült, mint az ukrán válság, az ebola nyugat-afrikai kitörése és az Iszlám Állam előretörése" – mondta Raef Lawson PhD, okleveles vezetői könyvelő és mérlegképes könyvelő. – „Ezeknek az eseményeknek a gazdasági stabilitásra gyakorolt hatása komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a globális gazdaság hogyan reagálna egy igazán destabilizáló globális eseményre."

A teljes jelentés angol nyelven elérhető az alábbi linken: http://goo.gl/wIBDoU