Révay András: A végtelenség harmóniája
5 perc olvasás
A Várnegyed Galéria időről – időre egy-egy, Budavár testvérvárosában dolgozó művészt hív meg, hogy a magyar közönség is megismerhesse alkotásait. Az év első tárlatán a lendvai Cvetka Hojnik festőművész mutatkozott be a budapesti közönség előtt.
A Várnegyed Galéria időről – időre egy-egy, Budavár testvérvárosában dolgozó művészt hív meg, hogy a magyar közönség is megismerhesse alkotásait. Az év első tárlatán a lendvai Cvetka Hojnik festőművész mutatkozott be a budapesti közönség előtt.
A kortárs szlovén képzőművészet egyik jelentős alakja, a maribori egyetemen tanító Cvetka Hojnik textilművész alkotásaiból nyílt kiállítás Budapesten, az első kerületi Várnegyed Galériában. Cvetka Hojnik 1963-ban, Muraszombaton született. A Ljubljanai Egyetem Természettudományi és Műszaki Karán szerzett diplomát textil- és ruhatervezés szakon, de tanult a Ljubljanai Képzőművészeti Akadémián is. Első fontosabb kiállítása 1995-ben Párizsban volt. A művésznő nem ismeretlen a magyar közönség előtt, idehaza először 1999-ben találkozhattunk vele Szombathelyen. Azóta már többször is kiállított Magyarországon, például Körmenden és Zalaegerszegen, de rendeztek tárlatot munkáiból horvátországi, olaszországi, franciaországi galériák is.
Őexcellenciája, Ksenija Škrilec, Szlovénia magyarországi nagykövete kifogástalan magyar nyelven köszöntötte a résztvevőket a kiállításon. Elmondta, hogy a Várnegyed Galériában már hagyománya van a lendvai képzőművészek megjelenésének és még az idei év folyamán egy újabb kiállításra is sor kerül. A kapcsolatok fejlődését jelzi az is, hogy míg korábban Lendva csak az I. kerületnek volt testvérvárosa, most már egész Budapestnek is az. A Lendvai Galéria nemcsak kiállításokat hoz Budapestre, hanem évente könyvkiadóként is megjelenik az augusztus végi Budavári Könyvünnep rendezvényen. A két város tehát egyre több szállal kötődik egymáshoz. A mostani kiállítás is érdekesség. Ezek a képek teljesen egyedi, magával ragadó átmenetet jelentenek festészet, iparművészet, divattervezés, foltvarrás és dombormű között.
Cvetka Hojnik mintegy három évtizede, élénken, szokatlan dinamikával van jelen a szlovén képzőművészeti életben – erősítette meg Tanja Šimonka művészettörténész. A sokrétű tehetséggel megáldott művészeknél gyakran tapasztalható, hogy alkotó képességüket több kifejezési módban is érvényre kívánják juttatni. Akit most látunk, viszonylag későn kezdte ezen különféle képességeinek társítását, de azóta annál termékenyebb módon van jelen az alkotói, kiállítói életben. Az úton, melyet a Ljubljanai Egyetemen szerzett diplomától napjainkig megtett, rendkívüli energiát, leleményességet, eredetiséget, új képzőművészeti kifejezésmódokat és figyelmen kívül nem hagyható szorgalmat, következetességet, pontosságot egyesít magában.
Műveit gyakran bocsátja közszemlére különböző európai országokban, de más kontinenseken is, önálló, csoportos és zsűrizett kiállításokon egyaránt. A Várnegyed Galéria látogatóinak ezúttal az elmúlt öt év során keletkezett munkáiból összeállított válogatással mutatkozik be, melyek jelentős mértékben eltérnek a pályafutása kezdetén létrejött alkotásoktól. „A végtelenség harmóniája" tisztelegni kíván a lendvai zsidóság emléke előtt. A mű gazdag, jelképes elbeszélésen alapuló, stilizált, geometrikus formavilágú, a minimalizmus és az absztrakt szuprematizmus küszöbén. A Budapestre hozott művek kiválogatása hosszú folyamat volt. Cvetka Hojnik ugyanis a pályafutását textilformázással, ruhatervezéssel kezdte. Drapéria méretű alkotásai olykor egész falakat eltakartak, nagy padlóterületeket fedtek be, mikrostrukturális rendszerekből alakultak ki.
Kontrolált, expresszív lendülettel nyúlt bele a gondosan felvázolt textilbe ezzel újabb érdekességet, elevenséget, vibrációt vitt bele. Megteremtette a felület optikai rejtéseit, belépett a domborművek, a szobrászat, a harmadik dimenzió világába. Mindez csak az első lépés volt a csírája annak, amihez később elkanyarodott, mégpedig az innovatív keresések, a megváltozott képzőművészeti kifejezésmód, az új dimenziók felfedezése felé. Ezek az utóbbi öt évben monokróm, szigorúan geometrikus, mélyen konceptuatív képzőművészeti alkotásokat, kollázsokat, foltműveket eredményeztek. Kontrasztosan váltakozó elemeket használ fel, melyek magukban hordozzák az újonnan létrejött, gondosan megtervezett, áttekinthető, rendezett és világos felépítéssel rendelkező formák szimbiózisába egyesült ellentéteket. Az utóbbi években többszörösen továbbfejlesztette eddigi életművét, egyesítve benne tapasztalatait tudását.
A most kiállított alkotásokon a képzőművészeti elbeszélést továbbvivő elemek elsődlegesen geometriaiak. Struktúrájukban egyszerűek, de tartalmi és jelképi szinten összetettek. A feketét, fehéret és pirosat tartalmazó alapszín-skála az elemi szimbolikus jelentéseket idézi meg. A szellemi érték feletti fekete, a tökéletesen anyagtalan fehér és a tudatalatti szenvedélyes vágyakozást jelképező piros színre redukálódik, melyeket szembeállít a felület struktúrájával, a világossággal és a sötétséggel. A női lágysággal és a férfi anyagisággal. Mindez az élet és a halál, a rendszer és a káosz, az élettől duzzadó energia és a meditatív szellemiség megnyilvánulása. Segítségükkel a gondolkodás kozmikus dimenzióiba jutunk, ahol a képzettársításos és transzcendentális nézőpont uralkodik. Az összkép eleganciája a szembesítésen, az egyszínűség és a rugalmas kompozíció harmonikus ellentmondásán alapul. Ezen belül színárnyalatok, az árnyaltokra festett vibrációk és domborműszerű mikrostruktúrák rétegeződnek.
A kiállítás megtekinthető 2015. február 7-ig, keddtől szombatig 11.00 -18.00 óra között Budapesten, az I. kerület, Batthyány utca 67-ben.
