Az irányítószám

Meglepő, de az első rendszeres postajáratot Pozsony és Bécs között I. Ferdinánd rendelte el 1524-ben. I. Lipót pedig pátenst (kiváltságlevelet) adott ki 1695-ben a postautakról, postaállomásokról és postakürtökről. III. Károly 1722-ben állami kezelésbe vette a hazai postaszolgálatot, a levélszállítást, a postatarifák szabályozását. Az első levélszekrényeket 1817-ben helyezték ki, negyedszázaddal később már házhoz viszik a postaküldeményeket a nagyobb városokban.

Meglepő, de az első rendszeres postajáratot Pozsony és Bécs között I. Ferdinánd rendelte el 1524-ben. I. Lipót pedig pátenst (kiváltságlevelet) adott ki 1695-ben a postautakról, postaállomásokról és postakürtökről. III. Károly 1722-ben állami kezelésbe vette a hazai postaszolgálatot, a levélszállítást, a postatarifák szabályozását. Az első levélszekrényeket 1817-ben helyezték ki, negyedszázaddal később már házhoz viszik a postaküldeményeket a nagyobb városokban.

  1867-ben önálló lesz a Magyar Posta, hivatalos nyelv a magyar és használható a koronás  címerünk is. Még dúlnak a harcok a Dunántúlon 1945 márciusában, amikor Budapesten elkezdik a levelek kézbesítését. De a teljes postahálózat helyreállítása még hét évig tartott. 1973. január 1.-jén a levél, csomag, távirat, stb. kézbesítésének gyorsítására bevezetik a japán Toshiba cég berendezéseinek alkalmazásával a postai irányítószámokat. A következő történet erről szól.

  A fővárosban dolgozó vésnök és aranyműves mester aki szerény körülmények között, egyedül élt, munkáján kívül egyetlen szenvedélye volt, a numizmatika. Több száz darab, arany érmékből álló páratlan gyűjteményében német dukátok, amerikai arany dollárok, osztrák koronás pénzek és más, értékes ritkaságok sorakoztak.

   Szomszédja, egy ingyenélő, gyakran meglátogatta, pénzt kért tőle, a mester néha adott is. Ám amikor a csibész egy Napóleon aranyért kuncsorgott, nagyon megharagudott. Figyelj! Ha meghalok, komplett gyűjteményemet a Magyar Nemzeti Múzeumra hagyom.

   Egy napon az aranyműves rosszul lett, átdörömbölt mihaszna szomszédjának, hogy hívja ki a mentőket. Az autóra várva merész ötlete támadt a csirkefogónak. Aláíratott egy üres papírlapot azzal az ürüggyel, hogy a kórházba szállításhoz kell. Pár nap múlva az aranyműves meghalt.

  Az „ügyes" fiatalember ráírt a papírra egy szabályos végrendeletet. Érem gyűjteményemet szomszédomra, Nagy Pál, 1103 Budapest. Diófa utca 2. szám alatti lakosra hagyom. Pali két cimborája aláírta tanúként. Az okmányon a szabályosnak tűnő aláírások mellett óvatosságból egy régebbi dátum, 1972. március 3. szerepelt.

   Következett a hagyatéki tárgyalás. A közjegyző ránézett a végrendeletre, majd szünetet rendelt el. A Rendőrséget hívta. Azonnal észrevette a hamisítást. Ugyanis, mint már említettem, a Magyar Posta csak 1973-ban vezette be az irányítószámokat, 1972-ben kelt végrendeletben nem szerepelhetett, akkor még senki sem tudta, milyen számok lesznek.  

   A díszes kompániának hosszú ideje maradt a börtönben elmélkedésre. Közokirat hamisításért, csalás kísérletéért, hamis tanúzásért súlyos börtönbüntetést kaptak. A gyűjtemény méltó helyére került.

Láng Róbert