Szomorú vasárnap

A Seres házaspárA dal a világ képzeletbeli slágerlistáján a XX. század leghíresebb öt dala közé tartozott. Lemezre először Kalmár Pál, a múlt század harmincas éveinek legnépszerűbb énekese vitte, éppen nyolcvan évvel ezelőtt, 1935-ben. Szerzője Seress Rezső. Ha nem is barátságban, de jó viszonyban voltam vele és felségével az angyali türelmű Helénnel. Rezső bá' a Kispipa vendéglő énekes-zongoristája ma biztos hungarikum lenne. Művészek, híres sportolók, külföldiek, államférfiak csak azért látogatták a vendéglőt, hogy őt meghallgassák. Pedig nem tanult énekelni, nem tanult zenét szerezni és nem tanult zongorázni. De benne volt az X-Faktor.

A Seres házaspárA dal a világ képzeletbeli slágerlistáján a XX. század leghíresebb öt dala közé tartozott. Lemezre először Kalmár Pál, a múlt század harmincas éveinek legnépszerűbb énekese vitte, éppen nyolcvan évvel ezelőtt, 1935-ben. Szerzője Seress Rezső. Ha nem is barátságban, de jó viszonyban voltam vele és felségével az angyali türelmű Helénnel. Rezső bá' a Kispipa vendéglő énekes-zongoristája ma biztos hungarikum lenne. Művészek, híres sportolók, külföldiek, államférfiak csak azért látogatták a vendéglőt, hogy őt meghallgassák. Pedig nem tanult énekelni, nem tanult zenét szerezni és nem tanult zongorázni. De benne volt az X-Faktor.

Ifjúként Rákosi Szidi híres színiiskoláját  végezte el és különböző vidéki társulatoknál játszott. Aztán huszonéves korában – ki tudja miért? – komponált egy dalt Még egy éjszaka címmel. Tizenhétezer példányt adtak el a kottájából. Majd sorra következtek az újabb dalok. Szeressük egymást gyerekek. Gyere Bodri kutyám. Aztán a Szomorú vasárnap, az öngyilkosok balladája berobbant a zenei életbe. Nemcsak Magyarországon, Európában, Afrikában, Amerikában is. Hetven országban adták ki a dalt hanglemezen. A New York Times, a Paris Soir címoldalon méltatta, Karinthy Frigyes novellát írt róla, a párizsi Musée Grévin elkészítette és kiállította a viaszfiguráját. Coco Chanel halálruhát tervezett. Kínaiul, eszperantóul, Tanzániában szuahéliül is előadták. Még 1982-ben is énekelte a dalt Carmen McRae a New York-i Marty's-ban hatalmas sikerrel.

   Rezső bá'-t gyakran meglátogattam a Kispipában és négyszobás erzsébetvárosi lakásukban, a Dob utca 46. számú ház első emeletén. A nagyszobában állt Bösendorfer zongorája, gyakran játszott vendégeinek. Mindig egy kézzel. Igen egy kézzel. Megjegyzem ez a köznyelvben „zenész-ház" volt, ott lakott a dobos Beamter Bubi, a zongorista Orosz János, a zeneszerző Horváth Jenő, az énekesnő Vadas Zsuzsa, később Presser Gábor is.

   Ide kívánkozik néhány szó feleségéről. Leány korában Röck Helén néven cirkuszi artistanőként, bűvész kisegítőjeként  szerepelt. Majd férjhez ment egy katonatiszthez, aztán beleszeretett a fiatal Seress Rezsőbe. Egy ideig bujkálniuk kellett a bosszútól félve. Majd megnyugodtak a kedélyek, attól fogva az asszony Dudinak – ahogy őt hívta – szentelte magát, lehetővé téve gondtalan életét. Nem volt könnyű, este nyolckor munkakezdés éjjel kettőig. Délelőtt alvás. Fordított napirend.

   Lakásuk egyik szobájában kártyaasztal, ha hiányzott a „negyedik", és is beülhettem játszani. Hanglemez tárlóban a Szomorú vasárnap külföldi előadóinak korongjai, a többi között Louis Armstrong, Bing Crosby, Stan Kenton, Oscar Peterson, Tom Jones, Ray Charles, Josephine Baker, Maurice Chevalier, Paul Hörbiger. Egy asztalkán bársonyba kötött vendégkönyv, többször végiglapoztam. Olyan hírességek írták alá, mint a világhírű karmester Otto Klemperer, a perzsa sah Reza Pahlavi és hitvese Farah Dibah, Josephine Baker, Edward walesi herceg, Sonja Hennie sokszoros korcsolya világbajnok, Conrad Veidt, John Steinbeck, az Egerek és emberek c. színdarab és számos könyv szerzője, Spencer Tracy, U Thant ENSZ-főtitkár, Benjamino Gigli, Louis Amstriong, Arthur Rubinstein zongoraművész, George Cukor filmrendező, Jascha Heifetz hegedűművész, Luchino Visconti és még sokan mások. Hihetetlen!

   Rezső bá' félt egy harmadik világháborútól. Felhalmozott konzerveket, szappant, cigarettát, kockacukrot, lisztet, aszalt gyümölcsöt, diót, mandulát csokoládét, borotvapengét. Minden olyan cikket, amelyből a második világháborúban és azt követően hiánycikk lett és aranyat ért. A szó szoros értelmében.

   A Szomorú vasárnap-nak anyagi vonatkozásai figyelemre méltóak. 1950-ben egy amerikai jogvédő cég elkezdte gyűjteni a Seress-dal éneklése, kottája, hanglemez kiadása, rádió sugárzása után járó honoráriumokat szerte a világban. Három év alatt összegyűlt 4 millió dollár a Bank of  New York-nál, a Wall street 1. szám alatt. Ez az akkori devizaszorzóval 120 millió forintot jelentett, mai valorizált értéke ennek mintegy százszorosa, 12 milliárd forint. A pénz átvétele kizárólag Amerikában volt lehetséges. Útlevelet is kapott volna, a magyar állam vadászott a deviza bevételekre. Az utazást azonban konokul visszautasította, szavajárása volt, hogy még Budára sem megyek át. A pénz ott maradt a bankban. Valószínűleg az egyetlen örököshöz, keresztlányukhoz Horváth Ritához, Horváth Jenő zeneszerző lányához került.

   Tragikus, hogy az öngyilkosok dalának szerzője hatvankilenc éves korában kétszer kísérelt meg öngyilkosságot, a harmadik sikerült. A dal hatásaként a csalódott szerelmesek  öngyilkosságai valószínűleg csupán kitalációk.

   1983-ban Szomorú vasárnap címmel Müller Péter színdarabot írt Seress Rezső életéről. A Vidám Színpad mutatta be Sándor Pál rendezésében.  A zeneszerzőt Bodrogi Gyula, Helént Voith Ági játszotta nagy sikerrel.

 Láng Róbert