Történelmi pillanat: megállt a világ energiafelhasználásának növekedése

2014 volt az első év, amikor a globális gazdasági növekedés ellenére megállt a világ energiafogyasztásának és károsanyag-kibocsátásának emelkedése. Az elmúlt 40 évben – a gazdasági válság okozta kisebb visszaesésektől eltekintve – ez először következett be. A 3%-os GDP növekedés elvált a fosszilis energiafogyasztás emelkedésétől, azaz a klímaváltozás megállítása érdekében tett közös erőfeszítések elkezdték éreztetni hatásukat. Különös aktualitást ad a hírnek, hogy az az Európai Energiafüggőség Napján látott napvilágot.
 

2014 volt az első év, amikor a globális gazdasági növekedés ellenére megállt a világ energiafogyasztásának és károsanyag-kibocsátásának emelkedése. Az elmúlt 40 évben – a gazdasági válság okozta kisebb visszaesésektől eltekintve – ez először következett be. A 3%-os GDP növekedés elvált a fosszilis energiafogyasztás emelkedésétől, azaz a klímaváltozás megállítása érdekében tett közös erőfeszítések elkezdték éreztetni hatásukat. Különös aktualitást ad a hírnek, hogy az az Európai Energiafüggőség Napján látott napvilágot.
 
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) legfrissebb, a klímaváltozással kapcsolatos jelentése tartalmaz jó és rossz híreket is. Jó hír, hogy az globális energiafogyasztással összefüggő károsanyag-kibocsátás nem nőtt. Rossz hír: a klímaváltozás megállítása érdekében tett nemzeti intézkedések még nem elegendőek az éghajlatváltozás okozta katasztrofális hatások elhárítására. Az IEA három előrejelzést készített: először is felvázolta az egyes országok önkéntes kibocsátás-csökkentési vállalásai összesítéséből adódó várható eredményeket, melyek messze alulmúlják az elérendő célt. A második, bridge változat olyan lépésekre tesz javaslatot, mely a már ismert technológiák és szakpolitikák segítségével úgy valósíthatók meg, hogy nem rónak terhet a gazdaságra. De még ez a változat is csak félút a globális felmelegedés megfékezésében.  
Az IEA harmadik forgatókönyve egy több összetevőből álló mixre alapul, melynek oroszlánrészét, 49%-át az energiahatékonyság javítása adja. További fontos elemei még a megújulók arányának növelése, a nem hatékony szénerőművek leállítása, az olaj és gázkitermelés okozta metánszivárgás csökkentése vagy épp a fosszilis energiahordozók támogatásának megreformálása.
 
Miközben a nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a gazdasági növekedés elválik a fosszilis energiahordozók felhasználásának növekedésétől, addig a Nemzeti Energiastratégia már leszámolt azzal a lehetőséggel, hogy csökkenhet a hazai primerenergia-felhasználás. Pedig a tények mást mutatnak: 2008-2013 között az ország primerenergia-felhasználása 168 Petajoule-lal esett vissza, és 2013-ban már csak 961 Petajoule (PJ) volt. A csökkenés jelentős: összehasonlításul nagyjából ennyi energiát fogyaszt el Pécs városa 20 év alatt, a paksi tervezett két új blokk termelése pedig nagyságrendileg évi 60 PJ lesz.
 
„Különös aktualitást ad a hírnek, hogy Európa képletesen június közepére elhasználta minden idei belső energiaforrását. 2015-ben június 18-ra esett az Európai Energiafüggőség Napja (European Energy Dependence Day). Az Európai Unió a világ legnagyobb energiaimportőre, teljes energiafelhasználásának több mint fele importból származik. Nem véletlen, hogy az energiahatékonyság egyre nagyobb szerephez jut az EU politikájában." – nyilatkozta Szalai Gabriella, a MEHI programigazgatója.