Okostelefonra cseréltük a CD-lejátszót – elkészült a Telenor legújabb kutatása a zenei piac átalakulásáról
5 perc olvasás
A Telenor online kutatásának eredményei szerint a mobilinternet elterjedése egyre inkább átalakítja a zenehallgatási szokásokat és a zenei piacot is.
A Telenor online kutatásának eredményei szerint a mobilinternet elterjedése egyre inkább átalakítja a zenehallgatási szokásokat és a zenei piacot is.
Rengeteg honfitársunk ma már leginkább okostelefonról hallgat zenét, a legtöbben pedig olyan régen vettek CD-t, hogy már nem is emlékeznek rá. Ezzel pedig még koránt sincs vége a zenei piac átrendeződésének.
A magyar felhasználók meglepő felhasználási szokásaira derült fény a Telenor legújabb internetes felméréséből, amelyben a mobilcég a hazai zenehallgatási szokásokat térképezte fel 1666 fő részvételével.
(A nem reprezentatív online kutatás 2015. június 17. és 22. között zajlott)
A témáról egy kerekasztal-beszélgetésen mondták el véleményüket meghívott szakemberek. Az eseményen részt vett Molnár Ferenc Caramel, énekes-zeneszerző, Sajó Dávid, az Index újságírója, Tóth Péter Benjámin, az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület stratégiai és kommunikációs igazgatója, valamint Horváth Norbert, a Telenor szórakoztató szolgáltatásokért és üzletfejlesztésért felelős igazgatója.
Horváth Norbert a rendezvényen elmondta: „A kutatásunkból kiderült, hogy ma már az emberek döntő többsége az okostelefonján hallgat zenét. Ez is megerősít bennünket abban, hogy érdemes volt elsőként megjelenni Magyarországon online zenei streaming szolgáltatással. A siker titka az lehet, hogy a Telenornál minden elérhető, ami a gondtalan online zenehallgatáshoz kell: a készülék, a mobilinternet, és a havi számlával kényelmesen fizethető zeneszolgáltatás, a Deezer."
Szép lassan eltűnnek az mp3-lejátszók. A kutatás eredményeiből kiderült, hogy manapság az okostelefon az elsődleges zenehallgatási forrás, a válaszadók 83,49%-a ma már így hallgat zenét. Jelentősen visszaesett a rádió és az mp3-lejátszók népszerűsége is: előbbit a felhasználók 43,88%-a, utóbbit csupán 26,11%-uk használja rendszeresen, míg laptopján 40,46%-uk, asztali PC-jén pedig 42,38%-uk szokott zenét hallgatni. A táblagépes zenehallgatás aránya viszonylag alacsony (21,25%), ami talán annak köszönhető, hogy a válaszadók többségének (55,72%) egyáltalán nincs ilyen készüléke.
Milyen tevékenység közben hallgatnak a magyarok zenét? Leginkább útközben, azaz tömegközlekedésen (48,74%), vagy az autóban (47,6%), amit a főzés vagy takarítás (47,54%), illetve a munka vagy tanulás közbeni (46,22%) zenehallgatás követ. Utazás közben is elsőszámú zeneforrássá lépett elő az okostelefon a válaszadók 64,77%-ánál, az mp3-lejátszók aránya 6,18%-ra esett vissza, a rádió pedig csupán az autóhifik elterjedtsége miatt tudja elérni a 24,55%-ot.
Olyan rég vettem CD-t, hogy nem is emlékszem már rá. A legtöbb válaszadó (58,04%) már nem is tudta felidézni, hogy mikor vásárolt utoljára műsoros CD-t, bár az utóbbi egy évben audiolemezt beszerzők viszonylag magas (41,95%-os) aránya még azt mutatja, hogy ez a formátum még egyáltalán nem halt ki.
Több válaszadó (57,98%) használja a Deezert vagy más hasonló, havi fix díjért elérhető online zeneszolgáltatást, mint ahányan nem (42,02%) – derül ki az eredményekből. Érdekesség, hogy itt jelentős különbség mutatható ki az androidos mobilokat, illetve az iPhone-t használók között: míg az iPhone-osok 76,84%-a használ online zeneszolgáltatást, az androidosoknak csak 57,82%-a él a lehetőséggel, csupán minimálisan felülmúlva a windowsos telefonok tulajdonosait, akiknek 56,48%-a felhasználó.
A többség hajlandó fizetni a zenehallgatásért. Bár több internetes zeneszolgáltatás kínál bizonyos korlátozásokkal ingyenes zenehallgatást, a válaszadók 68,41%-a nyilatkozott úgy, hogy hajlandó lenne fizetni is ezek használatáért. Ezer forintnál kisebb összeget 55,2%, 9,22% akár 1500 forintot is, 3,99% pedig akár ennél többet is, ha prémium funkciókat vehet igénybe. Míg néhány éve több ezer forintot kiadtak a rajongók egy-egy CD-ért, addig ma már ennek töredékébe kerülő havidíjért férhetnek hozzá nem egy cédényi, hanem több tízmillió zeneszámhoz. Érdekesség, hogy míg az iPhone-t használók csaknem nyolcvan százaléka hajlandó lenne fizetni online zeneszolgáltatásért, addig az androidos telefont birtoklóknak csak 67,42%-a tenne hasonlóképp.
A válaszadók viszonylag kis hányada (24,16%) részesíti előnyben a torrentoldalakat a legális zeneszolgáltatásokkal szemben, külön zeneszámokat vagy albumokat pedig csupán 6,73%-uk szokott legálisan vásárolni az interneten. A havidíjas zeneszolgáltatásokban a használók zöme (70,78%) azt élvezi leginkább, hogy bárhol és bármikor elérheti zenéit, de nagyon vonzó lehetőségnek számít sokaknak (42,44%) az is, hogy a zeneszámok lejátszása gombnyomásra elindul.
Mire vágynak a felhasználók? Az olyan extrákat, mint az albumok eredeti borítójának elérhetőségét vagy az előadók bemutatását csak kevesen (15,44%) tartják fontosnak. Bár a többség (49%) barátoktól, vagy rádióból (44%) ismeri meg az új számokat, a zeneszolgáltatások fejlett ajánlóalgoritmusai is elég sok (42,33%) felhasználó ízlését bővítik új zenékkel. Az online szolgáltatások használata során a legtöbb felhasználó (29,33%) élményét az rontja, ha a katalógusban nem találja a meghallgatni kívánt előadót. Ugyanennyien számoltak be arról, hogy a használatot időnként technikai malőrök akadályozzák, míg a hangzás minőségére csak kevesen (8,33%) panaszkodtak.
Milyen új funkciókat várnak a felhasználók a Deezerbe és a hasonló szolgáltatásokba?
A legtöbben (47,48%) a dalok szövegeit olvasnák lejátszás közben, de sokan (46,24%) videoklipeken is megnéznék kedvenc előadóikat. Jelentős még a bővebb kínálatra (33,49%) és az autórádiós támogatásra (28,25%) vágyók aránya is.
A kutatás legérdekesebb megállapításait interaktív infografikán is megtekintheti: https://infogr.am/igy_hallgat_zenet_a_magyar
Lantai József
