Nem vaklárma az aranyszínű sárgaság, érdemes komolyan venni

Aranyszínű sárgaságKiváló évjárat lehet a 2015-ös azokon a borvidékeken, ahol jégverés, vagy szőlőbetegségek nem károsították a szépen fejlődő szőlőtermést. A Syngenta szakmai rendezvénysorozatán viszont arra is figyelmeztettek a szakemberek, hogy komolyan kellene venni minden szőlőtermesztőnek az aranyszínű sárgaság vírushordozója, az amerikai szőlőkabóca elleni védekezést, mert a súlyos betegség kezdetben enyhe, majd 4-5 év alatt egyre durvább pusztítást végezhet a szőlőben.

Aranyszínű sárgaságKiváló évjárat lehet a 2015-ös azokon a borvidékeken, ahol jégverés, vagy szőlőbetegségek nem károsították a szépen fejlődő szőlőtermést. A Syngenta szakmai rendezvénysorozatán viszont arra is figyelmeztettek a szakemberek, hogy komolyan kellene venni minden szőlőtermesztőnek az aranyszínű sárgaság vírushordozója, az amerikai szőlőkabóca elleni védekezést, mert a súlyos betegség kezdetben enyhe, majd 4-5 év alatt egyre durvább pusztítást végezhet a szőlőben.

2014-ben a szeszélyes, enyhe időjárás miatt komoly fertőzésekkel kellett szembenézniük a szőlősgazdáknak, mondta Nádudvari Éva, a Syngenta szőlő szakértője. Akkor olyan korán megjelent például a lisztharmat, amelyet még soha tapasztaltak és egyes borvidékeken nagy károkat okozott.

–         Idén szerencsére az ország nagy részén jóval kedvezőbb helyzetben vannak a szőlősgazdák – hangsúlyozta Nádudvari Éva. – A szőlő fakadása a tavalyi évhez képest később indult, azonban ezt a lemaradást mára behozta. A tavalyi évben ebben az időszakban már nagymértékben pusztított a lisztharmat, idén járványszerű tüneteket nem észleltünk. A termelők már a vegetáció elején megkezdték a fegyelmezett védekezést, így jóval egészségesebbnek mondhatók ezek az ültetvények. Nyilvánvalóan a szüretig hátralévő néhány hét időjárása még nagymértékben befolyásolhatja a minőséget. Jelen állás szerint azokon a területeken, ahol nem volt betegség, vagy jégkár, ott kiemelkedő mennyiségre és minőségre számíthatnak a termelők. A Dunántúlon sajnos vannak olyan területek, ahol a jégverés 80-90 százalékos pusztítást is okozott.

Nádudvari Éva hozzátette: a legnagyobb problémát az egri és a tokajhegyaljai borvidéken a vízhiány okozza. A levelek bepödrődnek, a fürtök könnyűek, a szemek vízhiányosak, a fejlődésben megálltak. Mivel a vesszőbeérés erőteljesen beindult, néhány fajtánál már most kávébarna színűek a vesszők. Ennek tükrében nem tudni, hogy ez milyen hatással lesz a későbbi mennyiségre és minőségre.

Mint a szakmai rendezvényeken elhangzott: a szőlőtermesztők egy része figyelmen kívül hagyta az aranyszínű sárgaság miatti figyelmeztetéséket, pedig igen súlyos betegségről van szól. Vajkóné Tarjányi Judit kertészeti szaktanácsadó kifejtette: az aranyszínű sárgaság az eddigi európai tapasztalatok szerint nagyon veszélyes kór, amelyet az amerikai szőlőkabóca terjeszt. A kártevő idén is feltűnt szinte az összes szőlőtermő vidéken.  Magyarországon először 2013 augusztusában, a zalai Lentiben begyűjtött levélmintákból és befogott szőlőkabócákból mutatták ki az aranyszínű sárgaságot.  

–         Megfelelő védekezés hiányában az aranyszínű sárgaság bármikor felütheti a fejét, s sajnos azt tapasztaltuk, hogy vannak olyan gazdálkodók, akik nem veszik komolyan a figyelmeztetést. A betegség elleni védekezés egyetlen módja, ha a terjesztőt iktatják ki a gazdák. A rovarölő szeres kezelések célzottan a tünetet okozó fitoplazmát terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen irányulnak. A kór negatív hatása nem azonnal, hanem fokozatosan jelenik meg a szőlőben, 4-5 év alatt akár teljesen ki tudja pusztítani az állományt. Szlovéniában például elkéstek a védekezéssel és rendkívül súlyos károkat szenvedtek el az ültetvények. A kórokozóra szinte az összes Magyarországon termesztett szőlőfajta fogékony.

Az ország több borvidékén megtartott rendezvényeken a szakmai előadások mellett bemutatták a Syngenta hatékony növényvédelmi megoldásait is, amelyekkel eredményesen léphetnek fel a kártevőkkel szemben. A vállalat portfóliója idén a Luzindoval bővül, amely egy új, hatékony készítmény szőlőmolyok ellen és a kabóca elleni védekezésre is alkalmas.

A szőlőtermesztésben jelenleg a művelt borvidéki szőlőterület nagysága meghaladja a 64 ezer hektárt. A leszüretelt szőlő mennyisége 2013-ban 390 ezer tonna, 2014-ben 348 ezer tonna volt. A termésátlag tavaly 5 tonna volt hektáronként, a kiemelkedően jó átlagot termő 2013-hoz képest ez 2 tonnával kevesebb hektáronkénti mennyiséget jelent.