SZÁLL A KAKUKK A FÉSZKÉRE — Bemutató a Belvárosi Színházban

Az Orlai Produkció ezúttal nem az emlékezetes film, hanem Ken Kesey regénye alapján dolgozta fel az ügyes terror és az ellene való lázadás pszichodrámáját. A történet ugyan elmegyógyintézeti zárt osztályon játszódik, de bárhol és bármikor megtörténhet kinn és benn, mindig aktuális – talán nem véletlen, hogy a színház ismét elővette. A darab láttán el kell gondolkodnunk, hogy a diktatúra és a szabadságvágy párharcában, ráadásul a demokrácia látszatával fűszerezve, miért győz gyakrabban az erőszak.

Az Orlai Produkció ezúttal nem az emlékezetes film, hanem Ken Kesey regénye alapján dolgozta fel az ügyes terror és az ellene való lázadás pszichodrámáját. A történet ugyan elmegyógyintézeti zárt osztályon játszódik, de bárhol és bármikor megtörténhet kinn és benn, mindig aktuális – talán nem véletlen, hogy a színház ismét elővette. A darab láttán el kell gondolkodnunk, hogy a diktatúra és a szabadságvágy párharcában, ráadásul a demokrácia látszatával fűszerezve, miért győz gyakrabban az erőszak.

Ken Kesey amerikai író, esszéista Kenneth Elton néven 1935-ben született, majd az 50-es évek beat nemzedékéhez tartozott. Az 1960-as évektől csatlakozott a hippi filozófiákhoz, a háború ellenességhez. Ekkor ismerkedett meg a szerző Jack Kerouakkal és Allen Ginsberggel, s megírta leghíresebb regényét, a One Flew Over the Cuckoo's Nest, amellyel azonnal hírnevet szerzett. Ezután Kaliforniába költözött, és tréfacsinálóként lett ismert a divatos LSD-partikon. 1965-ben marihuána-terjesztésért öt hónapra bebörtönözték. Szabadulása után Oregon állambeli birtokán „normális" életet élt, regényeket és cikkeket írt. 1970-ben filmet forgatott Paul Newmannel, amit Academy-díjra terjesztettek fel. 1984-ben húszéves fia autóbalesetben életét vesztette. A fiú szerveit a rászorulóknak ajánlotta fel.

   Kesey 1990-től az interneten publikált. 1992 után cukorbajban megbetegedett, 1997-ben a májából daganatot távolítottak el. 2001-ben agyvérzés következtében meghalt.

Kesey 1962-es regényéből 1975-ben készített filmet Miloš Forman Jack Nicholson főszereplésével, ami öt Oscar-díjat nyert! Természetesen megjelentek a színpadi változatok is. A megejtő dráma hatására világszerte megváltozott a pszichiátriai betegek kezelése – talán ez a legnagyobb érdeme! Többé nem alkalmaztak elektrosokkot és lobotómiát (agylebeny eltávolítást), amivel a beteget örökre agyalágyulttá tették. (Így járt J. F. Kennedy elnök húga is.)

A Száll a kakukk fészkére című könyvet Dale Wasserman dolgozta át színpadra, a jelen darabot pedig Zöldi Gergely magyarította. A Belvárosi Színházban most hosszú évek elteltével Znamenák István zseniális rendezésében, kiváló színészekkel adatik elő. A produkció már az első előadásokon zajos sikert aratott, nem utolsó sorban a három főszereplő: Szabó Kimmel Tamás, Péterfy Bori, Kocsis Pál meg a többiek (Makranczi Zoltán, Nagy Dániel Viktor, Csémy Balázs, Formán Bálint, Keresztény Tamás, Róbert Gábor, Mátyássy Bence…) kiváló összjátékának köszönhetően.  

A cselekmény:

McMurphy elítélt a börtön helyett az elmegyógyintézetet választja, mert úgy véli, a büntetését kevésbé szigorú körülmények között töltheti le. Arra nem számít, hogy a helyi zsarnok, Miss Rached főnővér ravaszságával kénytelen szembenézni. A főnővér az aljas diktatúra összes tulajdonságával rendelkezik: kegyetlen, bosszúálló, megalázó és kártékonyan hazug. McMurphy éles eszével rájön, hogy más szimulánsok is vannak köztük, például az indián Főnök (Kocsis Pál alakítja) sem nem süket, sem néma, csupán itt talál védelmet a többségi amerikai társadalom jogtalan területfoglalásai ellen. McMurphy a csoporttársaival jó kapcsolatot épít ki, és megpróbálja humorral ellensúlyozni a főnővér „nevelési" eszközeit, csakhogy a hétköznapi embernek nincs méltó eszköze a kiszámíthatatlan aljassággal szemben. A társait is lázadásra buzdítja, fogadásokat köt, hogy tönkreteszi a főnővért. Ám a gyakorlat alapján, aki ide bekerül, az épen soha nem hagyhatja el az intézetet. Már késő, amikor mindez tudatosul benne.

   Ragyogó rendezői ötlet, hogy a kórteremben lévő óra mozgatásával jelzik az idő múlását, az éjek és a nappalok egyhangú váltakozását a rácsok mögött. Az osztályos orvos átlátja a helyzetet, de a főnővér rajta is képes uralkodni az általa értelmezett szabályzat szerint. Gond nélkül veti alá testi bántalmazásnak az ellentmondókat. A legváratlanabb helyzetekben jelenik meg, és „tesz rendet" akár elektrosokkal, akár agyműtéttel. A beteg ettől végképp „megszelídül". Látjuk kibontakozni a korlátlan szellemi-fizikai diktatúrát, amely már annyi emberi tragédia okozója volt a történelemben. A rend nála a megszállottság. McMurphy megfékezésére – az orvos javallata ellenére – végrehajtják az agyműtétet. Ezt látva az indián Főnök egy párnával megfojtja a tehetetlenné tett lázadót, maga pedig megszökik, hogy a számára elfogadhatatlan társadalomban mégis viszonylag szabadon éljen.

Szomorú, de minden mozzanatában igaznak tekinthető történet egy adott helyzetben, még a nem valós rácsok között is. A Főnénit (Péterfy Bori játssza) a személyzet többi tagjai is féli, legszívesebben megölné. A McMurphyt alakító Szabó Kimmel Tamás pszichiáterrel konzultált a szerep megformálásához. Az összes színész nagyszerűen formálja meg a félelemben tartott beteget vagy ápolót.

Az Orlai Produkció ismét nagyhatású remekművet varázsolt a Belvárosi Színház kicsiny színpadára. Az biztos, hogy a 2015-16-os évad egyik legjobb közönségcsalogatója lesz a darab. A legfiatalabbak talán már nem emlékeznek az 1975-ben készült filmre, azoknak is nagy élményt kínál ez a színházi bemutató.

DOBI ILDIKÓ