Közmunkaprogrammal menthetőek lennének a magyar gesztenyések
3 perc olvasás
A drága magyar gyümölcsöt megérné itthon újratelepíteni. Az október Nagymaroson szakmai tanácskozással indult, amelynek fő célkitűzése a Kárpát-medencében fellelhető gesztenyések megóvása, helyreállítása, és a termesztésben rejlő lehetőségek feltárása volt.
A drága magyar gyümölcsöt megérné itthon újratelepíteni. Az október Nagymaroson szakmai tanácskozással indult, amelynek fő célkitűzése a Kárpát-medencében fellelhető gesztenyések megóvása, helyreállítása, és a termesztésben rejlő lehetőségek feltárása volt.
A támogatóként jelen lévő Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) azért tartotta fontosnak a hanyatlásnak induló állomány rehabilitációjának ügyét, hogy a gesztenyetermesztés újra méltó helyet foglaljon el a magyar gazdaságban. A konferencián szó esett a gyümölcsöt veszélyeztető kórokozókról és kártevőkről, illetve megfogalmazódott a közmunkaprogram iránti igény is.
A NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének munkatársai idén az őshonos fajokkal büszkélkedő Nagymaroson rendezték meg az évenként esedékes gesztenye konferenciát, ahol az érdeklődők megismerhették a hazai és felvidéki állomány jelenlegi helyzetét. Az előadássorozaton szó volt a szelídgesztenyét tizedelő gombás megbetegedés, a kéregrák elleni küzdelemről, a Kínából behurcolt gubacsdarázs által okozott károkozásokról és olyan társadalmi problémákról is, mint a gesztenyelopás.
A magyar gesztenyések 90%-át pusztító csapások ellen azonban hatékony megoldásokkal is megismerkedhettek a résztvevők. Ilyenek voltak a gubacsdarázs ellen sikeresen alkalmazható japán és olasz biológiai védekezésformák, valamint a Dr. Szentiványi Péter dió- és gesztenyenemesítő által szelektált 6 magyar fajta visszatelepítésére irányuló tájrehabilitációs programok. A rendezvényen felmerült a közmunkaprogram szükségességének gondolata is, hiszen a területek helyreállításával igazi értékteremtő munka valósulhatna meg olyan könnyen elsajátítható tevékenységek során, mint a gesztenyegyűjtés, oltás vagy akár a csemetenevelés. A gesztenyések helyreállításával nemcsak a fák fertőzöttségéből eredő telekeladásra ítélt értékes területeket lehetne megmenteni, de lehetőség lenne a vidék felzárkóztatására is a gesztenyetermesztésre alkalmas területeken.
„Nagyon reméljük, hogy intézményünk is hozzájárulhat a magyar gesztenye újbóli élvonalba kerüléséhez" – nyilatkozta Kasztovszky Zoltán, az MKSZN ügyvezető igazgatója a tanácskozás után. "Ezt a szaporítóanyagok és oltványok eljuttatásával tervezzük megvalósítani. Ha ezek alkalmas helyekre kerülnek, megindulhat a tájrehabilitáció." – tette hozzá.
A fák visszatelepítése nemzeti érdek lenne Magyarországon, hiszen a héjas gyümölcs világszerte keresett. Portugáliában például a gőzerővel haladó telepítések nyomán néhány éven belül elérhetik akár az évi mintegy 80 ezer tonna termést. A gesztenyét idehaza is szívesen látnák a hazai feldolgozók, s akár magasabb árat is hajlandóak lennének megfizetni a jobb ízért, minőségért.
A zamatos gesztenyéről ugyanis kevesen tudják, hogy olyan egyedülállóan értékes, sokrétű gyümölcs, amelyből sör, bor, pálinka vagy akár gluténmentes liszt is készíthető. A szemet gyönyörködtető, mézelő növény nemcsak parkjaink éke, de a biodiverzitás fenntartásában is nagyon értékes szereplő.
Lantai József
