Az évszázad képrablása

Az 1953-ban alapított Tudományos Ismeretterjesztő Társulat egykor fontos szerepet töltött be társadalmunkban. Egyik tevékenysége a féléves előadás sorozatok szervezése volt ingyenesen, vagy jelképes összegért. Közérthetően oktatott a tudomány, a művészet, a gazdaság, a társadalom fontos kérdéseiről, a témakört kiválóan ismerő, művelő, kutató, tanító szakemberekkel. Tárgya volt az egyes országok történelme, kultúrája, a nyelvoktatás. De például a kriminálpszichológia, a grafológia is. És a művészettörténet. Egy ilyen előadásra érkeztem sokad magammal a budapesti Szépművészeti Múzeum oldalbejárójához 1983. november 5-én vasárnap délelőtt.

Az 1953-ban alapított Tudományos Ismeretterjesztő Társulat egykor fontos szerepet töltött be társadalmunkban. Egyik tevékenysége a féléves előadás sorozatok szervezése volt ingyenesen, vagy jelképes összegért. Közérthetően oktatott a tudomány, a művészet, a gazdaság, a társadalom fontos kérdéseiről, a témakört kiválóan ismerő, művelő, kutató, tanító szakemberekkel. Tárgya volt az egyes országok történelme, kultúrája, a nyelvoktatás. De például a kriminálpszichológia, a grafológia is. És a művészettörténet. Egy ilyen előadásra érkeztem sokad magammal a budapesti Szépművészeti Múzeum oldalbejárójához 1983. november 5-én vasárnap délelőtt.

   A bejáratnál tábla: „Elnézést kérünk, a múzeum technikai okokból bizonytalan ideig zárva." Tanakodtunk, mi történhetett? Volt, aki a táskarádiójából próbált híreket szerezni, de nem tudtunk meg semmit. Hírzárlat volt. Aztán suttogni kezdték a városban: betörtek a Szépművészeti Múzeumba. A keddi újságok már hírt adtak az eseményről.

   A betörők nem akármit vittek el, a múzeum legértékesebb kincseit, szám szerint hetet. A betörők vagy kiváló műértők lehettek, vagy megrendelésre dolgoztak. Mert az ellopott képek a következők voltak.

                                                        Raffaello: Ifjú képmása.

                                                        Raffaello: Esterházy Madonna.

                                                        Giorgione: Önarckép.

                                                        Tintoretto: Női képmás.

                                                        Tintoretto: Férfi portré.

                                                        Tiepolo: Mária hat szenttel.

                                                        Tiepolo: Pihenő szent család.

   Értékbecslők a hét képet mai áron 20 milliárd forintra, az akkori árfolyamon 500 millió dollárra taksálták. Persze értékük valójában felbecsülhetetlen, mert pótolhatatlan. Pótolhatatlan nemzeti kincsünk.

   Hamar kiderült, hogy az elkövetőknek egyáltalán nem volt szükségük riasztó berendezések kiiktatására, falbontásra, komplikált kapuzárak feltörésére, az őrök semlegesítésére. A rablók egész egyszerűen felmásztak az állványzaton az épp tatarozás alatt álló múzeum első emeleti, olasz termének ablakához, üvegvágóval kivágták, majd nyugodt körülmények között leakasztották a festményeket. És ahogy jöttek, ugyanúgy távoztak. Nem törődtek ujjlenyomatokkal, sőt egy csavarhúzót és egy olasz feliratos zsákot is ott felejtettek. Az első helyszíni szemlén kiderült, hogy kontárok, nem voltak műértők, megrendelésre törtek be. A nyomozás megállapította, hogy éjjeliőrök nem járták be rendszeresen a termeket..

   A következő napokban rendőrségi folyamatosan adott ki közleményeket, szakértők el sem akarták hinni, hogy ilyen könnyen lehetett világhírű műkincseket ellopni. Pedig lehetett. Öt napja nem működött a Szépművészeti Múzeum biztonsági berendezése. Próbálták javítani, de valamilyen alkatrész hiányzott. Az is kiderült, hogy az egész múzeumban egyetlen éjjeliőr teljesített szolgálatot, az is televíziót nézett a kalitkájában.

   A rendőrség és az Interpol kitett magáért. Kevesebb, mint három hónap alatt elfogták a tetteseket, egy képet Magyarországon, a többit Görögországban találták meg és az orgazdát, Ivano Scianti olasz állampolgárt is sikerült azonosítani. A képeket viszonylag jó állapotban találták meg, de hónapokig dolgoztak a restaurátor művészek, amíg újra a helyükre kerülhettek.

   Ez után a kormányzat gyorsan intézkedett. Megerősítették, korszerűsítették a múzeumok biztonsági berendezéseit, erős, fiatal, jól kiképzett őrökkel növelték a múzeumi őrök létszámát. Garas Klárát, a neves művészettörténészt, a múzeum igazgatónőjét nyugdíjazták.

Utóélete is volt a képrablásnak. A Magyar Posta bélyegsorozatot adott ki az ellopott műkincsek képeivel. Talán a nyomozást akarták elősegíteni. A Rádiókabaréban Markos György, Nádas György és Boncz Géza fergeteges paródiát készített a képrablásról, pellengérre állítva a primitív rablókat. Harminc év elmúltával három fiatal színész, Bicskey Lukács, Heidinger Zoltán és Kovács Róbert úgynevezett szituációs előadást tartottak a képrablásról „Tetthely" címmel a múzeumban.

Láng Róbert