Articsóka

Tizenéves koromban találkoztam először az articsókával. Rejtő Jenő,  A három testőr Afrikában című regényében tesz szert különös szerepre, amikor a nagy Levin az úriember fogalmának meghatározására használja: „Úriember nem eszi az articsókát vajas morzsával. Ez a felcseperedett kispolgárok legrútabb szokása."  

Tizenéves koromban találkoztam először az articsókával. Rejtő Jenő,  A három testőr Afrikában című regényében tesz szert különös szerepre, amikor a nagy Levin az úriember fogalmának meghatározására használja: „Úriember nem eszi az articsókát vajas morzsával. Ez a felcseperedett kispolgárok legrútabb szokása."  

   Persze rögtön utána néztem, miről is van szó. A Nagy Révai Lexikonban az articsóka, más néven olaszparéj magas termetű, évelő növény. Zöldeskék, osztott, hosszú leveleinek fonákja fehéres. Sokoldalúan felhasználható főzeléknövény Párolható, főzhető, süthető, tölthető, pácolható., blansírozható, marinálható.

   Később, a szakácskönyveknek köszönhetően tovább bővítettem tudásomat. Az articsóka olasz és francia éttermekből nem hiányozhat. A bimbók vastag sziromleveleit zöldségként fogyasztják. A kisebb bimbókból készíthetünk előételt különböző  mártásokkal, vagy megtölthetjük húsfélével. Markáns íze miatt nem kell fűszerezni, elég, ha citromlével locsoljuk meg.

   Aztán a mitológiai tanulmányaim során megtudtam, hogy az ókorban drága ínyencségnek számított: nem annyira íze, mint inkább vélt afrodiziákumos hatása miatt. Ezt ugyan később sem sikerült tudományosan igazolni, de az articsóka a mediterrán konyha jóvoltából igen elterjedt a konyhaművészetben.   

   Kevesen tudják, hogy ehhez a növényhez különleges közgazdasági jelenségek kapcsolódnak. Ezekből kettőt fejtenék ki részletesebben.

   Az articsóka ára termelőtől-fogyasztóig a mértani sorok szabálya szerint emelkedik. A hazai őstermelő kilójáért 400 forintot kap a felvásárlótól, aki 800-ért adja tovább a nagykereskedőnek. A kiskereskedő 1.600-ért veszi át és a fogyasztó a piacon 3.200 forintot fizet.

   Második jelenség a terméshozammal van összefüggésben. Amely nagyságtól függetlenül megoldatlan költségvetési problémaként jelentkezik. Úgy is mondhatnám, kölcsönözve a kifejezést a Keresztapa c. filmből, kavics a pénzügyminiszterek cipőjében.

   Ugyanis ha egyik évben sok terem belőle, akkor a tárolási, hűtési, feldolgozási, értékesítési nehézségek jelentkeznek és mindenképpen állami beavatkozást igényelnek. Ha kevés a termés, akkor a termelők árbevétele csökken, megélhetési gondokkal küszködnek, amelyet csak költségvetési támogatással lehet orvosolni. Ha egyik évben ugyanannyi terem, mint az előzőben, akkor van csak nagy baj igazán. Mert közben a termelés költségei növekednek, gondoljunk csak az energiahordozókra, az élőmunka költségeire, a minimálbér kötelező emelésére, a növényvédő- és gyomirtó szerekre. Hogy a szállításról ne is beszéljek. De a legnagyobb problémát az okozza, ha egyáltalán nem termel senki articsókát, mert ekkor importra szorulunk, amely a fizetési mérlegünket rontja.

   Végül egy jó tanács. Ha pizzát rendelnek, kérjenek rá articsókát. Igen finom. Melegen ajánlom.

Láng Róbert