Sakkgépek
3 perc olvasás
Kérem az Olvasót, csak akkor olvassa el az írást, ha tisztában van a sakkjáték lépéseivel. Nem szükséges sokat gyakorolni a sakkozást, de az alaplépéseket ismerni kell.
Kérem az Olvasót, csak akkor olvassa el az írást, ha tisztában van a sakkjáték lépéseivel. Nem szükséges sokat gyakorolni a sakkozást, de az alaplépéseket ismerni kell.
Az első, egyszerűsített sakk játék Kr. u. 500 körül Indiában alakult ki. Már akkor hatvannégy mezős volt, a mai figurákkal. Európába a sakkot arabok hozták be háromszáz évvel később, ekkor már Kínában és Indiában is ismerték. A normannok a XI. században elfoglalják Britanniát, magukkal hozzák a sakkjátékot, amely annyira népszerűvé vált, hogy Pietro Domiani kardinális megtiltja a játékot a híveknek, mondván: elvonja a figyelmet a vallás gyakorlásától.. De tovább terjedését nem lehet megakadályozni. 1550-ben megalakul a világ első sakk-klubja Olaszországban, ekkor már nyomtatott, a sakk lépéseit ismertető könyv is létezik.1763-ban William Jones poémájában felbukkan a sakk istennője::Kaissa.
André Danican Philidor, a XVIII. század leghíresebb sakknagymestere 1748-ban könyvet ad ki Londonban A sakkjáték elemzése címmel. A sakkozás elterjedése ettől kezdve megállíthatatlanná válik. A XIX. században Európa szerte sakk-kávéházak nyílnak, elsőnek Párizsban, a Café de la Régence.
A francia fővárosban sokan szeretik a sakkot. Már negyven évvel ezelőtt voltak játéktermek, ahol sakk automatákkal lehetett gyakorolni, küzdeni. Pénzbedobásos készülékek álltak sorban egymás mellett. Egy frank, mai pénzben ötszáz forint bedobásával a gép megkérdezte, milyen színnel kíván a küzdő játszani? Aztán kezdődött a csata. Aki döntetlent érte el a géppel szemben, annak öt frankot, aki legyőzte, annak tíz frankot dobott ki a gép.
Roger Pentrose „A nagy, a kicsi és az emberi elme" című könyvében található egy sakkfeladvány. Először egy tudományos közleményben jelent meg 1889-ben (!) a New Scientist folyóiratban, azóta állandóan felbukkan a sakk rejtvények között. A feladvány: Világos lép és döntetlen. A megoldást egy kezdő sakkozó is azonnal észreveszi. A világos királlyal kell a B2 és C3 mezők között ingázni. Ekkor a sötét játékos tehetetlen, hiába van két bástya és egy futó előnye.
A rejtvényt feladták a Deep Thought nevű sakk számítógépnek, amely két alkalommal már Garry Kaszparov világbajnokot is megverte. És a gép egy elképesztően buta dolgot művelt. Leütötte a sötét bástyát, ezzel megtörte a fehér a biztos védelmet nyújtó sorfalát és elveszítette a partit- Valószínűleg programjában az szerepelt, hogy ha egy gyaloggal bástyát lehet ütni, akkor ezt mindig meg kell tenni.
Az emberi agynak van egy különleges tulajdonsága. A sejtésnek, tudatosságnak, gondolkodásnak, emlékezésnek egy olyan kombinációja, amellyel semmilyen számítógép csoda nem veheti fel a versenyt. Egyelőre.
Láng Róbert