Jövőre sem számíthatunk erős inflációra

Az elmúlt hónapok erősödő árnyomását a szolgáltatások áremelkedése okozza, miközben a rezsicsökkentés bekerült a bázisba. Az olajárak csökkenése, annak begyűrűzése a hazai fogyasztói árakba decemberben 0,7 százalékponttal mérsékelte az inflációt. Az áralakulást övező lefelé mutató kockázatok miatt nem elképzelhetetlen egy újabb kamatvágási ciklus.

Az elmúlt hónapok erősödő árnyomását a szolgáltatások áremelkedése okozza, miközben a rezsicsökkentés bekerült a bázisba. Az olajárak csökkenése, annak begyűrűzése a hazai fogyasztói árakba decemberben 0,7 százalékponttal mérsékelte az inflációt. Az áralakulást övező lefelé mutató kockázatok miatt nem elképzelhetetlen egy újabb kamatvágási ciklus.

Az éves bázisú inflációs mutató az év záró hónapjában 0,9 százalékra emelkedett, mindez azt jelenti, hogy továbbra is rendkívül alacsony az infláció, bár szeptember óta növekvő trendet mutat. Az átlagos áremelkedés gyorsulása mögött két tényező együttes hatása húzódik meg: egyrészt a korábbi rezsicsökkentések már bekerültek a bázisba, ami így önmagában felfelé hajtja az árindexet. Mindemellett ugyanakkor a legtöbb termékkörben gyorsuló áremelkedést regisztráltak, vagyis széles bázisú az árnyomás.

Az élelmiszerek körében mért 2,2 százalékos infláció több mint két éve nem látott csúcspontot jelent, amit elsősorban az idényre jellemző zöldségek és gyümölcsök, valamint a házon kívüli étkezés drágulása magyaráz. A szeszes italok és dohányáruk áremelkedését az adóváltozások magyarázzák. Szintén az átlagot meghaladó mértékben növekedett a tartós fogyasztási cikkek ára éves összevetésben. Az 1,7 százalékos infláció bár alacsonyabb mint novemberben, ugyanakkor így is 2010 óta nem volt tartósan ilyen magas az árnövekedés üteme. A felerősödött árnyomás az erősödő külső infláció (a termékek iránti növekvő kereslet következtében), továbbá a forint leértékelődésének kombinációjaként adódott. Ha részletesebben vizsgáljuk ezeket a fogyasztási cikkeket, akkor elsősorban a járművek átlag feletti drágulását kell kiemelnünk.

A szolgáltatásokra áttérve elmondható, hogy az elmúlt hónapokban mérséklődött az árnövekedés üteme, ami mögött egy érdemi tényező húzódik meg: éves bázison csökkent a pénzügyi szolgáltatások ára. Ezt leszámítva a fontosabb csoportok közül átlag felett bővült az egészségügyi és üdülési szolgáltatások ára, de ki kell emelnünk a lakbér közel 5 százalékos áremelkedését is.

Eddig tehát zömében azt láttuk, hogy gyorsultak az inflációs mutatók, de még mindig alacsony az általános áremelkedés. Ennek magyarázata a rendkívül alacsony olajár volt, amelynek begyűrűzése tapasztalható. A járműüzemanyagok ára éves szinten 8,9 százalékkal zsugorodott ismét, ami így önmagában 0,7 százalékponttal fogta vissza az éves pénzromlás ütemét. Mindemellett csökkent a ruházkodási cikkek és a háztartási energia ára is, bár csak csekély mértékben.

Mindezen folyamatok, valamint a továbbra is alacsony külső infláció, a tartósan 2 százalék alatt ragadó inflációs várakozások, a bürokráciát érintő költségek csökkentése, a különböző áfacsökkentések pedig tartósan alacsony inflációs környezetet vetítenek előre. Belekalkulálva azt is, hogy várakozásunk szerint az olajárak a jelenlegi 30 dolláros szint alá is süllyedhetnek, nem elképzelhetetlen, hogy a 2015. évben mért -0,1 százalékos infláció után 2016-ban is a jegybanki céltól messze elmaradó, 1,5 százalékos inflációt tapasztalunk majd. Mindeközben a maginflációs mutató sem változott érdemben az elmúlt három hónapban, jelenleg 1,4 százalékon áll, szintén elmaradva a jegybank célsávjának aljától is. Amennyiben az EKB további lazítást vet be, valamint a magyar gazdaság a gyengélkedés jeleit mutatná, a jegybank újabb mennyiségi lazítást vezethet be, de szélsőséges esetben nem elképzelhetetlen az újabb kamatvágási ciklus beindítása sem.