A tanulság
Hét évvel ezelőtt történt, ilyentájt. Próbálok pontosan visszaemlékezni. A budai várból igyekeztem haza, amikor belesodródtam egy demonstrációba. Nemzetiszínű zászlók, kokárdák. Odalépett hozzám egy húsz év körüli fiatalember.
Hét évvel ezelőtt történt, ilyentájt. Próbálok pontosan visszaemlékezni. A budai várból igyekeztem haza, amikor belesodródtam egy demonstrációba. Nemzetiszínű zászlók, kokárdák. Odalépett hozzám egy húsz év körüli fiatalember.
– Aláírtad már a szavazólapot? (valóban örülök, ha nálam sokkal fiatalabbak letegeznek) Tudom, hogy rád számíthatunk.
– Még nem írtam alá. Miről kellene szavazni?
– Hát az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívásáról.
– Ki hívná össze?
– Nem mindegy? Össze kell hívni és kész. Új Alkotmány kell.
– Mi a baj a jelenlegivel?
– Sztálinista koholmány. (nyilván tákolmányra gondolt, akkoriban használták ezt a jelzőt)
– Olvastad?
– Dehogy olvastam. Titkos.
– Már hogy lenne titkos? Minden könyvüzletben kapható.
– Az nem a valódi. A valódit titkolják.
– De hát minden képviselő, polgármester, köztisztviselő, katonatiszt erre az Alkotmányra esküszik fel.
– Elég baj az. Hidd el, új Alkotmány kell.
– És mi lenne benne?
– Szabadságjogok. És a megszorítások. (nem ezek tilalma?) A nemzeti egység, a hit védelme, meg az emberek összjóléte. (valószínűleg minden ember jóléte lenne a cél). Hogy a hatalom ne emelhesse az árakat. Maradjon a pénz az embereknél. Meg hogy miénk legyen a hatalom.
– Ezt hogy érted?
– Miénk, magyaroké. Ahogy vezetőnk a Magyar Nemzeti Bizottmány elnöke mondta. Szóval aláírod, vagy nem? (drága ifjú barátom, a Magyar Nemzeti Bizottmányt 1945-ben alakították a hazánkból emigrált politikusok, már születésed előtt megszűnt))
– Tudod mit, adjál négy szavazólapot. Aláíratom a feleségemmel és a gyerekeimmel. Aztán majd elküldöm a címetekre.
Ennyiben maradtunk. Eszem ágában sem volt a fiatalembert győzködni. Egy tanulság mégis akadt számomra. Gondoljon bárki bármit, a legfontosabb a társadalmi béke. Aki nem akar fejbe vágni, autókat felgyújtani, rendőrökre támadni, az utcán törni-zúzni, az a barátom. Akármi is a meggyőződése.
Láng Róbert